Keresés: „védett” (51 találat)

Eger Város Hegyközsége az Egri Hegyközség területén termelt

Irsai Olivér és Turán

szőlőfajták szüretének kezdeti időpontját legkorábban 2015. augusztus 31-ében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy az Egri Védett Eredetű borok Termékleírása alapján az OEM Eger Classicus minőségi kategóriához:

Irsai Olivér fajta esetében minimálisan 16Mm°;

Turán fajta esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

A maximális hozam: 100 hl/ha, illetve 13,6 t/ha; Gépi szüret esetén:13,1 t/ha minden szőlőfajta esetében.

Az OEM Eger Superior és Grand Superior minőségi kategóriához minden szőlőfajta esetében 20Mm° mustcukorfok szükséges.

A maximális hozam Superior kategóriánál: 60 hl/ha, illetve 8,1 t/ha; Gépi szüret esetén:7,8 t/ha minden szőlőfajtánál;

Grand Superior kategória: 35 hl/ha, illetve 6 t/ha; Gépi szüret esetén:5,6 t/ha minden szőlőfajta esetében.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

A Védett Eredetű Egri Classicus, Egri Superior és Grand Superior szőlőalapanyag szüret kezdési időpontját fajtánként a Hegyközség a szokásos módon előre meghirdeti és ez a termelőkre, felvásárlókra kötelező. A szüret előtt két nappal írásban (3300 Eger, Deák F. út 51. Tel/fax: 36-411-943, E-mail: egrihegykozseg@gmail.com) kérni kell az eredetvédelmi minősítéshez szükséges helyszíni minősítést, amelyet vagy a szőlőtáblán vagy a feldolgozási helyen végez el a Hegyközség.A Szőlőszármazási bizonyítványt a hegyközségnek, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek 5 évig meg kell őriznie!

A termékleírások és a szüreti nyomtatványaink megtekinthetők a www.egrihegykozseg.hu oldalon, vagy a Hegyközség irodájában. Telefon/fax: 36/411-943 E-mail: egrihegykozseg@gmail.com

Ügyfélfogadás ideje szüret idején: H-CS: 8.00-16.00 óráig, P: 8.00-14.00 óráig

                                                                                                           Tarsoly József sk.

                                                                                                       Eger Város Hegybírója

Ma kapták meg az első oltásukat a gyöngyösi kisoroszlánok.

A hat hete született 3 kisoroszlán orvosnál járt ma: védőoltást és chipet kaptak. A vizsgálatot jól tűrték, a szúrást kevésbé. Orvosuk elmondta: a kicsik kiváló egészségnek örvednek. Az azonosító chip beültetése kellemetlen volt az apróságoknak. Az oltások után a védettségük hamar kialakul, ha minden jól megy kb. 10-14 nap múlva a látogatók is közelebbről ismerkedhetnek az állatok királyaival.

A hétvégén a Tények kamerája előtt mutatkoztak be a gyöngyösi állatkert legfiatalabb lakói.

Egy hetesek a gyöngyösi állatkert legkisebb oroszlánjai. Eddig csak gondozói láthatták őket, ők is csak kézfertőtlenítés után nyúlhattak hozzájuk.

Vasárnap érkezett az orvosuk, hogy az első igazi vizsgálaton átessenek.A vizsgálat után elmondta: a kicsik tökéletes egészségnek örvednek, anyjuk Elza tökéletes anya, óvja, ápolja kicsinyeit.

Hat hetes korukban megkapják oltásaikat, amelyek kb. 10 nappal később teszik őket védetté. Addig sajnos a látogatók még nem találkozhatnak a picikkel. 

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Két Opel ütközött össze szerda kora este Egerben a Maklári és Homok utca kereszteződésében.

Az elsődleges megállapítások szerint a Homok útról érkező kocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a Maklári úton szabályosan, a belváros felé tartó autónak. Az ütközés következtében a balesetet okozó gépjármű átszaladt az utat szegélyező bokros területen és a járdán, egy ház falába csapódva állt meg. Szerencsére gyalogos nem ment ott akkor. Egy kő lelassította a kocsit, így a házban sem keletkezett számottevő kár.

A védett úton haladó kocsiban az utas kifejelte a szélvédőt. Összesen 2 embert vittek kórházba a mentők.

Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja.

Kopjafát avatnak a tavaly májusban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt tiszteletére a szombati transzbükki átkelés elnevezésű túra végén Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában.

A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányút az év első nagy túrája a BNPI szervezésében és mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt hegymászó tiszteletére - közölte Paulikovics Ildikó, az igazgatóság közönségszolgálati referense az MTI-vel.

Közlése szerint a majdnem 30 kilométeres, Nagyvisnyóról reggel nyolc órakor induló túra különlegességét az adja, hogy a BNPI szakemberei a fokozottan védett, látogatók által elzárt területekre is elkalauzolják a résztvevőket.

A túrázók várhatóan 18 órára érkeznek meg Felsőtárkányba, a BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, ahol az Erőss Zsolt tiszteletére állított kopjafa avatásával idézik fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, a 2013-as transzbükki átkelés túravezetőjének emlékét. Az ünnepség keretében köszöntőt mond Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese, a kopjafát Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője avatja fel.

Paulikovics Ildikó emlékeztetett: Erőss Zsolt 2013-ban vállalta, hogy a BNPI "arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a tavalyi transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

"Miután életét veszítette a Himalájában, igazgatóságunk örökös védnöknek választotta és a transzbükki átkelést Erőss Zsolt Emléktúraként rendezzük meg a jövőben" - közölte a referens. A kopjafa mellett emlékhelyet is alapítanak Erőss Zsolt és Kiss Péter, a vele együtt elhunyt fiatal gyöngyösi hegymászó tiszteletére.

A program része a Téli túrák nemzeti parkjainkban című sorozatnak, amelynek keretében január 25. és február 8. között országszerte több mint húsz túra közül választhatnak az érdeklődők. A tematikus nap a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által koordinált Vidékjáró programsorozat részeként valósul meg.

kép: bnpi.hu

Forrás: MTI

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Az egri Rozália temető melletti területen gyűjtik a szemetet: eredetileg csak a szerves hulladékot, faleveleket, virágokat dobták le a kerítés melletti bányagödörbe, ma már azonban  a temetőben keletkezett valamennyi hulladék ott köt ki. A fenntartók szerint ideiglenes tárolásról van szó és az egyéb hulladékot a temető látogatói dobták a szakadékba. A gondnokság szerint egyébként tavasszal az összes szemetet elszállíttatják a helyszínről.

A szemétdomb felfedezői értesítették a Bükki Nemzeti Park munkatársait is, hiszen ezen a területen fészkel a védett gyurgyalag is, így veszélybe kerülhetnek a költőhelyek.

Szerettük volna megtudni a plébánia álláspontját is, de nem kívántak élni a lehetőséggel.

Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben - állítják a szakemberek a nyomok alapján.

A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.

Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.

A szakemberek szerint a turistáknak nincs mitől tartani: az egészséges farkas messziről kiszagolja az embert és elkerüli.