Keresés: „gazda” (451 találat)

Magyarországon egy vállalkozás háromszor annyi időt, energiát és pénzt fordít bürokratikus ügyintézésre, mint Európa más országaiban. Egy vállalkozás adminisztrációs terhe átlagosan 3 millió forintra tehető évente. A teher nagy része felesleges: túlzott kötelezettségeket ró a vállalkozókra, párhuzamos adatszolgáltatást vár el és ésszerűtlen szabályozás betartására kötelez – hangzott el a mai, Városházán tartott konzultáción.

Veress Gábor Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős Államtitkárságának vezető elemzője elmondta: a kormány egyik célja a különböző gazdasági szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése annak érdekében, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országává váljon. A bürokráciacsökkentés első lépéseit a kormány 2011. április 20-án fogadta el, melynek hatására 105 milliárddal csökkennek a vállalkozásokat sújtó terhek.
A második, 400 milliárdos cselekvési terv kialakítását a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti, szoros együttműködésben a vállalkozókkal, a vállalkozói, illetve állami szervezetekkel és mindazokkal, akik fontosnak érzik, hogy mindennapi tapasztalataikkal hozzájáruljanak a bürokráciacsökkentés sikeréhez. Az országos konzultációsorozat egyes állomásain, így Egerben is műhelymunkát szerveztek, amelynek során a vállalkozások vezetői elmondhatták véleményüket és tapasztalataikat is a témával kapcsolatban. Veress Gábor Balázs kiemelte: a résztvevők tudása, hétköznapi tapasztalatai hozzájárulhatnak egy jobb, versenyképesebb, a mindennapi működés igazi problémáit megoldó szabályozási környezet kialakításához.

Forrás: Egriszín

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Az Év polgármestere díjat Habis László, Eger polgármestere vehette át Szolnokon.

A Szféra Kft. idén 17. alkalommal rendezte meg a Városi Polgármesterek Randevúját, amelyen a hagyományoknak megfelelően átadták az Év polgármestere, alpolgármestere és jegyzője díjakat.

Az internetes szavazás eredményeként a 2011-es díjazottak:

Év polgármestere: Habis László (Eger)
Év alpolgármestere: dr. Kállai Mária (Szolnok)
Év jegyzője: dr. Kovács Mirella (Mohács)

A díjakat Felkai László államtitkár adta át.

Az elismerést megköszönve Habis László a szolnoki színházban megrendezett ünnepségen arról beszélt: számos díj, elismerés is mutatja, hogy Eger Észak-Magyarország egyik szellemi, kulturális, humán-központja, s a város egyúttal a gazdaságban is fontos szerepet tölt be. Köszönetet mondott munkatársainak, s megjegyezte azt is: a választások óta egy kitűnő, konstruktív, a város ügyét szolgáló testülettel dolgozhat együtt.

Forrás: HEOL

Remek eredményeket értek el a 2010/11-es tanévben az egri középiskolai tanulók – a sikeres diákokat és felkészítő tanáraikat köszöntötte péntek délelőtt díszoklevéllel Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezésében tartott ünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház díszterme adott otthont.

Habis László az esemény kapcsán kiemeli: immár sokadszorra is bebizonyosodott, hogy milyen magas színvonalú nevelő-oktató munka folyik az egri középiskolákban, hiszen a díjazottak 80%-a - 123 tanuló - egri székhelyű intézményben tanul. Elmondható, hogy a fiatalok a legnívósabb országos megmérettetéseken értek el kiváló eredményeket. Ahogyan a városvezetés azt korábban is hangsúlyozta: Eger iskolaváros jellege az átszervezésekkel együtt megmaradt, az itt tanuló fiatalokat magas színvonalon oktatják, amit a számos, büszkeségre okot adó eredmény is bizonyít. Az eredményes szakmai munkát a különböző profilú iskolákban, többféle tematika alapján végzik a pedagógusok, gazdag képzési kínálat, intézmények széles palettája várja a középiskola előtt álló egri és környékbeli gyermekeket.

A diákok produkciójára, eredményeire méltán lehet büszke minden oktató és szülő, köszönet és hála jár a felkészítő tanároknak, akik áldozatos munkával járultak hozzá tanítványaik sikeréhez.

Az ünnepségen az egri székhelyű közoktatási intézmények tanulói és felkészítő tanárai részére Habis László, a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények tanulói részére Szabó Róbert Heves Megye Közgyűlésének Elnöke, a gyöngyösi székhelyű közoktatási intézmények tanulóknak pedig Bozsik István Gyöngyös Város Alpolgármestere adta át az elismerő okleveleket.

Dr. Sós Tamás az MSZP HEves megyei elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: köszönettel tartoznak a pedagógusoknak, szakdolgozóknak. Különösen azoknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. Nagyfokú bizonytalanság van, ingerszegény környezetben végzik munkájukat.

Ma már „bohócnak” nézik azt aki azt szeretné, hogy ne rúgják ki, és ne csökkenjen a bére. A pedagógusok helyzete folyamatosan romlik:

-          Bércsökkenés

-          Elveszik a túlóra pénzt

-          Szakkör és helyettesítési pótlék elvonása

-          Burkolt óraszámemelés

-          Országosan 30-40 ezer pedagógus elbocsátása várható

-          Heves megyében 1500-2000 főt is elérheti az oktatásban dolgozók létszámleépítése

A múlt héten leállították a felnőttképzési támogatásokat a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében.

Veszélyben gyermekeink jövője:

-          Idén 20 százalékos veszteséget szenvedett el a gyermekétkeztetés , ennyivel kevesebb jut a gyermekeknek ételre 2011-től

-          A befagyasztott családi pótlék szintén terhet jelent a gyermekes szülőknek, a gyermekellátást ez a tétel hiánya is rontja

-          A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása és az ingyenes egyetemi oktatás keretszámának felére csökkentése is abba az irányba mutat, hogy a jövő generációnak sokkal nehezebb jövőt kínál az Orbán-kormány

-          Esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképzelések

-          Szétverték a közmunkaprogramot, ami szintén az alacsony keresetűek, munkanélküli térségekben élők élethelyzetét nehezíti, a gyermekvállalást bénítja

-          Az igazságtalan adórendszerrel az átlagos, vagy az átlag alatti keresetűek gyermekeinek létbiztonságát veszélyeztetik, mert a szülők nettó jövedelme csökken, adókedvezményt pedig csak a 300.000 ezer forint felett keresők tudják teljes mértékben kihasználni. Különbséget tesz gyermek és gyermek között: a gazdagabb szülők gyermekei még több lehetőséghez jutnak. Az alacsonyabb jövedelműek többlet adóterheléséből támogatja a gazdag gyermekeket. „A szegény gyermekek fizetnek a gazdagoknak.”

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Az Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az elmúlt évtizedekben igyekezett maradéktalanul valóra váltani a Könyvhét ötletadójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit. A könyvvásár elismert személyiségek felvonultatást is megvalósítja, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvhét jelentőségét. A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye ugyanis nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, hanem több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.A megnyitón beszédet mondott Ballagó Zoltán Eger MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője,. aki kiemelte: A könyv szeretetéről az olvasás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. az olvasás a személyes szabadság kulcsa, általa könnyebb a világban való boldogulás. Olvasásszociológiai vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos értékek, mint a tolerancia, a kreativitás és az úgynevezett harmonikus személyiségjegyek nagyobb valószínűséggel fedezhetők fel az olvasó emberek körében. Ezekre a tulajdonságokra, és a rendszeres olvasásra mindnyájunknak szüksége van. Erre kiváló lehetőséget nyújt az ünnepi könyvhét gazdag kínálata. Külön öröm az Egriek és az Egerbe látogató turisták számára, hogy néhány év kihagyása után ismét szabadtéren, a régi hagyományokat felelevenítve a Bazilika és a Líceum közötti parkban köszönthetjük az ünnepet. Esterházy Péter Kossuth díjas író a következő szavakkal nyitotta meg a 82. Könyvhetet: Ha bármit meg kell nyitnom könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerül-e?! Nem úgy értem, hogy meg tudom-e írni tisztességesen a megnyitóbeszédet, nem is arra, amire mostanában gondolni kell, hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra barátok esetleg széjjel kiabálják a megnyitó beszédet. Úgy értem a „sikerülnit”, hogy tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. A könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. A direktor levelében úgy fogalmaz: tetszhalott állapotba került a teátrum.
"A gondjaimra bízott intézmény végső óráiban fordulok Önhöz" - írja Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek címzett levelében.

A direktor szavai szerint 25 millió forint számlatartozással vette át az intézményt, amely összeg mostanra megközelíti a 60 millió forintot. Ez az a támogatási arány, amelyet a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat tragikus likviditási problémái miatt színház nem használhatott fel a 2010-es gazdasági évben. A fenntartó megyei önkormányzat csődközeli helyzetében kialakított vészforgatókönyv szerint pedig "elsősorban a kötelező feladatok ellátásának biztosítása élvez prioritást, így az önként vállalt kötelezettségek, mint a Gárdonyi Géza Színház működésének finanszírozása is, tizedrangú kérdéssé vált."

Blaskó úgy fogalmaz: a jelenlegi helyzetben még műsortervet sem tud hirdetni,  ezért "közel 500 ember életlehetőségének megtartása érdekében fordul a nemzeti erőforrásokat ápoló miniszterhez segítségért"

Gyors segítség esetén, s amennyiben lehetősége lesz nulláról indulni, a direktor szerint megvan az a válságkezelő, takarékos működést biztosító intézkedési terve, amellyel a Gárdonyi Géza Színház kiegyensúlyozott középtávú jövőjét hatékonyan tudja biztosítani.

Forrás: HEOL

A mai Egri városi közgyűlésen elsősorban személyügyekben született döntés. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a továbbiakban is Tőzsér Istvánné tölti be az igazgatói pozíciót.
Seres Tibor tűzoltó alezredest, aki eddig megbízottként látta el a tűzoltó parancsnoki teendőket kinevezték parancsnoknak.

Az oktatási és nevelési intézményvezetők kinevezése során némi vita zajlott. A város döntése szerint vezetői beosztásokban a következő változások történtek:

-Országh Gézáné nyugdíjbavonulásával a Gyermekkert Óvoda tagóvodavezetője Takács Györgyné lett (18 igen)

-Fehér Lászlóné volt eddig a Lenkey János Ált. Iskola igazgatója, a nevelőtestület és szülői választmány támogatásának ellenére sem tarthatta meg állását, helyette az intézmény új igazgatója Szeleczki János lett (14 igen ,3 nem szavazattal),

-az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vezetői állását a jövőben a nevelőtestület javaslata ellenére a továbbiakban már nem Kállay -Pataki Piroska, hanem dr. Vasas Joachim tölti be (13 igen, 4 nem)

-A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Kántor Zsolt, az iskola eddigi igazgató-helyettese lett.

A további 4 intézmény vezetőjének személye nem változik

Ezek:

- Gál Judit marad a Benedek Elek Óvoda óvodavezetője a továbbiakban is (15 igen, 2 tartózkodás)
- A Gyermeklánc Óvoda óvodavezetője továbbra is Szajlainé Szőke Éva marad (17 igen, 1 tartózkodás)
- A Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői állását Barczi Edina az iskola jelenlegi vezetője pályázta meg, sikerrel.
- Az Egri Városi Sportiskola vezetője Kovács Géza eddigi igazgató maradt.

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín