Keresés: „eljárás” (362 találat)

Súlyos hibát követett el a Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése, mikor tudatosan a csődeljárást választotta, a Heves Megyei Bíróság csődbiztost kirendelő végzése ellen pedig még csak nem is fellebbezett. E magatartásukkal ellehetetlenítik az intézmények működését! – állítja dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.

Ámbár a Legfelsőbb Bíróság a múlthét első napján kézbesítette a végrehajtást felfüggesztő végzését, arról egészen a múlt pénteki közgyűlésig nem lehetett tudni, a széles nyilvánosságot pedig erről a mai napig sem tájékoztatták!

Holott a Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően fontos, tulajdonképpen jogalapjában kérdőjelezi meg a Megyei Bíróság által elrendelt és a megyei önkormányzati vezetés által minden további nélkül tudomásul vett adósságrendezési eljárást.

E magatartás, e döntés már csak azért is visszatetsző, mert maga a Heves Megyei Önkormányzat fordult a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel, kérve egyúttal az eljárás felfüggesztését.

Talán illett volna megvárni a Legfelsőbb Bíróság döntését!

Eljárásuk azért is érthetetlen, mert az elmúlt év októberében, az átadás átvételkor a legkevésbé eladósodott megyei önkormányzatot és megyei kórházat vehette át az új vezetés.

Döntésük magával hozza annak konkrét veszélyét, hogy a következő években nem lehetnek jelentős fejlesztések, veszélybe kerül a kórház 5 milliárdos fejlesztése és kérdésessé válik a vár közel 2 milliárdos fejlesztése!

Dr. Sós Tamás

MSZP

A megyei és országos aktuálpolitikai helyzetről tartott sajtótájékoztatót szombaton Mesterházy Attila az MSZP elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP Heves megyei elnöke a párt „Ellenzéki edzőtábor” elnevezésű egész napos programja közben.

A megyei elnök szerint a Fidesz a vélt politikai előnyök miatt nem riad vissza az intézményhálózat tönkretételétől sem Heves megyében.
-    Felelőtlen döntések sorozatát eszközöli a megyei vezetés, mindezt úgy, hogy ők sem látják az általuk kreált folyamat kimenetelét. Kockáztatják a fejlesztéseket, amelyekhez így nem biztos, hogy tudják majd biztosítani az önerőt. A peres eljárásoknál pedig köteles helytállni a megyei önkormányzat.
Az MSZP elnöke a baloldaliak „Ellenzéki edzőtábor” elnevezésű képzésére érkezett Egerbe, ahol a helyi pártirodán zajlott az egész napos program. Az „Ellenzéki edzőtábor” egy hónapok óta tartó folyamat, melynek keretében az egész országban tapasztalatokat gyűjtenek és aktivistákat készítenek fel. A délutáni sajtótájékoztató keretében Mesterházy Attila országos vonatkoztatásban bírálta a kormánypárti intézkedések sorát.
-    A Fidesz támadásokat intéz a jogállam ellen és szerzett jogokat vesz el. Az követeljük a kormánytól, hogy vonják vissza a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó alkotmánymódosítást. Ez nem csak a rendvédelmi dolgozókról szól, sokkal több embert érint. A Fidesz ebben is hazudott a választópolgároknak – értékelt a pártelnök.
Mesterházy Attila hozzátette, hogy az MSZP alternatív érdekegyeztetésbe kezd a civil szervezetekkel és a szakszervezetekkel. Három fő témában fog zajlani országosan és helyi szinten is az érdekegyeztetés:
-    Nyugdíj ügyben (különösen a korhatár alatti nyugdíjak szankcionálása ügyében)
-    A Munka Törvénykönyve
-    Önkormányzati törvény

Sajtótájékoztatókkal folytatódott a tegnap kezdődött adok-kapok a megyeházán az előző és a jelenlegi vezetés között.

Mint ismeretes, a Heves Megyei Bíróság május 13-i keltezésű végzésével elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását a Heves Megyei Önkormányzatnál.

Délelőtt Szabó Róbert ismertette álláspontját a helyzettel kapcsolatban:

A délután folyamán dr. Nagy Imre, az MSZP frakcióvezetője mondta el véleményét:

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A bíróság szerint megilleti a kártalanítás azt a három roma fiatalt, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. A kérdés most az, hogy mekkora legyen ennek összege.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Az egy hónapra megítélhető összeg ugyanis igen tág határok között mozog. Százhatvanezer és másfél millió forint az intervallum, ezért a kártalanítás összegét - a körülmények figyelembe vételével - még mérlegelnie kell a bíróságnak. Az igen rövid tárgyaláson a megyei bíró bejelentette, hogy időközben megérkeztek a szakértői vélemények is. Ezekhez sem a felperesek, sem az alperes képviselői nem fűztek véleményt, és nem is módosították a mai tárgyaláson a keresetüket, illetve ellenkeresetüket. Ezt követően a bíró a tárgyalást berekesztette és az ítélethirdetésre határnapot tűzött ki. Ez május 24-e, 16 óra.

Forrás: HEOL

Az egri Megyeháza udvarán tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt dr. Nagy Imre, a Heves megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, aki a megyei önkormányzat fideszes többségének munkavégzésén túl, a még mindig működő, úgynevezett „Előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság” munkáját, ill. ezen grémiumok feladatvégzésének szakmaiatlan, tapasztalatlan mivoltát bírálta.

-         Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek a megyével, se tapasztalat, se kreativitás, se hozzáértés. Csupán egy dolog történik, minden hónapban bezárnak egy-egy intézményt, vagy átadják az üzemeltetésüket. A vizsgáló bizottság két hónapja leragadt a Baktai úti raktárbázis ügyénél, ahol nagy pofára esés volt a helyszíni bejárás, hiszen semmit nem találtak. Ostoba, kétszínű, rosszindulatú a tevékenységük – ecsetelte a helyzetet dr. Nagy Imre.

Ezeken túlmenően még nagyobb problémának látja a szocialista képviselő, hogy a politikusokon kívül, immár a hivatali dolgozókra és az intézményvezetőkre is kiterjed az az eljárás, amikor mondvacsinált indokokkal elbocsátják őket.

-         Elismert vezetőket rúgnak ki, cserélnek le, mindezt nyílt politikai hivatkozásból teszik. Ezeknek az embereknek csupán egy bűnük van, az, hogy az előző ciklus közgyűlése bízta meg őket a pozícióik betöltésére - Dr. Nagy Imre hozzátette, sokkal több figyelmet kellene fordítani a megyei települések helyzetére, hiszen azok igencsak el vannak hanyagolva, magukra vannak hagyva.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az alábbi közleményt juttatta el hozzánk:

"Az MSZP már-már leküzdhetetlen adósságba taszította a megyei önkormányzatot, a korábbi szocialista vezetés felélte a megye jövőjét – reagált a dr. Nagy Imre által elmondottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

– Furcsa, hogy azok akarnak most bennünket kioktatni felelős gazdálkodásból, akik annak idején két kézzel szórták a milliókat – hangsúlyozta az elnök."

Eljárás indult garázdaság és könnyű testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt egy férfi ellen, aki 2011.május 1-én 12 óra 35 perc körüli időben az édesanyját a saját, gyöngyösi háza előtti járdarészen több alkalommal bántalmazta majd leköpte.

A bántalmazott édesanya orvosi ellátásban részesült, az elsődleges orvosi vélemény alapján könnyű sérüléseket szenvedett. A bántalmazó férfit forró nyomon üldözés során a Gyöngyösi Rendőrkapitányság munkatársai elfogták, gyanúsítottként kihallgatták.

Egy egri férfi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt nap folyamán, az utcán leparkolt személygépkocsijának egyik kereke alá helyezett egy kb. 10 cm hosszúságú szöget, melybe a sértett beletolatott, és ennek következtében a gépkocsi gumija defektet kapott. A rongálással okozott kár: 22.000 Ft. Az ismeretlen személy egy másik ott parkoló személygépkocsi kereke alá is helyezett egy szöget, de abban kár nem keletkezett.

A helyszíni szemle során alkalmazott nyomkövető kutya segítségével egy közeli lakásban élő férfit előállítottak az Egri Rendőrkapitányság munkatársai, ellene rongálás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

Előzetes letartóztatásba helyezte az Egri Városi Bíróság azt a 3 főt, akiket április 26-án az esti órákban Gyöngyöspatán történt verekedés kapcsán vettek őrizetbe, csoportosan, és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A bíróság úgy látta: megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megnehezítenék a az eljárás eredményes lefolytatását, illetve tartani lehet a bűnismétléstől is.

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín