Keresés: „orvos” (308 találat)

"Az egészséges élet/mód városi stratégiája" címmel tartott sajtótájékoztatót a FIDESZ-KDNP Habis László polgármester-jelölt és önkormányzati képviselő-jelöltek részvételével ma délelőtt, a Platán Patikában. A tájékoztatón bemutatták az Északi városrészben épülő új egészségügyi intézményt is.

Prevenciós programmal szeretne az „Egészséges Egerért” tenni a FIDESZ-KDNP. A cél eléréséhez nem a betegségek gyógyításával, hanem megelőzésével lehet eljutni, hangzott el a mai tájékoztatón. Az elképzelés szerint mindenkit együttműködésre hívnak, az önkormányzati intézményhálózattól a civil szervezetekig.
Az egészséges élet/mód városi stratégiájában felhívják a figyelmet a sportolás minden korosztályt, családot érintő jelentőségére, élettani hatásaira, az egészséges étkezés, a korszerű táplálkozás jelentőségére, a mindennapok egészségmegőrző gyakorlatára, melyben szakemberek tanácsaira építenek, a prevencióra és a szociálpolitikára.
A FIDESZ-KDNP önkormányzati képviselő-jelöltjei, Dr. Misz Mihály, Gál Judit, Martonné Adler Ildikó, és Lombeczky Gábor a program mellett az egészség fókuszba kerüléséért emelnek szót a kampányban is.

Gál Judit a gyerekek egészséges táplálkozásáról szólt, amihez az intézményekben kell példát mutatni. Olyan programokra is szükség van, amelyek az egészséges táplálkozást tudják népszerűsíteni és erősíteni.
Az iskolákban történő egészségügyi és sport nevelés fontosságát hangsúlyozta Martonné Adler Ildikó, aki szerint korán meg kell ismertetni a gyerekeket a sporttal. Amihez a meglévő személyi nevelői feltételek mellett a tárgyi feltételeket is meg kell teremteni.
Lombeczky Gábor az Északi városrészt érintő szociális városrehabilitáció részeként a Balassi Általános Iskolában tervezett sportolásra és szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi tér kialakítását említette példaként a tér kihasználására és az ifjúsági egészségmegőrző feladatra.
Dr. Misz Mihály a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy szeretnék elérni, hogy a fiatalok ne kelljen majd annyi pénzt gyógyszerekre költeni, mint a mai nyugdíjasoknak.
Habis László polgármester a tájékoztatón a választási kampány keserű tapasztalatairól is beszélt, arról a felfogásról és szellemiségről, a korábban elfogadott etikai normákkal ellentétes, mások lejáratását célzó magatartásról. Mások pocskondiázása, személyiségének sértése fordul elő. A polgármester szerint valótlan közlések sorozatát tapasztalják, sajtótájékoztatókon, szóróanyagokon. A FIDESZ-KDNP szeretne üdítő változást ezen a téren is, ezért választották az egészség témáját és a helyszínt, ahol egy egészségügyi fejlesztés valósul meg a jövőben.
A beruházás, amely része az Északi városrész fejlesztésének, teljes mértékben magánerőből valósul meg, amihez a területet az önkormányzat biztosítja. Az épületkomplexumban körzeti rendelők mellett 12 szakorvosi rendelő szolgálja ki a betegeket.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

11 ezer egri lakos egészségügyi alapellátását érinti az a beruházás, melynek alapkövét ma délelőtt fektették le a Balassi Bálint utcában. Az említett területen hat orvos számára épülhet korszerű, a körzeti orvosi feladatok ellátásának megfelelő orvosi rendelő.

400 millió forintos  beruházás révén öt háziorvos és egy gyermekorvos rendelője kap helyet a legkorszerűbb körülmények között, a Balassi Bálint utcában található körülbelül 1100 négyzetméteres telken. A beruházás alapkövét Habis László polgármester és Dr. Horváth Gábor orvos, az Agria Ügyelet Kft. ügyvezetője helyezte el ma délelőtt, a helyszínen.
Az új rendelőkben a legkorszerűbb körülmények között, az uniós feltételeknek megfelelően láthatják el a feladatukat az orvosok.

Az egészségügyi alapellátás biztosítása önkormányzati feladat. A szigorúbbá vált hatósági előírásoknak nem felel meg az Egerben található orvosi rendelők egy része. A Közgyűlés korábban támogatta azt az elképzelést, hogy az orvosok kedvezménnyel megvásárolhatják a rendelőket, vagy anyagi támogatást kaphatnak saját rendelő építéséhez.
Az ilyen és hasonló ellátásbeli problémák alapozták meg a változtatásra a háziorvosok igényét, ám a gondolat megszületésétől az alapkő letételéig évek telhetnek el hangsúlyozta Habis Lászó polgármester az alapkőletétel kapcsán. A polgármester megjegyezte, hogy több év munkájának a gyümölcs a város számára jelentős egészségügyi fejlesztés, amely 11 ezer ember alapellátásának a feltételein fog lényegesen javítani, valamint a város és a térség lakosságának egészségügyi ellátása a kor igényeinek megfelelő színvonalon történhet.
„Van egy támogatási rendszer immár hosszú ideje Egerben azon háziorvosok részére, akik kezükbe veszik a sorsukat és hajlandóak közreműködni tevőlegesen is a feltételek megteremtésében.” – fogalmazott a polgármester.

Forrás: Egriszín

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol

Nagyszabású jótékonysági gálára készül művészbarátaival Gonda László. A rendhagyó szórakoztató műsor sztárjai egy 16 éves rákbeteg fiún szeretnének segíteni szeptember 10-én, a Hotel Egerben.

Egyedülálló összefogással jött létre az a pódiumműsor, melyben neves előadók közreműködésével a szórakoztatásé a főszerep, ám a cél annál nemesebb. A Zaránkon élő 16 éves Pári Adrián gyógyítására szervezett jótékonysági gálaműsort Gonda László, a megyeszerte jól ismert muzsikus, zenetanár. A szeptember 10-én a Hotel Egerben megrendezésre kerülő programban a slágertől az operettig több műfaj képviselteti magát. Gonda László, aki már korábban is sikerrel szervezett jótékony célú rendezvényt, zenészbarátait, művészkollégáit hívta meg a gálára. A páratlan összefogást jelentő produkciót olyan nevek fémjelzik, mint Herczeg Flóra, Nádasy Erika, Szepesi György, Dimanopulu Afrodité, Derényi Dezső, Árvai Katalin, Halmos András, Dobó katica, Szuromi Rita, Győri Zsuzsanna, Dudás Anna, László Éva, Révész Géza, Saárossy Kinga, Tatár Gabi.

Gonda László egykori tanárnőjét, Dr. Hanisné Petró Valériát kérte föl a műsorvezetésre, aki a műsorban a fellépők emberi oldalát, személyiségét igyekszik bemutatni majd.
A tanárnő, aki pedagógusként és hívő emberként is kész segíteni, a karitatív ügy kapcsán, a szakmai csúcson járó egykori tanítvány Gonda László rendkívüli emberségét, megbízhatóságát és tehetségét emelte ki a tájékoztatón.

A zaránki Pári Adriánnál tavaly diagnosztizálták az orvosok a daganatos betegséget. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a daganatot műtéttel nem lehet eltávolítani és a tüdőben is jelentkeztek a problémák. Az orvosok szerint is ritka esetben nincs lehetőség transzplantációra, és gyógyszeres kezelés sem létezik 18 éves kor alatt. Az egyetlen lehetőség a költséges alternatív gyógymód, ami már mutat javulást.
A élet-halál között lebegő fiú nem folytathatja az iskolát, ám hatalmas erőt ad a családjának is élni akarása. A fiúért összefogott a falu, sorsa megindította Gonda Lászlót, aki korábban már szervezett jótékonysági koncertet.
A szervezők az előadással a gyógykezeléshez szükséges anyagi javakat szeretnék előteremteni, hogy segítsenek a 16 éves fiún. A gálára nincs belépő, de mindenkit kérnek, hogy a helyszínen lehetőségük szerint adakozzanak, ezzel támogatva az ügyet.

Forrás: Egriszín

A Deák Ferenc utca felújításáról tartottak tegnap lakossági fórumot a Deák Ferenc úti óvodában. A fórumon Habis László polgármester is részt vett.

Az előzetes terveknek megfelelően augusztus 31-én kellene átadni a több mint 300 millió forintból felújított Deák Ferenc utcát. A határidőt a kivitelező nem tudja tartani, de az iskolakezdésre megpróbálják a gépjármű közlekedést a körülményekhez mérten zavartalanul biztosítani.

Habis László polgármester elmondta, hogy ugyan késni fog az átadás, de a lakók legyenek türelemmel, hiszen olyan környezetet alakítanak ki, amellyel vonzóbbá varázsolják Egert és a lakók környezetét is. Tájékoztatta a lakosokat, hogy a rendkívüli időjárás felelős elsősorban az átadás csúszásáért. Kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca felújításához kapcsolódóan a Hadnagy úton is hasonló, kulturált környezetet szeretnének kialakítani a közeljövőben. Cáfolta azokat a korábbi megjegyzéseket, miszerint Egerben csupán a belváros fejlesztésére figyelnének.

Barna László, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodájának munkatársa is kitért a csúszás okaira. A kellemetlen időjárási körülmények mellett kiemelte, hogy a közművek kiépítése során olyan problémákkal találkoztak, amelyek szakszerű orvoslása időt igényelt. De hangsúlyozta, hogy az iskolakezdés időpontjától minél zavartalanabbá kívánják tenni az út járműforgalmát. Az aszfaltozást már a napokban befejezik, az útburkolati jelek festése és az egyéb munkálatok okozhatnak még kisebb fennakadásokat rövidebb időszakokra. A munkálatok befejezése szeptember közepére várható – mondta Barna László.

A fórum második felében az utca lakosai fordulhattak észrevételeikkel és panaszaikkal a szakemberekhez. A legtöbb problémát a lakóházak előtti parkolók és kocsibejárók kialakítása okozza a lakosoknak. De a csapadékelvezetés és a munkagépek okozta károk is felmerültek. Barna László az összes kifogásolt elem felülvizsgálatát és orvoslását ígérte a lakosoknak.

Forrás: Egriszín

A férfiak 60 kiló téglával, a nők 20 kiló ásványvízzel megrakodva teljesítették a Eged-hegyi 3. Sherpa Rally négy kilométeres, 300 méter szintemelkedésű távját.

A szlovákok megint késtek egy picit. Hiába, ők mégis csak külföldről jöttek, de azért a pontosságra azért valamelyest illett volna figyelni. A szomszédok miatt félórát csúszott is a 11 órás rajt, ám a résztvevőket ez láthatóan nem zavarta. Mint ahogy az is csupán a „szokásos” fílinget képezte, hogy szárazon ezúttal sem úszták meg a sherpák.

– Azért rendezzük idén augusztusban a versenyt, mert az eddigi két alkalommal mindig sikerült eláznunk – jelentette ki három nappal a rendezvény előtt Járdán Zsolt. A tapasztalt extrém sportoló számításait az időjárás azonban megint keresztül húzta. A péntek éjjeli eső megáztatta a pályát, ám szerencsére olyan sártenger nem alakult ki, mint például tavaly. Igaz, idén a Kiseged-dűlő szolgált a 3. Eged-hegyi Sherpa Rally rajt helyszínéül, ahol füves területen lehetett elkészíteni a hord keretet és a rajta lévő 60 kiló téglát. A teherhordók között feltűnt Herke Zsombor is, aki nagy nyugalommal figyelte a lázas készülődést.

– Előzőleg azért nem tudtam indulni, mert meccsünk volt. Most viszont nem, így kipróbálhatom magam itt is. Kíváncsi vagyok miként sikerül – fogalmazott az Eger Heroes amerikai futballcsapatának vezetője. Dr. Puja Sándor egri gyermekorvos rendszeresen sportol, a Tátrában gyermekét a hátán cipelve túrázik, most pedig téglával megrakodva vette célba a négy kilométerre lévő Eged-hegyi kilátót.

– Külön nem készültem a versenyre, de jó próbatételnek tartom, ezért neveztem – közölte a doktor. A tavalyi győztes, Kovács László számára idén az Ultra Balaton elnevezésű 212 km-es futóverseny jelentette a fő kihívást, ahol óriási sikerként az abszolút 2. helyet szerezte meg. Az Egri Triatlon Klub tagja persze most sem a „futottak még” mezőnyét növelte. Legjobb magyarként a 6. helyen ért célba a 49 indulót felvonultató viadalon, ahol az első öt helyet a szlovákok bérelték ki maguknak. Megérte várni rájuk.

Már félszáz indulónál tartanak

A 2008-as első teherhordó versenyen 19-en értek célba, míg tavaly már 33 résztvevője volt a honi egyetlen ilyen jellegű próbatételnek. Idén 49 indulót regisztrált a szervező Team Building.

Forrás: Heol

Elnök elé tartott disznófarok, személyeskedések, vádaskodások és folyamatos lakossági bekiabálások a ciklus utolsó megyei közgyűlésén.

A mai közgyűlés sem volt mentes lakossági bekiabálásoktól és a napirendi pontok tárgyalása közé becsempészett képviselői személyeskedésektől. A közgyűlés előtt átadták Dr. Ringelhann Györgynek a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára személyesen vette át és köszönte meg az elismerést.
A napirendi pontok tárgyalásának kezdetét egy kisebb csoport megakadályozta azzal, hogy elkezdték énekelni a Himnuszt. Néhány perccel később ugyanezen csoportból egy transzparenst "A mi időnk lejárt!" felirattal és egy disznófarkat vittek ketten Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elé.
A közgyűlésen a szakmai munkát több alkalommal is vádaskodások és személyeskedések szakították meg. Napirend előtti felszólalásában Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelentette, hogy függetlenként indul a megyei választásokon. Teszi ezt azért, mert tovább nem hajlandó Hermann Istvánnal (Fidesz) egy frakcióban dolgozni. Szerinte Hermann áruló és tisztességtelen.
A közgyűlés - többek között - elfogadta Sós Tamás elnöki beszámolóját, a költségvetés módosítását és az önkormányzat gazdálkodásának ismertetőjét is.

9.15: A Heves Megyei Közgyűlés ülését megelőzően átadták a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára kapta az elismerést. Dr. Ringelhann György személyesen köszönte meg a kitüntetést.

9.16: A közgyűlés megkezdése előtt egy csoport fennhangon elkezdte énekelni a Himnuszt. Majd odamentek Sós Tamáshoz egy „A mi időnk lejárt” feliratú transzparenssel, és egy disznófarkat adtak volna át neki. Sós Tamás elhatárolódott az attrocitás résztvevőitól.

9.18: A közgyűlés határozatképes. 40-ből 38-an jelentkeztek be.

9.20: Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelenti, hogy függetlenként kíván csak indulni a következő megyei választásokon, mert nem hajlandó többet Hermann Istvánnal egy frakcióban ülni. Hazugnak, árulónak és tisztességtelennek nevezte Hermannt. Szerinte ilyen ember nem való a parlamentbe és a közgyűlésbe. Felszólítja, hogy mondjon le tisztségeiről országos és megyei szinten is.

9.22: Hermann nem reflektál Laminé szavaira.

9.23: Deé András "Demokrácia deficit" címet adta felszólalásának. Szerinte a közmeghallgatások összehívása terén szabálytalanságok történtek. Azt mondja, hogy Sós Tamás árulással szerezte meg hatalmát, és hogy elvette a szólásszabadság jogát a Heves megyei emberektől a közgyűlés baloldali vezetése.

9.25: Verebélyi György is értékeli az eddigi négyéves tevékenységet. Verssorokat idézve írja le, hogy szerinte pénzszivattyú működik a közgyűlésben. Sós Tamásék pénzszivattyúja. Verebélyi személyeskedik, megemlíti a LEADER-pénzek körüli visszaélések gyanúját is.

9.30: Folyamatosak a lakossági bekiabálások. Közben azon vitatkoznak, hogy a letelt 3 perc után beszélhet-e még Verebélyi.

9.31: Verebélyi szerint Sós Tamás doktori cím nélkül is professzor.

9.35: Bizottsági beszámolókat fogadnak el.

9.38: Sós Tamás elnök megköszöni mindenkinek az eddigi munkáját. Azoknak is, akik támogatták és azoknak is, akik építő jellegű kritikáikkal segítették. A négy évet eredményesnek értékelte. A megyei önkormányzat pályázati eredményességét kiválónak nevezte. A felújítások, fejlesztések mértékét is jónak gondolja. Azt mondja, hogy számos olyan program is fut, amelynek gyümölcsét a következő közgyűlés arathatja majd le. Az önkormányzatnál magas színvonalú, tervszerű munka folyt a négy évben. Köszöni a közös munkát.

9.41: Az elnöki beszámolóról vitatkoznak. Hermann István szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogy az a jelentésben le van írva. Azt mondja, hogy a megye pénzügyi helyzete instabil. A szocialista frakció egy kakukktojással kiegészülve mindig többséget tudott alkotni, s ennek eredményeképp rossz döntések születhettek – mondta Hermann. Hozzátette, hogy nem lehet mindig a kollektív felelősség árnyékába bújni.

9.44: Tatár László kiemeli, hogy az alelnököktől nem látnak írásos beszámolót. Ezt mindenképp pótolni kellene.

9.45: Sós Tamás: „A szavak súlyát a tettek adják”. Szerinte a beszámolója kielégítő, és ebben a beszámolóban az alelnökök munkája is benne van. A beszámolót 22 igennel elfogadták.

9.49: A 2010. évi költségvetés módosításáról vitáznak. Hermann István a színház pénzügyi helyzetéről kérdez. Azt kérdezi, hogy miért jutott ilyen rossz anyagi helyzetbe az intézmény. Számon kérték-e az igazgatót? A főjegyző szerint már kezd az intézmény talpra állni. Hermann szerint hiba, hogy nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Úgy véli, hogy a megye vezetése kettős mércével mér.

9.59: A költségvetés módosítását elfogadták.

10.10: A Heves Megyei Önkormányzat és Intézményei 2010. I. félévi gazdálkodásának beszámolójáról vitatkoznak. Sós Tamás erős közepesnek nevezte a megye gazdálkodását. Tatár László szerint ez közel nem erős közepes. Kifogásolja, hogy majd félmilliárddal túltervezték az illetékbevételt. Elégtelennek ítéli a megye gazdasági tevékenységét.

Verebélyi György a cigány gyermekek táboroztatására adott támogatásáról beszél. Sós Tamás beléfolytja a szót, mert nem a napirendi ponthoz tartozik a kérdés szerinte. Verebélyi nem fejezi be, s beszél tovább. Arról szól Verebélyi, hogy 3 milliós támogatásról nem számolt be a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

Kontra Gyula azt mondta, hogy az ellenzék folyamatosan a negatívumokat emeli ki és erősíti fel. Ez nem korrekt hozzáállás szerinte.

Mikó Béla könyvvizsgáló megköszöni a közgyűlés közreműködését és jó munkáját a gazdálkodás terén.

Hermann István Karinthyt idézi, s szerinte most a közgyűlés magyarázza az elégtelenekkel teli bizonyítványát. S azt mondja, hogy egy csőd közeli állapotot fognak hagyni a következő ciklusra. De kiemeli, hogy ezért nem a jobboldali frakció a felelős, mert ők folyamatosan próbálták a helyes útra terelni a közgyűlés tevékenységét. Úgy véli, hogy délibábos szóvirágokba csomagolják a jelentés tartalmi részét ahelyett, hogy szembe néznének magukkal, és egyenesek lennének.

10.28: Szünet

10.53: A megyei önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához.

11.00 Az egri vár kiemelt projekt kapcsán Eger városával az együttműködési és konzorciumi megállapodást megszavazták, valamint a vagyonkezelői szerződésről, az egri belvárosi rehabilitációs project kapcsán konzorciumi megállapodásról és a Palóc Út kapcsán a klaszterré történő átalakulásról szavaztak többségben igennel a képviselők.

11.10: Az ülés nyilvános része befejeződött. A négy év utolsó közgyűlése vége előtt zárt ülésen döntenek még néhány kérdésben.

Forrás: Egriszín

Kövesse portálunkon Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének eseményeit élőben. Ma több mint 40 napirendi pontról tárgyalnak majd a városatyák. Tudósításunk folyamatosan frissül.

9.28: Majd 30 perces késéssel elindul az ülés. A közgyűlése határozatképes, 26-ból 22 képviselő van jelen.

9.30: Deák Boldizsár képviselő a rendőrség megjelent képviselőjéhez fordul. Azt kéri, hogy a nyugdíjasháznál fokozottabban járőrözzenek, mert egyre több a lopás. Ugyanis a házat most újítják fel, s ezt kihasználva egyre több tolvaj garázdálkodik a ház körül.

9.32: Császár Zoltán is a rendőrség képviselőjéhez fordul, hogy a rendőrség ne folyjon bele a kampány heves folyamataiba. Csak akkor avatkozzon be, ha a kampány a békét is megzavarja. Szerinte a rendőröknek nem kell ennél jobban beleavatkoznia. Aki az éjszaka kampányolás címen megzavarják a nyugalmat, az ellen lépjenek fel.

9.34: Dr. Petrovics András, az Egri Rendőrkapitányság vezetője megnyugtatja Deák Boldizsárt, hogy eleget tesznek a kérésének, és többet fognak azon a területen járőrözni. A másik témáról azt mondja, hogy ők teljesen mentesek a politikától. Reméli, hogy nem lesznek olyan események, amelyek miatt majd be kell avatkozniuk. De ha tettlegességre kerül sor, akkor nekik kötelességük eljárni.

9.38: Császár Zoltán újra felszólal. A lakossági hozzászólásokról beszél. Kéri, hogy azokat a hozzászólókat szűrjék ki, akik azért érkeznek, hogy előre megfontolt szándékkal sértegessék az önkormányzati képviselőket. Felolvas néhány sort egy szórólapról, amely őt járatja le. Ebben őt „Abszolút Civil Senki”-nek nevezi őt H. Etelka.

9.44: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kizárólag ügyrendi kérdésben szólaljon fel a napirendi pontok előtt. A polgármester is úgy gondolja, hogy nincs helye olyan hozzászólásoknak a közgyűlésen, amely kizárólag egy vagy több személy tudatos lejáratását célozzák.

9.55: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) önkormányzati rendeletéről valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 3/1995 (II.15) önkormányzati rendelet módosításáráról tárgyalnak. Dr. Gyulai Katalin megkérdezi, hogy hány alpolgármestert választhat majd maga mellé a leendő polgármester. Császár Zoltán szerint több alpolgármestert kellene októbertől alkalmazni. Egyben megragadja az alkalmat, hogy visszavonja azon kijelentését, amelyben korábban bírálta Szeleczki János alpolgármester munkáját. Így utólag átértékelve azt mondja, hogy az alpolgármester remek munkát végzett.

10.00: A jogszabály azt írja elő, hogy az alpolgármester személyére az akkori polgármester tesz majd javaslatot, mondja a főjegyző. Azt, hogy hány alpolgármester lesz, még nem tudják megmondani.

10.03: Egy városrendezési előterjesztés során felmerül a biomassza üzem kérdése. Ficzere György szerint ez az erőmű hozzájárul a távhő díjak szinten tartásához. Pál György szerint ez az üzem előnyös is lehet, de bírálja azt, hogy a biomassza üzem létrehozásának döntését nem az EVAT-tal kellett volna megtárgyalni, hanem a testülettel. Szerinte nem ismeri a testület a szerződés részleteit.

10.07: Habis László úgy gondolja, hogy megint nem az előterjesztés pontos tárgyáról beszélnek. Kéri, hogy tartsák magukat a témához. A biomassza üzemről azt mondja, hogy minden tekintetben a szabályoknak megfelelően jártak el. Az EVAT már többször hozott kiváló döntéseket korábban – hangsúlyozza a polgármester.

10.10: Jánosi Zoltán is a biomassza üzemről szól. Elmondja, hogy már korábban kért a polgármestertől 9 kérdésben választ az erőművel kapcsolatban. Erre még mindig nem kapott semmilyen reakciót. Szerinte itt privatizálásról van szó. Ha az önkormányzat egyik cége építené a biomassza üzemet, jobban járt volna a lakosság. Elgondolkodtatónak tartja, hogy még mindig nem ismerik a szerződés részleteit.

10.16: Pál György kéri a polgármester, hogy éljen a képviseleti demokrácia eszközével a maradék idejében. Ismertesse meg a döntések részleteit képviselőtársaival. Ezzel megadja a lehetőséget, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsék meg.

10.20: A polgármester feleleveníti, hogy az előző közgyűlésen Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója tájékoztatást tartott volna, de közkívánatra beléfojtották a szót.

10.21: Nagy István szerint az előző közgyűlésen nem volt napirendi pont a biomassza üzem témaköre. Mint lakossági hozzászóló beszélt az igazgató. Úgy gondolja, hogy ezt a kérdést inkább a következő városvezetés döntse el.

10.24: Jánosi Zoltán kérdezi, hogy a biomassza erőmű elkészül-e a tervekben foglaltakban jelzett időpontig.

10.25: Habis László ezt nem tudja megmondani. Kiemeli, hogy ez nem is napirendi pontja a mai közgyűlésnek.

10.26: Jánosi Zoltán kifogásolja azt is, hogy az üzemet a jégpálya helyére tervezik. Szerinte a fűtőmű nem fog idén már megépülni. Habis azt mondja, hogy ő azon lesz, hogy az eredeti ütemben épüljön meg.

10.30: A városrendezési szabályozás módosítását 14 igennel megszavazták.

10.35: A „Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása” című pályázat támogatásához szükséges önerő kiegészítéséről tárgyalnak. Császár Zoltán képviselő, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a pályázat sikeres legyen. A javaslatot 18 igennel elfogadták.

10.46: Eger Város önkormányzati gazdálkodásának 2010. I. féléves helyzetéről készített beszámoló elfogadásáról beszélnek. Csákvári Antal és Császár Zoltán is amellett szólal fel, hogy mivel jól gazdálkodott az önkormányzat az első félévben, a közgyűlés fogadja el a beszámolót. Dr. Gál János könyvvizsgáló szerint mindent az előírásoknak megfelelően végzett az önkormányzat. Azt kéri a polgármestertől, hogy továbbra is segítsék az önkormányzati intézményeket, és a második félévben is törekedjenek az egyensúlyra a köletségvetés tartása terén. 17 igennel elfogadta a testület a napirendi pontot.

11.10: Egri Sportmúzeum Alapítvány számára egymillió forintot szavazott meg a közgyűlés. A Sportmúzeum berendezéseit fejlesztik ebből a pénzből.

11.20: Az Egri Vízilabda Klubnak 20 millió forintnyi támogatást terjesztenek a közgyűlés elé. Habis szerint ez a klub Eger legsikeresebb csapata. Az utánpótlás nevelése is kiváló. Ez köszönhető a felnőtt gárda eredményeinek is, hiszen ez ösztönzi a gyermekeket a sportra és az egészséges életvitelre. Deák Boldizsár kéri, hogy a nőket is kövessék kitüntetett figyelemmel. Szerinte a mostani igazolások is mutatják, hogy a női szakágat is érdemes lenne jobban támogatni. Dr. Gyulai Katalin, aki a vízilabdások sportorvosa is volt, azt mondja, hogy többet is megérdemelne ez a klub. De felteszi a kérdést, hogy milyen elszámolási kötelezettsége van a klubnak a támogatási pénz felhasználásáról. Habis László az elszámolásról elmondja, hogy a klubvezetéssel folyamatos a munkakapcsolat, és az önkormányzatnak betekintést nyújtanak a gazdálkodási döntésekbe.

A támogatási összeget 19 igennel megszavazták.

11.30: Önkormányzati tulajdonnal vagy résztulajdonnal rendelkező intézmények, társaságok féléves beszámolóiról szavaznak.

11.50: A következő évben is támogatják a fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelését. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz csatlakozott 2011-ben is az egri önkormányzat.

12.05: Megrendezik az Európai Mobilitási Hetet Egerben szeptember 16-22. között, mivel a közgyűlés 18 igen szavazattal elfogadta az előterjesztést.

12.10: Elfogadták a tájékoztatót a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2010. II. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről.

12.15: A napirend utáni hozzászólások következnek. Gálfi Antal felszólalásában bejelentette, hogy indul képviselőjelöltként a következő választásokon. Kéri a szavazók támogatását.

Deák Boldizsár kéri a polgármestert, hogy a nyugdíjasházba ne csak kampányolni járjon, hanem tegyen valamit azért, hogy végre befejezzék az ingatlan felújítását. Deák Boldizsár is bejelenti, hogy indul a választásokon az Együtt a Fejlődő Városért Egyesület képviselőjelöltjeként.

Habis László arról informálja a testületet, hogy személyesen intézkedett a közelmúltban, hogy a nyugdíjasház beruházásának ügyében.

12.30: Vizi Gyula képviselő a választási kampányról szól. Szerinte a Fidesz aktivistái nem megengedett módon gyűjtik az ajánlószelvényeket. Kéri a Fidesz kampányfőnökét, hogy a szervezet határolódjon el ezektől az eseményektől.

12.39: Császár Zoltán saját választókerületének eredményeit foglalja össze. Azt mondja, hogy több mint 1 milliárdos fejlesztés történt a kerületében. Szerinte mindent becsületesen teljesített, amit vállalt. S ígéri, hogy továbbra is minden fillérrel el fog számolni.

12.43: Dr. Gyulai Katalin kérdezi a polgármestert, hogy igaz-e, hogy az Okmányiroda a plázába lesz áthelyezve. A választásokról említi, hogy még tavasszal egy bizonyos etikai kódexet írtak alá a parlamenti képviselők jelöltjei. Szerinte az ebben foglaltak nem teljesültek tavasszal. Úgy véli, hogy a kopogtatók gyűjtése során tapasztaltak is azt mutatják, hogy a választóknak nem szimpatikus a politikai pártok nyílt és olykor tisztességtelen csatározása. Kéri, hogy ne riasszák el ezekkel a választókat, és legyen mindenki tisztességes.

12.50: Habis László hangsúlyozza, hogy ne kampányoljanak a közgyűlésen. Az Okmányirodáról nem gondolja, hogy más helyre kellene költöztetni. Azt etikai kódexnek szerinte volt némi pozitív hatása amellett, hogy több tisztességtelen jelenség is része volt a választásoknak. A polgármester a becsületes kampány mellett van.

13.05: A lakossági hozzászólások következnek.

Császár Zoltán képviselő a felesége által írt levelet olvassa fel, mint lakossági hozzászólás. Ebben kifogásolja Császár Zoltánné azt a lejárató kampányt, amelyet férje ellen indítottak nemrég. A képviselő által felolvasott levélben a feleség saját férje mellett érvel, őt méltatja. Azt üzeni azoknak, akik részt vettek Császár Zoltán lejáratásában, hogy szégyelljék magukat. Szerinte férje nem ezt érdemli sem a Fidesztől, sem másoktól, akik ellene fordultak.

Habis László szerint a sérelmek kinyilvánításának nem itt van a helye.

Az Egri Est Café képviselője, Belisha Katalin szólal fel. Idén csak augusztus 31-ig kapták meg a terasz használatának jogát. Rátkai Attilának levelet írtak, hogy amíg az Ifjúsági Házat nem kezdik el átépíteni, hadd üzemeltessék a teraszt. Máig nincs előrelépés az ügyükben. Offenbacher Ferenc elmondása alapján még két hónapig lehetne teraszuk. Kéri a polgármester segítségét.

Habis László megígéri, hogy már holnap reagálni fognak kérésükre.

13.15: A közgyűlés maradék napirendi pontját zárt ülésen tárgyalják tovább a képviselők.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín