Keresés: „állat” (312 találat)

Eredményesen zárta a 2011-es évet a NAV, az észak-magyarországi régió kiemelt adó- és járulék bevételei közel 5 milliárd forinttal nőttek az előző évben 2010-hez képest. Az ellenőrzések célja idén is az adókerülés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák mihamarabbi feltárása, visszaszorítása – mondta Lukács György, a NAV Heves Megyei Adóigazgatóságának igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón elhangzott: ebben az évben elsődleges céljuk az adóhatóság jelenlétének növelése, ezzel pedig az adózók jogkövető magatartásra való ösztönzése. Lukács György elmondta: idén fokozott ellenőrzésekre lehet számítani az ipari ágazatban és a mezőgazdaság területén is. Kiemelt figyelmet fordítanak majd a gabona, takarmány, az élőállat és a húskészítmény nagykereskedelemre. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorítása érdekében az idei évtől új jogintézményként vezették be az adóregisztrációs eljárást. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a kizárólag adóelkerülési célokat szolgáló társaságok ne kerülhessenek be a gazdaság körforgásába; cél továbbá az is, hogy a már bejegyzett cégek működtetéséből kizárja azon személyeket, akik a társaság jogszerű gazdálkodását veszélyeztetik.
Derda Zsolt, a NAV Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a közeljövőben fokozottan ellenőrzik majd a külföldi rendszámú autókat a régióban, így megyénkben is. Az, aki illegálisan használ külföldi rendszámú  gépkocsit, 800 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Dr. Balázs Zsolt, a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója az évértékelőn elmondta: az észak-magyarországi régióban az előző évekhez képest 2011-ben jelentősen emelkedett a NAV hatáskörébe tartozó, és a régió Bűnügyi Igazgatósága által felderített bűncselekmények száma. A 2010-es évhez képest 58%-kal több büntető eljárás indult. Az igazgató hozzátette: 2012. stratégiai céljai közt szerepel többek közt a megelőző bűnüldözés, a vagyonbiztosítás és vagyonvisszaszerzés, ezenkívül kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, valamint a pénzügyi nyomozók magas szintű képzését.

Forrás: Egriszín

Több bejelentés is érkezett a napokban a Közterület felügyelethez, hogy Eger határában több, kóbor kutyákból összeverődött falkát láttak, ezért engedélyezte azok kilövését a jegyző asszony. Az elmúlt években halálos támadás is volt: egy hajléktalan embert öltek meg a csapatba verődött ebek.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata felhívja a lakosság figyelmét, a felelősségteljes állattartás szabályainak maradéktalan betartására. A napokban több bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba, miszerint a külterületi dűlőkben falkába verődött kóbor ebek járnak, több kutyát meg is támadtak és riadalmat okoznak a telektulajdonosok körében.Eger város jegyzője arra utasította a Mezőőri Szolgálat tagjait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a külterületen kóborló ebekre és - a közvetlen emberi életveszély megelőzése érdekében - lőjék ki a falkába verődött kóbor állatokat.Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben a külterületeken csapatban járó kutyákat látnak, értesítsék a Közterület-felügyelet munkatársait, jelöljék meg a helyszínt és a kóbor ebek hozzávetőleges számát.Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet:
36/521-910

Szebbnél-szebb szánhúzó kutyák, napsütés és forró tea várta azokat, akik ma kilátogattak a Galyatetőn megrendezett nemzetközi kutyaszánhajtó versenyre.
-A szánhúzó kutyák az 1980-as években kerültek be Magyarországra, 1993-tól minden évben megrendezzük ezt a kupát. Az ősztől kora tavaszig tartó időszakban van lehetőség ennek a sportágnak a gyakorlására, de a legkitartóbbak nyáron akár kerekes szánokkal is edzhetnek- mondta Hering Tamás, a kupa főszervezője.
A megmérettetésen bármilyen kutyafajtából indíthatnak versenyzőket a gazdák, az egyetlen kikötés, hogy egy évnél idősebb legyen az állat. A szánoknak a kutyák mennyiségétől függően kell megtenniük a távolságot, így a 4 kutyás szánoknak 8 km-t, míg a 10 kutyás szánoknak 25 km-t kell teljesíteniük. A kupa nem csak a szelíd állatoknak kihívás, de a versenyen induló gazdáknak is óriási erőpróbát kell teljesíteniük, hiszen gyakran futnak a szánnal együtt.  A bajnokság egyik érdekessége, hogy futókat indítottak elsőként, akik a kutyájukkal együtt futva tették meg a megadott távot.
Az eseményen rendkívül nagy figyelmet fordítanak a felszerelésre, a szükséges kiegészítők nélkül nem engedték a versenyzőket a pályára.
Kiss Attila, Erdélyből érkezett római katolikus plébános is részt vett az erőpróbán. Elmondta, hogy különleges viszonya van a kutyákkal, hiszen azok nem véletlenül az emberek legjobb barátai, bármikor lehet számítani azokra. Ez a szempont az, ami miatt bele kezdett a versenyzésbe és már 14 éve kitartóan edz a kutyákkal.

A verseny vasárnap 10 órakor folytatódik.

5 kölyökkutya tetemét találták meg az elmúlt hétvégén Egerben.

Péntek este egy lakos értesítette a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, a Ceglédi-dűlőben bukkant rá  4 holttestre. Az élettelen állatokat egy vasúti átjáró mellett találták meg Botka Tímeáék.
A brutális elkövető a jószágokat megfojtotta, majd kutyatápos zacskóba rejtette azokat. A piciny házőrzőkön mély sebeket találtak az állatvédők, testük nagyméretű szúrásokkal volt tele.
A bejelentést követően az egri rendőrség nyomozást indított  az ügyben, az elkövető súlyos pénzbüntetésre, akár felfüggesztett börtönbüntetésre is számíthat. Az állatvédő egyesület 165 000 forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek.
A szombati nap óta több állatvédő egyesület jelezte, hogy sok ilyen esetről kapnak bejelentést, az egri ügy óriási felháborodást keltett országszerte.
Az egyesület elnöke, Botka Tímea elmondta: a vasárnapi reggelen újabb bejelentést kaptak, ismét találtak egy kiskutyát. A tetemen ugyanazok a sérülések voltak, valószínűleg azonos ember követte el mind a kettő állatkínzást. Elmondta továbbá, fontos, hogy megtalálják a tettest, hiszen lehetnek még az elkövetőnél további kiskutyák, illetve, hogy az anyaállat sincs biztonságban.

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület arra kéri a lakosokat, hogy segítsenek a tettes felkutatásában. Ha bármilyen információval rendelkeznek a brutális kínzás elkövetőjéről az egyesülethez, illetve a rendőrséghez fordulhatnak.

A Ceglédi dűlőben pénteken négy kiskutya tetemre talált egy lakos, aki azonnal értesítette a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet.

A bejelentést követően kihívták az egri rendőröket, akik nyomozást indítottak az ügyben. Botka Tímea az állatvédő egyesület elnöke elmondta, a mai napon ismét találtak egy kiskutyát, és szintén megtették a szükséges bejelentést. Hozzátette, az országos szövetségek összefogtak és így keresik az elkövetőt, 120 ezer forintot ajánlottak fel a nyomravezetőnek. Azért fontos megtalálni a tettest, mert még lehetnek nála kiskutyák, illetve az anya sincs biztonságban ezért mielőbb cselekedni kell – tette hozzá Botka Tímea. A tetemeken sérüléseket találtak, vágásokat és ütés nyomokat, ami arra utal, hogy bántalmazták az ebeket, de ennek időpontja még tisztázatlan. A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület kéri a lakosságot, segítsen megtalálni a brutális kínzást elvégzett tettest vagy tetteseket.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön a késő esti órákban Makláron két harci kutya támadott meg egy házőrzésre tartott németjuhász keverék ebet, a falu szélén lévő ház udvarán. A lakók a rendőrségtől kértek segítséget.

A két támadó kutya a melléképület mellől rontott az intézkedő rendőrökre, akik lelőtték az ebeket.

A szomszédok szerint bármikor történhetett volna tragédia, hiszen gyerekeket is megtámadhattak volna.

A megtámadott kutya tulajdonosai nem kívántak nyilatkozni a történtekről.

A támadó kutyák gazdája szerint a rendőrök kivégezték a kutyáit, akik eltűnéséről tudomása volt és egész nap kereste őket. Szerinte nem csak az ő kutyái kóboroltak a faluban napok óta. Az ebek nem olyan fizikai állapotban voltak elmondása szerint, amelyek át tudtak volna ugrani egy 2 méteres kerítésen. Mivel érthetetlen számára miért ilyen formában történt a rendőri intézkedés, további lépéseket kezdeményez az állatvédőknél és jogi útra is szeretné terelni az ügyet. Természetesen a megsebzett állat gyógyítási költségeit átvállalják.
A falu szélén élő szomszédok nem szeretnének rettegésben élni és összefogást kezdeményeznének a harci kutyák tartásának szabályai betartásával kapcsolatosan.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet módosításáról 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló

76/2011. (VII. 29.) VM rendelet módosításáról szóló 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet.

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.

A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar "Gulag”-ként emlegetették. A szovjet táborok mintájára 1500 fogvatartottat deportáltak Recskre, akiket folyamatosan dolgoztattak a kőbányában, embertelen körülmények között tartották ott őket. A rabokat megkínozták, éheztették, állati kegyetlenséggel fenyítették azokat. Erről a megrendítő esetről szól a kiállítás, melyet az érdeklődők a Széchenyi út 40. szám alatt található Polgári Szalonban tekinthetnek meg.

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.