Keresés: „idős” (643 találat)

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Kampánycsendsértés miatt kifogást jelentett be Dudás Tamás, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje Recsken. A helyi választási bizottság a kifogásban foglaltaknak helyt adott.

A helyi választási bizottság (HVB) megállapította, hogy a recski 2014. évi önkormányzati választások során 2014. október 12-én a recski 3. számú szavazókör területén lévő Gesztenyés Idősek Otthonában 17 választópolgár mozgóumával történő szavazása során a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánycsendsértés történt.

A helyi választási bizottság határozatából kiderül: a mozgóurnát igénylő választópolgárokhoz kiérkező bizottsági tagok előtt az otthon vezetője az idős választópolgároknak Kucseráné Varga Zsuzsanna független polgármesterjelölt és 6 helyi önkormányzati képviselőjelölt nevét tartalmazó szórólapot osztott ki.

S ezért a HVB ebben a szavazókörben, a megyei közgyűlés tagjaira vonatkozó választás kivételével, a polgármester és egyéni listás önkormányzati képviselő választást megismételteti.

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Súlyosan megsérült annak a személygépkocsinak az utasa, ami egy teherautóval ütközött Eger és Egerbakta között.

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint a 24-es számú főúton történt az ütközés. A műszaki mentést az egri hivatásos tűzoltók végzik, a munkálatok ideje alatt félpályán, váltakozva halad a forgalom.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője annyiban pontosította a történteket, hogy két sérültje van a karambolnak. Elmondta még: a személykocsi egy Fiat volt, a helyszínelést az Egri Rendőrkapitányság végzi félpályás útzár mellett.

A helyszínen a teherautó vezetője elmondta: nem ismeri a terepet, Debrecenből szállított élelmiszert. A kocsija a vizes úton az egyik kanyarban megcsúszott, ő javítani próbált, de az ellenkormányzáskor átsodródott a szemközti sávba. A személyautó vezetője is próbálta elkerülni az ütközést, de már nem tudta elkerülni a balesetet.

Úgy tudjuk a személyautóban egy idős házaspár utazott, a vezető felesége sérült meg a balesetben.

Nem jutott messzire, a rendőrök 10 percen belül elfogták.

Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást Cs. István 26 éves tarnaleleszi lakos ellen.

A rendelkezésre álló adatok alapján Cs. István 2014. augusztus 26-án 19 óra 25 perc körüli időben, Egerben, a Vécseyvölgy úton odalépett egy idős asszonyhoz, majd meglökte, melynek hatására a sértett hátraesett. Ezt követően Cs. István a sértett nyakában lévő nyakláncot kitépte, majd megpróbálta a kezében lévő táskát is kitépni, de cselekménye közben megzavarták, ezért elmenekült a helyszínről.

Az egri egyenruhások rövid időn belül elfogták a 26 éves férfit, akit előállítottak az Egri Rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki.

Cs. Istvánt az Egri Rendőrkapitányság őrizetbe vette, továbbá kezdeményezték előzetes letartóztatásának elrendelését.

Egy gyermekkorú és egy fiatalkorú lány vette el az idős asszony táskáját.

Egerben, a Breznai úton 2014. augusztus 15-én 13 óra 45 perc körüli időben, egy gyermekkorú és egy fiatalkorú lány odalépett a járdán gyalogosan közlekedő idős asszonyhoz, majd a sértett kezében levő táskát kitépték és abban kutatni kezdtek.

Az egyik lányt menekülés közben egy arra járó férfi, míg a másik lányt rövid időn belül az egyenruhások fogták el.

Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a 14 éves lány ellen, a gyermekkorú lány ellen pedig büntethetőséget kizáró ok miatt nem indult eljárás.

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Óvatosságra inti a rendőrség és a közút kezelője a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszán közlekedőket. Fél év alatt félszáz baleset történt arrafelé.

 – Már az év első másfél hónapjában aggasztó baleseti statisztikák jelezték, fokozottan oda kell figyelni a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszára – kezdte Meggyesfalvi Tamás alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője sajtótájékoztatóját az említett út mellett hétfő délelőtt.

A legkritikusabb szakaszon, a 8. kilométerszelvényben tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Heves Megyei Igazgatóságát vezető Mikesz Csabával közösen arról, hogy februári első egyeztetésük óta milyen intézkedéseket tettek annak érdekében: kevesebb baleset történjen ezen az úton is. Mint arról a heol.hu is beszámolt az év elején többször is halálos kimenetelű balesetek helyszíne volt ez az útszakasz.

Meggyesfalvi kifejtette: harminc irányjelző, illetve hat közúti ellenőrzésre figyelmeztető táblát helyeztek ki az elmúlt időszakban és rendőreik napi szinten jelen vannak az útszakaszon. Ellenőrzéseik során azt tapasztalják, hogy még mindig sok a relatív gyorshajtó errefelé is.

Mikesz Csaba, a közútkezelő megyei vezetője arról számolt be: összesen mintegy 11 millió forintot költöttek a 25-ös út legveszélyesebb szakaszának még biztonságosabbá tételére. Annak érdekében, hogy a lejtős kanyarban az esővíz még gyorsabban folyjon el az útról: bevágásokat készítettek. Ráadásul, bár korábban is megfelelő volt az útburkolat érdessége, egy még érdesebb aszfaltréteget húztak a balesetekkel leggyakrabban érintett szakaszra.

Egy vállalkozó jóvoltából pedig az út mindkét oldalára hatalmas figyelmeztető tábla is került, amely szintén óvatosságra, a balesetek elkerülésére figyelmezteti az erre autózókat. szöveg: HEOL

Egy hevesaranyosi idős nőt zsaroltak a kitalált bűncselekménnyel.

Egy 71 éves hevesaranyosi nő tett bejelentést a rendőrségen 2014. június 20-án, miszerint őt több személy zsarolja.

Elmondta, hogy 2014 tavaszán megismerkedett D. Ernővel, aki a ház körüli munkában segített neki. A férfi a későbbi sértett otthonának pincéjében talált egy fegyvernek látszó tárgyat, amelyet kérésére neki adott a nő.

Néhány nappal később, 2014. április 23-án a nő lakcímén megjelent két férfi, akik civil ruhás nyomozónak mondták magukat, és közölték az idős asszonnyal, hogy az elajándékozott fegyverrel meglőttek egy gyermeket, így nagy bajba került.

A két férfi közölte, hogy „nem lesz semmi probléma” ha átad nekik több millió forintot.

Ugyanezen férfiak az azt követő hónapokban többször megjelentek a nőnél újabb pénzösszegeket követelve, akit - miután közölte, hogy nincs több pénze – banki hitelfelvételre kötelezték, azonban idős kora miatt nem kapott.

Június 20-án a sértettet a két férfi egy harmadik férfival kereste meg otthonában, aki úgy mutatkozott be, mint a megsérült fiú édesapja, majd elmondta, hogy a fia lebénult a lövéstől és a lakásuk akadálymentesítésére követelt ő is nagyobb pénzösszeget.

Ugyanezen férfi, két nappal később az idős asszony lakásánál megjelent és nagy értékű szerszámgépeket vitt magával.

A sértett ezt követően tett bejelentést a rendőrségen, elmondta továbbá hogy közel 10 millió forintot adott át eddig a három férfinak.

Az Egri Rendőrkapitányság zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást, és rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövetőket.

A zsarolók által megjelölt helyszínre - amelyen újabb pénzösszeget akartak átvenni - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói összehangolt elfogást szerveztek.

Tekintettel arra, hogy a férfiak rendelkezhettek lőfegyverrel a rendőrkapitányság felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2014. június 26-án a délutáni órákban Hevesaranyos belterületén, újabb pénzösszeg átvétele közben tetten érte és elfogta L. Lórándot.

Továbbá Borsodnádasd és Pétervására közelében három társát szintén elfogták a rendőrök.

Az egri nyomozók a férfiak lakásaiban tartott házkutatásokkor megtalálták a „kölcsönvett” szerszámgépeket, valamint kettő fegyvernek látszó tárgyat.

A kármegtérülés biztosítása érdekében két nagy értékű személyautót és jelentős mennyiségű készpénzt is lefoglaltak a nyomozók.

D. Ernő 65 éves tarnaleleszi, L. Lóránt 35, B. Tamás 54 és A. Tamás 40 éves borsodnádasdi lakosok ellen zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság. Az ügyben illetékes bíróság a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezte.

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL