Keresés: „határ” (507 találat)

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

Több bejelentés is érkezett a napokban a Közterület felügyelethez, hogy Eger határában több, kóbor kutyákból összeverődött falkát láttak, ezért engedélyezte azok kilövését a jegyző asszony. Az elmúlt években halálos támadás is volt: egy hajléktalan embert öltek meg a csapatba verődött ebek.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata felhívja a lakosság figyelmét, a felelősségteljes állattartás szabályainak maradéktalan betartására. A napokban több bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba, miszerint a külterületi dűlőkben falkába verődött kóbor ebek járnak, több kutyát meg is támadtak és riadalmat okoznak a telektulajdonosok körében.Eger város jegyzője arra utasította a Mezőőri Szolgálat tagjait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a külterületen kóborló ebekre és - a közvetlen emberi életveszély megelőzése érdekében - lőjék ki a falkába verődött kóbor állatokat.Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben a külterületeken csapatban járó kutyákat látnak, értesítsék a Közterület-felügyelet munkatársait, jelöljék meg a helyszínt és a kóbor ebek hozzávetőleges számát.Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet:
36/521-910

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

A leghatározottabban visszautasítom az újabb igaztalan politikai jellegű támadást! A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér követelést nem tudta érvényesíteni. A betegek érdeke volt az első. Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható. Ha nem biztosítunk egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna a legrosszabb esetben az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget. Ezt nem kívánhatta senki.  Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit. Az egri kórház adósságát „elvitte” a Hospinvest Zrt, ez körülbelül 500 millió forint volt. Ez a megoldás eredményezte azt, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak ennek a lépésnek köszönhetően az Országos Egészségügyi Pénztártól megkaptuk a kéthavi „csúsztatott” finanszírozást. Ez havonta kb. 500 millió forintot jelentett, és így maradhatott működésképes a kórház. Ma is ez a struktúra működik. Azt is ki kell számolni, hogy 700 ember ideiglenes költöztetése mekkora költséggel járt volna pluszban. Valamint azt is, milyen bevételkieséssel járt volna a más kórházakban történő ellátás. Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság vezetőjének, Sveiczer Sándor Péter állításával ellentétben, semmilyen új információ nem látott napvilágot, amely 2010 nyara óta ne lenne ismert, nyilvános és publikus, és mivel a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert bizonyítás nélkül hamisan vádolt, bűncselekménnyel rágalmazott, ezért rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kívánok élni az ügyben. A nevezettek korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók.

Dr. Sós Tamás

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Ezúton hívjuk fel a figyelmét, hogy a 18/2009. (III.6.) FVM rendelet Melléklete és az 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet 4. számú melléklete alapján többek között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

(a továbbiakban ÚMVP) keretében támogatásban részesülő ügyfelek kötelesek 2012. február 13- március 12. között monitoring adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Ezúton hívjuk fel a figyelmét, hogy a 18/2009. (III.6.) FVM rendelet Melléklete és az 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet 4. számú melléklete alapján az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) keretében támogatásban részesülő ügyfelek kötelesek 2012. február 13 - március 12. között monitoring adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Aki már rendelkezik MVH támogatási határozattal, annak kötelező a monitoring adatszolgáltatás.

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Ennek feltétele az Ügyfélkapus regisztráció. Ügyfélkapus regisztrációt a www.magyarorszag.hu honlapon igényelhet - kizárólag magánszemélyként. Ha szervezetnek, vállalkozásnak van monitoring kötelezettsége, akkor a szervezet nevében, meghatalmazottként eljáró magánszemélynek kell Ügyfélkapus regisztráltnak lenni. Ha adatszolgáltatási kötelezettségét meghatalmazott

útján teljesíti, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott jelszóra van szüksége. Ezt a jelszót

az MVH honlapjánwww.mvh.gov.hu elérhető G946-os nyomtatvány kitöltésével igényelheti meg. Aki korábban már igényelt jelszót,, és teljesített adatszolgáltatást EMVA-HOP 2009 jogcímben annak a korábbi jelszava él. A fent említett regisztráció birtokában, az MVH honlapját www.mvh.gov.hu felkeresve kezdhető el a monitoring.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az elektronikus felület a Mozilla Firefox böngészőre lett kifejlesztve. Más böngészőkkel előfordulhat hibás megjelenítés. A MVH honlap jobb oldali sávjában található elektronikus ügyintézés ablakból érhető el az „E-MONITORING" ablak és a jelre kattintva érkezik meg egy bejelentkezési oldalra. Ott rá kell kattintani az „Ügyfélkapus bejelentkezés"-re. Ezután kérni fogja az Ügyfélkapus regisztrációkor megadott felhasználói nevet és jelszót. Mindezen lépések megtétele után a megjelenő felsorolásból ki kell választani az EMVA - HOP 2011 menüpontot és a monitoring adatlap kitöltése megkezdhető.

Felhívjuk szíves figyelmüket továbbá arra, hogy az MVH az adatszolgáltatást elmulasztó, vagy hiányos, hibás adatokat közlő ügyfeleket bírsággal sújthatja.

A 2012. évi monitoring adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ideje alatt, 2012. február 13. - március 12. között a Központi Ügyfélszolgálat hosszabbított munkaidővel áll az ügyfelek rendelkezésére;

minden nap 7:30-12:00 valamint 13:00 - 17:30 között fogadja a hívásokat a             (1) 374-3603      , és a             (1) 374-3604       telefonszámokon.

Forrás Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

Még a júniusi melegben jelentették be, hogy sikerült 15 millió Ft-os forrást szerezni az Egri Vár életveszélyes főbejáratának és a Varkoch kapu állagmegóvására, és szombaton a februári hidegben adták át díszőrségi kíséretben az elkészült munkát.

A kapuk az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása miatt jelentős állagromlást szenvedtek el és életveszélyessé váltak, a főbejáratot le is kellett zárni. A sürgős beavatkozás érdekében komoly lobbi tevékenység indult: 2011. júniusában Habis László Eger polgármestere és más egri politikusok közösen fordultak a szaktárcához segítségért.

Habis László polgármester az átadáson köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített a felújításban. Elmondta, az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása komoly károkat okozott az Egri Várban. 2011 nyarán dr. Nyitrai Zsolttal együtt - egy helyszíni séta alkalmával - döntöttük el, hogy összefogással, kezdeményezésekkel élünk az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.
Felvettük a kapcsolatot az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és a város polgármestereként nagy öröm volt számomra, hogy úgy érezhettem: nyitott kapukat döngetek. A vagyonkezelő vezetőivel a jogi kompetencián, kötelezettségeken lényegesen túlmutató dolgokról kezdődött beszélgetés, ami optimizmussal tölt el. Folyamatos kapcsolatban állunk és kiváló az együttműködés az MNV Zrt.-vel, további felújításokat tervezhetünk a Várban, elindulhat a Minaret statikai megerősítésének műszaki előkészítése. Előremutató az állami szervekkel folytatott közös gondolkodás, amely az Eger számára fontos értékek megőrzéséről, bemutatásáról szól.
Ennek a jó együttműködésnek az első eredménye, hogy - szinte azonnal - megoldást találtunk a két kapu felújítására, statikai megerősítésére. A munkát meg kellett tervezni, kivitelezni, és mára az állami tulajdonban lévő Egri Vár két emblematikus részlete újulhatott meg. Reményeink szerint csak a kezdet, tele vagyok optimizmussal- fogalmazott a polgármester.

Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos kifejtette, a mai nap jó példa az összefogás erejére, arra, hogy rövid idő alatt is sikeres lehet egy ügy, ha a közös cél érdekében, egy akarattal dolgoznak a politikusok, a szakmai szervek és az állami szereplők. A döntés gyorsan megszületett és gyorsan megtörtént a kivitelezés, külön öröm, hogy helyi vállalkozások végezhették el ezt a munkát.

Dr. Molnár Zoltán, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta, a jó minőségben elkészített felújítás, statikai megerősítés, kőpótlás évtizedekre rendbe tette a két kaput. Az ígéretnek megfelelően, határidőre elkészült a 15 millió forintos forrásból elvégzett beruházás. Példás a városért felelős helyi és országos politika, a Vármúzeum és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt. közös munkája, ez természetes is kell, hogy legyen.

Forrás: Egriszín

Végéhez ért az Egerbe kihelyezett Fidesz-KDNP frakcióülése.  A három napos megbeszélést a pénteki napon egy sajtótájékoztatóval zárták, melyen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mellett Szijjártó Péter , a miniszterelnök szóvivője és Pálffy István, a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője vett részt.

Lázár a tájékoztatón cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a szerdai frakcióülésen bármilyen puccskísérletről is szó esett volna, amely a magyar kormányt illetve a miniszterelnök személyét célozta volna meg, hiszen Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott a megbeszélések alatt.

Szijjártó Péter közölte a sajtótájékoztatón, hogy a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, melyben javasolni fogják, hogy az ország csatlakozzon az új uniós paktumhoz. Elmondta továbbá, hogy a magyar kormány  nyitott a megállapodásokra, ha azok a józan ész és a nemzeti érdek határain belül vannak.

Az ülésen elhangzottak a BKV-ügyekkel kapcsolatos információk, Lázár János a sajtótájékoztatón elmondta, miszerint arra kérik Tarlós István főpolgármestert, hogy „ne csak a markát tartsa” , hanem álljon elő egy rendezési javaslattal is.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a kormánypárt nyitott az MSZP kampányfinanszírozási törvényjavaslatainak megvitatására, képesek közösen mérlegelni a már beadott javaslatot.

- Mindenkinek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a lelkiismeret és a vallásszabadságot Magyarországon. Az egyháztörvényekkel nem fognak sérülni ezek a jogok- jelentette ki Lázár. A frakcióvezető elmondta továbbá, hogy most húsz vallási közösségnek engedélyezik az egyházzá nyilvánítását, a többi közösségre sem mondanak nemet, hiszen egy év után újrapróbálkozhatnak.

A tájékoztatón szó esett a Malévval kapcsolatos további teendőkről, erről Lázár János szűkszavúan csak annyit nyilatkozott, hogy bár nincs jelenleg megoldása ennek az ügynek, a kormány folyamatosan figyeli a lehetőségeit.

Pálffy István , a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője elmondta, hogy az ülésen 62 képviselői kérdést válaszoltak meg a kormánytagok. Leszögezte továbbá, hogy a frakcióülés az egységről szólt, törésvonalak és repedésektől mentes munkát zárt a két frakció.

Minden miniszter és államtitkár hivatalos a Fidesz-KDNP egri évadnyitó frakcióülésére. A tanácskozás információink szerint szerda kora este indul Lázár János Fidesz- és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető üdvözlőjével, majd várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök ad tájékoztatást az elmúlt időszakról és a kormányoldal előtt álló feladatokról.

A miniszterelnök fogadására még kora délután összegyűlt egy helyi szimpatizánsokból álló csoport is. Ők először azt a tájékoztatást kapták, hogy a miniszterelnök négy óra körül már Egerben lesz, majd miután a biztonságiak közölték velük, hogy Orbán Viktor minden bizonnyal csak este hatra ér a szállodához, elmentek. Állításuk szerint nem adják fel, egy kis melegedés után visszatérnek.

Tudósítónk jelentette, hogy negyed hat tájban érkezett Egerbe Kövér László házelnök. A térre addigra visszatértek a szimpátiatüntetők,akiket Kövér üdvözölt. A STOP kérdésére elmondta, hogy az évadnyitó tanácskozáson a miniszterelnök által az évértékelőben elmondott kérdéseket fogják részletesen megbeszélni.
A téren megjelentek a szimpátiatüntetők között az egri és Heves megyei kötődésű képviselők, akik köszönetet mondtak a nagy hideg ellenére kitartó támogatóknak.

A helyi LMP-csoport külön "üdvözlővel" is készült. A város határán egy ötletes óriás transzparenssel hirdetik, hogy 2012 szerintük a bukott szabadságharc utáni kussoltatás éve lesz.

Nem tudni, hogy a Budapestről érkező képviselők és Orbán Viktor látja-e majd az üzenetet, délután három és négy óra között még a helyén volt a transzparens.

Az LMP egyébként egy sajtótájékoztatót is szervezett Egerben. Mile Lajos országgyűlési képviselő értékelte Orbán keddi beszédét. A miniszterelnök kevésbé harcias modorát üdvözölte, viszont szerinte inkább a csúsztatások és hazugságok szónoklata volt, mint valós értékelés. A valós társadalmi helyzettel ellentétes megállapításokkal élt a kormányfő - állapította meg Mile, aki viszont más szemszögből nézve, de egyetértett azzal, hogy a magyarok" jobbat érdemelnek" annál, mint amit most kapnak.

A kihelyezett frakcióülés helyszínén tudósítónk elmondása szerint semmi rendkívüli nem történt eddig. A rendőrség jelenléte az ilyenkor megszokottnál nem intenzívebb.

Este negyed hét tájban érkezett Egerbe Orbán Viktor miniszterelnök. Az alaposan átfagyott szimpátiatüntetőkhöz lépett, az 50-60 szimpatizáns közül legalább hússzal kezet fogott, megköszönte, hogy a nagy hidegben is kifejezték támogatásukat.
Külön kifejezte köszönetét a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején Egerben kibontakozott úgynevezett "kórházvédő" mozgalom aktivistáinak.

Forrás: Stop.hu

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.