Keresés: „bíróság” (328 találat)

A megyei közgyűlés elnöke szerint az első fokon elítélt Nagy Imrét vissza kellene hívni közgyűlési tisztségéből a Magyar Szocialista Pártnak. Szabó Róbert úgy látja: ha az ítélet jogerőre emelkedik, „a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is”. A szocialisták reagáltak: "Szabóék a közéletet kriminalizálják".

– A Heves Megyei Közgyűlés egyik szocialista képviselője kapcsán kérem megtisztelő figyelmüket. Tájékoztatómban egyszer sem fogom nevesíteni a képviselőt. Ezáltal azt szeretném kifejezni, hogy jelen ügyben nem a szocialista képviselő személyén, hanem a szocialista értékrenden van a hangsúly – kezdte mai sajtótájékoztatóját Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Szavai szerint a tegnapi napon a legtöbb országos média közölte a hírt, hogy első fokon bűnösnek találták a Heves megyei közgyűlés egyik szocialista képviselőjét. Az Egri Városi Bíróság kedden hirdetett ítéletet a büntetőperben, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakcióvezetőjét. Az elsőfokú ítélet szerint a szocialista képviselőre a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

– A szocialista frakcióvezetőt nem a megyei közgyűlés, vagy annak bármely tagja jelentette fel, nem is a megyei közgyűléssel kapcsolatos tevékenységében állapították meg bűnösségét. Éppen ezért nekem a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve taglalni az ügyet. A bíróság ítéletét azonban tudomásul veszem és tiszteletben tartom – fogalmazott Szabó Róbert. – Eddig sem foglalkoztunk a megyei közgyűlés ülései során a köztudomású büntetőeljárással, azonban ha a törvényszék jogerősen is bűnösnek talál egy szocialista képviselőt, az már a közgyűlésben betöltött tisztségeire is hatással lesz. Ezen tény mellett nem lehet szótlanul elmenni.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amelyek a Heves Megyei Önkormányzat minden egyes tevékenységét meghatározzák.
Ez egy olyan helyzet, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia – folytatta az elnök. – Éppen Mesterházy Attila beszélt a párt kongresszusán arról, hogy az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő szocialista politikusokat idejében kivesse magából. Éppen Mesterházy Attila jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

– Ha a szocialista párt valóban komolyan gondolja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjükkel ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekményben büntetett politikus képviselje szavazóikat, akkor erkölcsi kötelességük lesz megtenni a szükséges lépéseket. Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is. A mai sajtótájékoztató nyilvánossága előtt szólítom fel a Magyar Szocialista Pártot, hogy elhangzott ígéretükhöz hűen, tegyék meg a szükséges lépéseket a megtisztulás útján. A Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciója esetében mind a lépés, mind annak szükségessége világos és egyértelmű – hangsúlyozta Szabó Róbert.

Reagáltak a szocialisták

"Az egri kistérségben az igényelt közpénzt az oktatási tevékenység színvonalasabb ellátására fordították, és azt szabályosan, törvényesen használták fel. Tizenhét Eger környékén lévő település különböző pártállású polgármesterének döntése arra irányult, hogy mindegyik községben elérhető legyen a gyógypedagógiai, logopédiai szakszolgálat.

Nagy Imre, Eger volt polgármestere a kistérség vezetője ennek a döntésnek megfelelően írta alá a normatíva igénylést.  Öt éve húzódó ügyről van szó, melyben nem jogerős ítélet született. Nagy Imre fellebbezett.  Érdekes véletlen, hogy Nagy Imre korábban tanúként szerepelt, majd 2010 novemberében a megyei szocialista frakció vezetője lett, ezt követően kezdték újra beidézni a nyomozó hatóságok a tanúkat, és Nagy Imre szerepét vizsgálni.  Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amit a Heves megyei szocialista politikusok ellen a Fidesz folytat.

Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke vélhetően számára kiadott politikai feladatot hajtott végre, mostani sajtótájékoztatójával – mintegy felépített koncepciós folyamat részeként – a közélet kriminalizálását szolgálja. Munkájuk hiányosságairól kívánják elterelni a figyelmet."

A volt egri polgármester peréről IDE kattintva olvashatnak.

Forrás: Egriügyek

Dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke perelte be a Hír TV-t, a Célpont című oknyomozó műsor 2010. augusztusi adásában vele kapcsolatban elhangzottak miatt- írja a Népszava online.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a Hír TV megsértette Dr. Sós Tamás személyiségi jogait. Alaptalanul azt híresztelték, hogy a politikus megyei közgyűlési elnökként közreműködött a közpénzek jogellenes felhasználásában. A bíróság helyreigazításra és a perköltség megfizetésére kötelezte a televíziót, illetve eltiltották azt a jogsértő magatartás folytatásától. Az ítélet nem jogerős.

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Forrás: Egriszín

Az Egri Rendőrkapitányság pénzbüntetésekkel sújtotta, a megyei katasztrófavédelem vezetője pedig eltiltotta az egyenruha viselésétől Hócza Györgyöt. A nyugalmazott főtörzsőrmester fellebbez és tiltakozik. A korábbi tűzoltó ellen azután indultak az eljárások, miután politikai tömegrendezvényeken egyenruhában jelent meg.

Az Egri Rendőrkapitányság jogosulatlan címhasználat miatt 8 ezer forint pénzbírságra büntette Hócza György ny. tű. főtörzsőrmestert. Az indoklás szerint a nyugdíjas tűzoltó 2011. szeptember 29-én a "D-Day" elnevezésű, I. kerületi demonstráción a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Eger napi szolgálati egyenruháját viselte, fején az egri tűzoltóságra utaló bevetési sisakkal. Erre azonban nem volt jogosult, nyugdíjasként csak a társasági egyenruházatát viselhette volna – írja a lánglovagok.hu.

A 2011. október 28-án kelt határozat ellen Hócza György kifogást nyújtott be – tudatja a portál –, hiszen a szolgálati törvény (Hszt.) szerint egyes esetek - melyek nem álltak fenn - kivételével egyenruháját viselheti. Az Egri Városi Bíróság a kifogást elutasította, a rendőrség határozatát fenntartotta. Az indoklás szerint a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet alapján "a nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül". Ugyanakkor a rendezvény "nyilvánvalóan politikai jellegű" volt, a szolgálati törvény szerint ilyen eseményen nyugdíjas egyenruhát nem viselhet.

A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hszt. alapján "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet". Hócza György ilyen engedélyt a kifogásához nem csatolt, és valószínűleg nem is rendelkezett vele, tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentést az egri tűzoltóság "egyik vezetője" tette.

A tárgyalás nélkül, 2011. december 16-án hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de az érintett kérhette a tárgyalás megtartását. Hócza György 2011. december 30-án élt ezzel a jogával, azt kérdezve, a bíróság milyen tények alapján állapította meg az érdekképviseletek és társadalmi szervezetek által a munkavállalók, diákok és a nyugdíjasok érdekében tartott rendezvény "nyilvánvalóan politikai" voltját – áll a lánglovagok.hu írásában.

Újabb feljelentés

Hócza György 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetésen már elővigyázatosabb volt. A fekete gyakorlójáról leszedte a rendfokozatot, állományjelzőt, tűzoltóság felirat sem volt olvasható rajta, legalábbis nem magyarul, mivel a fekete kabátra a lengyel kollégáktól kapott "Straz" feliratot rakta ki, az ajándékba kapott védősisakján pedig a neve kezdőbetűit tüntette fel. Ennek ellenére újabb szabálysértési eljárás indult ellene.

Az Egri Rendőrkapitányság 2012. január 23-án kelt határozatának indoklása szerint a nyugdíjas főtörzsőrmester a gyakorló egyenruhájával azt a látszatot keltette, mintha még a hivatásos állomány aktív tagja lenne. Jogosulatlan címhasználat miatt ezúttal 10 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Az összeg nagyságának kiszabásánál figyelembe vették, hogy két éven belül megegyező vagy hasonló szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalta. Ezzel a D-Day ügyére utaltak, csakhogy ott valójában eredmény még nem született, mert az érintett kérte a tárgyalás megtartását.

Hócza György ismételten kifogással élt, hiszen a saját korábbi tűzoltóruházatát viselte úgy, hogy azon sem állomány-, sem rendfokozati jelzés nem volt, így nem kelthette azt a látszatot, hogy aktív magyar tűzoltó lenne. Ráadásul a szabálysértési hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel a felelősség megállapítására, a határozatot pedig érdemben nem indokolta.
Hócza György szerint a határozat valótlan feltevéseken alapul, így az törvénysértő, és arra irányul, hogy meg nem engedett eszközökkel megfélemlítse, így jogellenesen megakadályozza véleménynyilvánítási és gyülekezési alkotmányos jogainak gyakorlásában.

Eltiltás az egyenruha viselésétől

Csontos Ambrus tű. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője 2012. február 16-án kelt határozatában Hócza Györgyöt az egyenruha viselésétől eltiltotta. Az igazgató a D-Day nevű rendezvényre, és korábbi - a határozatban meg nem nevezett - jogosulatlan egyenruha-viselésekre hivatkozott, melyek után - állítása szerint - fel is hívta az érintett figyelmét a szabályszegésre. Hócza György a határozat ellen hamarosan fellebbezést nyújt be.
Az Egri Városi Bíróság a szabálysértési ügyben február 22-én tartott tárgyalást. Ezen a két ügyet összevonta, és március végére új tárgyalási időpontot tűzött ki.

Fotó és szöveg: langlovagok.hu

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

Dr. Sós Tamás

Ismeretlen telefonáló bombával fenyegette meg az egri bíróságot. A rendőrség és a tűztoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Az épület átvizsgálása megkezdődött, a környékbeli utcákat lezárták.

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

Hetek óta hangos a sajtó a Heves Megyei Önkormányzat csődeljárásáról. Tudatosságot feltételeznek a háttérben miszerint éppen ezt a megyét- hiszen az előző vezetés alatt a legkevésbé eladósodott megyék közé tartozott,- viszik csődbe. Nagy Imre szerint tervszerűség figyelhető meg több téren is a munkájukban, kezdve az intézményhálózatok tudatos leépítésével, a nem kötelező jellegű feladatok elmulasztásával, idősotthoni férőhelyek megszüntetésével. Véleménye szerint a Gárdonyi Géza Színház működtetéséhez szükséges feltételeket is alig teremtik meg, vagy csak óriási sajtóvisszhang után. A szociális intézményekben lakók alapvető anyagi ellátásáról több alkalommal hiányosan gondoskodtak, illetve a Heves Megye Ösztöndíjasa elnevezésű pályázatot elnyerők közül számos fiatal panaszkodott az ösztöndíjak 2-3 havi utalásának elmaradásáról – hozzátéve, hogy az előző vezetés alatt ilyen sosem fordult elő. A felelősöket előre igyekezték kinevezni, gyakran kreáltak látszólagos ügyeket, próbáltak minél hangzatosabb sajtóbejelentéseket tenni, rendőrségi ügyeket gyártani.

Az adósságrendezési eljárást elrendelő végzés ellen a jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségről is sürgősséggel lemondtak, holott a Legfelsőbb Bíróság döntése már előzőleg fel is függesztette annak jogalapját- mondta el Nagy Imre. A Heves Megyei Önkormányzat 7 milliárd forintos adósságához képest 24 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, melyről ritkán beszél a jelenlegi vezetés - állítja.  A ki nem használt, és szándékosan elmulasztott jogorvoslati lehetőség hiánya miatt, az adósságrendezési eljárást nem kerülhette el a Heves Megyei Önkormányzat.

A Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciója az adósságrendezési eljárásban elmulasztott lépések és azok következményei miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán.

Szabó Róbert közleménye:

"Az mára mindenki számára világos, hogy felelőtlenségével ki okozott különösen nagy vagyoni hátrányt Heves megyének. Azt pedig sajnálom, hogy a megyei közgyűlés MSZP-frakciója ilyen botcsinálta feljelentéssel rabolja a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozók drága idejét. Egyébként az adósságrendezési eljárás a Heves Megyei Bíróság döntése alapján indult. Vajon a független magyar bíróságot is feljelentik a szocialisták?

Eger, 2011. július 27.

Szabó Róbert"