Keresés: „rab” (446 találat)

Szerdán reggel egy egri játszótér mellett vette elő nemi szervét egy ismeretlen férfi, és azt szeméremsértő módon mutogatta.

A nemi szervét mutogatta az egri Remenyik utcai játszótéren szerda reggel egy 20 éves fiatalember. Az ott tartózkodó felnőttek észlelték mindezt és azonnal értesítették a rendőrséget, akik a személyleírás alapján néhány órával később elfogták és előállították B. Gergelyt. Ellene – őrizetbe vétele mellett – szeméremsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság.

– Nyugdíjas pedagógusként mélységesen felháborít, hogy ilyen megtörténhet fényes nappal – mondta Szendrey Lászlóné, aki erkélyéről épp a játszótérre lát. – Gyakran randalíroznak itt a fiatalok, azért van az erkélyemen is rács, mert már rájuk szólni se merek, félek a következményektől – tette hozzá az idős tanárnő. Szinte minden nap megfordulunk ezen a játszótéren a két lányunkkal – szólt közbe Zima Katalin, akinek nagyobbik gyermeke ráadásul a közeli óvodába jár.

– Szerencséje van ennek az embernek, hogy épp nem voltunk itt, amikor akciózott, mert az biztos, hogy nem hagytuk volna annyiban. A gyerekeink védelmében biztosan elkergettük volna, úgy hogy legközelebb nem jut eszébe ilyesmi. Elkeserítő, hogy ezen a belvárosközeli, jónak mondott környéken ilyesmi történik fényes nappal. Nagyon kell óvni, vigyázni a gyermekeinket, hogy ne sérüljenek.
Az arra járó egri, Liszkai Anna is megdöbbent az eseten. Úgy vélte, ha gyakrabban látnának az ilyen emberek járőröző rendőrautót, akkor talán nem jutna eszükbe gyerekeket riogatni.

Forrás: heol

Este fél hétkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kerecsenden az ipari telepen kigyulladt körülbelül háromszáz kilogramm festék, valamint egy épület tetőszerkezete. Nagy erőkkel vonultak a helyszínre az egri hivatásos tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat.

A felderítés során megállapították, hogy egy száz négyzetméteres téglaépítésű üzem raktárhelyisége ég, a tűz pedig átterjedt a tetőszerkezetre. A tűzoltók két darab acetilén palackot hoztak ki az épületből, amelyeket hőhatás nem ért. Három sugár segítségével egy óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűzesetben senki nem sérült meg.

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.

Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.

A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.

A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.

Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.

A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.

Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.

2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                       Elnökségi tag                              Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                   MSZP

Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:

Az MSZP megint a multik oldalán áll

Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.

Eger, 2013. április 30.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Sajtótájékoztatón mutatta be Blaskó Balázs igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház 2013/2014-es évadának műsortervét. Habis László polgármester kifejtette, fontos, hogy a városnak szerethető, pozitív kisugárzású színháza legyen, s ebben jó úton jár a társulat.

Előadásainkkal egyre nagyobb nézőszámra törekszünk, idén 20%-kal többen váltottak bérletet, ezt a tendenciát szeretnénk követni. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk – fogalmazott Blaskó Balázs.

Két, sokak érdeklődésére számot tartható musicalt tűzünk műsorra: Bal József rendezésében színpadra kerül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, melyhez fiatal, tehetséges zenekart keresünk, s ismét látható lesz A padlás- ezúttal Halasi Imre rendezésében. Láthatja majd a közönség a Hippolyt, a lakáj c. zenés vígjátékot, a Hajmeresztő című interaktív bűnügyi játékot Besenczy Árpád rendezésében és vendégjátékával, s Vörösmarty Mihály klasszikusát, a Csongor és Tündét is, amelyben a földi és az égi világ ábrázolását segítik majd a táncművészek is. A Gárdonyi évhez kapcsolódva a 150 évvel ezelőtt született író Annuska című színműve kerül bemutatásra. A gyerekeket várja még Grimm klasszikus mesehőse, Holle anyó is, az előadás a Babszem Jankó Gyermekszínházzal közösen készül, Baráth Zoltán rendezésében .

A stúdiószínpadon az egri színház számára írt Kocsis István dráma: A fény éjszakája ősbemutatójára készülünk, melyet Beke Sándor rendez, a darab Németh Lászlóról és hőseiről szól. Itt kerül még színre Leonard Gershe A pillangók szabadok című színműve, s egy táncjáték is, amely Moliere A képzelt beteg című műve alapján készül. Emellett a Balassi Intézettel közösen Gárdonyi felolvasó- maratont szervezünk, s októberben újra lesz Stúdiószínházi Táncfesztivál.

Fotó: Nemes Róbert

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.

Az egri társulat április 19-én mutatja be Csiky Gergely: Buborékok című szatírikus komédiáját Csiszár Imre rendezésében.

Igazi színész-darab, remek karakterekkel, ezért is választottam Csiky Gergely: Buborékok című szatirikus komédiáját – mondta Csiszár Imre rendező az olvasópróbán.
Hogy mi közünk van 2013-ban az 1800-as években írt figurákhoz? Ha valaki a nézők közül némi hasonlóságot vélne felfedezni mai világunk és a 200 évvel ezelőtti magyar társadalom között, talán nem a véletlen műve – mondja a rendező. A darab az adósságról, az eladósodásról, érdekházasságokról és a korrupcióról szól…véresen komoly témáról, de fergetegesen mulattatva.
Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát. Mondhatjuk, hogy ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház, miután sikerrel mutatta be első három darabját, évente rendelt tőle újabbat.
Most bemutatásra kerülő művében azt a pénzhajhászós életformát leplezi le, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon reménye. Buborékok, vagyis illúziók épülnek fel arra, hogy pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani.  A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent a pénz motivál. Ebbe aztán emberi sorsok beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a terhelést, nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképpen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen emberek többnyire nevetségessé válnak.
-Ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, akkor nevethetünk majd saját magunkon. Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen? Szóval megéri-e? Teszi fel a kérdést a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait igen méltatlanul, csak nagy ritkán veszik elő a színházak. E hiányt pótolja a Gárdonyi Géza Színház társulata.

Fotó. Gál Gábor

A Hatvani Rendőrkapitányság nyomozást indított ismeretlen tettesek ellen, akik 2013.március 27-én, az esti órákban egy 60 éves hatvani nő családi házába bementek.

Az idős asszony elmondta, hogy a két férfi a bejelentést megelőző időben a lakása bejárati ajtajánál tartózkodtak, majd amikor odaért és kérdőre vonta őket, akkor a két elkövető közül az egyik odaszaladt hozzá és egy hosszú kést a nyakához szorított, eközben a másik személy kitépte a nyakában lévő láncot. Az ismeretlenek ezt követően gépjárművel távoztak a helyszínről.

A széles körű adatgyűjtésnek köszönhetően, a hatvani rendőrök elfogtak és előállítottak egy budapesti férfit.

K. Péter kihallgatása során elmondta, hogy korábban társával már loptak ugyanebből a hatvani családi házból.

Az elfogott elkövető társa tudomást szerzett róla, hogy a rendőrség keresi ezért önként feladta magát 2013. március 29-én egy budapesti Kerületi Rendőrkapitányságon.

K. Péter és K. Roland ellen – őrizetbe vétele mellett – rablás és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a hatvani rendőrkapitányság, továbbá indítványozta előzetes letartóztatásának elrendelését.

Betondarabok hullottak a járókelők közé kedd kora reggel Egerben a Deák Ferenc úton.

A ház megtisztításához, a veszély elhárításához a tűzoltók segítségét kérték, a meglazult betont ők távolították el. Szerencsére személyi sérülés nem történt, az eset egy forgalmas buszmegállónál volt.  Néhány héttel ezelőtt itt az egyik szomszédos házról esett le az erkély egy darabja.

Tízéves az egri Történeti Tárház, az ország egyik legnagyobb, a nagyközönség által is látogatható történelmi magán-fegyvergyűjteménye.

Mindannyiunk közös feladata a fiatalság értő tudáshoz juttatása, amelyben nagy szerepe van az olyan, a kultúráért tenni képes embereknek, mint a gyűjtemény tulajdonosa, Tóth Sándor - hangsúlyozta a jubileum alkalmából megtartott szerdai ünnepségen Habis László, a település polgármestere (Fidesz-KDNP). Hozzátette: különösen fontos ez egy olyan iskolavárosban, mint Eger. Kiemelte: a tárgyak hidat képeznek múltunk megismeréséhez, ezért még az eddigieknél is inkább közkinccsé kell tenni őket.

Tóth Sándor kifejezte reményét, hogy a tárlat, amely az őskortól egészen az 1848-49-es szabadságharcig mutatja be a különböző korok fegyvereit, egy nagyobb múzeum alapja lehet a jövőben. Bemutatta a kiállítás legújabb darabját, azt a zászlót, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját borították a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halálakor és ugyancsak ez a zászló vezette az 1906-os kassai újratemetéskor a temetési menetet.

Az ünnepség keretében megnyitottak egy történelmi indiai fegyvereket és istenségszobrokat bemutató időszaki kiállítást is. A gyűjteménynek helyet biztosító kiállítóhelyet az egri önkormányzat vagyonkezelő társasága, az EVAT Zrt. üzemelteti.

MTI