Keresés: „só” (676 találat)

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.

Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.

A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.

A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.

Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.

A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.

Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.

2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                       Elnökségi tag                              Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                   MSZP

Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:

Az MSZP megint a multik oldalán áll

Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.

Eger, 2013. április 30.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Sajtótájékoztatón mutatta be Blaskó Balázs igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház 2013/2014-es évadának műsortervét. Habis László polgármester kifejtette, fontos, hogy a városnak szerethető, pozitív kisugárzású színháza legyen, s ebben jó úton jár a társulat.

Előadásainkkal egyre nagyobb nézőszámra törekszünk, idén 20%-kal többen váltottak bérletet, ezt a tendenciát szeretnénk követni. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk – fogalmazott Blaskó Balázs.

Két, sokak érdeklődésére számot tartható musicalt tűzünk műsorra: Bal József rendezésében színpadra kerül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, melyhez fiatal, tehetséges zenekart keresünk, s ismét látható lesz A padlás- ezúttal Halasi Imre rendezésében. Láthatja majd a közönség a Hippolyt, a lakáj c. zenés vígjátékot, a Hajmeresztő című interaktív bűnügyi játékot Besenczy Árpád rendezésében és vendégjátékával, s Vörösmarty Mihály klasszikusát, a Csongor és Tündét is, amelyben a földi és az égi világ ábrázolását segítik majd a táncművészek is. A Gárdonyi évhez kapcsolódva a 150 évvel ezelőtt született író Annuska című színműve kerül bemutatásra. A gyerekeket várja még Grimm klasszikus mesehőse, Holle anyó is, az előadás a Babszem Jankó Gyermekszínházzal közösen készül, Baráth Zoltán rendezésében .

A stúdiószínpadon az egri színház számára írt Kocsis István dráma: A fény éjszakája ősbemutatójára készülünk, melyet Beke Sándor rendez, a darab Németh Lászlóról és hőseiről szól. Itt kerül még színre Leonard Gershe A pillangók szabadok című színműve, s egy táncjáték is, amely Moliere A képzelt beteg című műve alapján készül. Emellett a Balassi Intézettel közösen Gárdonyi felolvasó- maratont szervezünk, s októberben újra lesz Stúdiószínházi Táncfesztivál.

Fotó: Nemes Róbert

Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.

A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.

Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.

A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.

Hogy még emlékezetesebb legyen a nap, és hogy a gyerekek a természetben is kipróbálhassák tudásukat, mindenki egy-egy pólóval, hátizsákkal és egy jengával térhetett haza. A szervezők remélik, hogy a gyerekek élményekkel gazdagon térnek haza, és a most tanultakat egy-egy kiránduláson, vagy a pályaválasztásuk során kamatoztatni tudják. Talán néhány év múlva, mint kollégákat üdvözölhetik majd őket!

Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.

Az eredményektől és a pályázaton való részvételtől függetlenül várnak mindenkit az 1 nap az erdésszel programunkra szeptemberben Egerben, ahol újabb ismereteket szerezhetnek az érdeklődők, és testközelből is megtapasztalhatják az eddig tanultakat, és az Erdőmester játékukban szerzett ismereteket.

Az egri társulat április 19-én mutatja be Csiky Gergely: Buborékok című szatírikus komédiáját Csiszár Imre rendezésében.

Igazi színész-darab, remek karakterekkel, ezért is választottam Csiky Gergely: Buborékok című szatirikus komédiáját – mondta Csiszár Imre rendező az olvasópróbán.
Hogy mi közünk van 2013-ban az 1800-as években írt figurákhoz? Ha valaki a nézők közül némi hasonlóságot vélne felfedezni mai világunk és a 200 évvel ezelőtti magyar társadalom között, talán nem a véletlen műve – mondja a rendező. A darab az adósságról, az eladósodásról, érdekházasságokról és a korrupcióról szól…véresen komoly témáról, de fergetegesen mulattatva.
Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát. Mondhatjuk, hogy ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház, miután sikerrel mutatta be első három darabját, évente rendelt tőle újabbat.
Most bemutatásra kerülő művében azt a pénzhajhászós életformát leplezi le, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon reménye. Buborékok, vagyis illúziók épülnek fel arra, hogy pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani.  A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent a pénz motivál. Ebbe aztán emberi sorsok beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a terhelést, nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképpen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen emberek többnyire nevetségessé válnak.
-Ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, akkor nevethetünk majd saját magunkon. Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen? Szóval megéri-e? Teszi fel a kérdést a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait igen méltatlanul, csak nagy ritkán veszik elő a színházak. E hiányt pótolja a Gárdonyi Géza Színház társulata.

Fotó. Gál Gábor

Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.

A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.

Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.

A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.

Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.

A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.

A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:

-          Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?

-          Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?

-          Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?

Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.

További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.

2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.

Török Zsolt                                         Dr. Sós Tamás

 Szóvivő                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                  MSZP

Ma Magyarországon a társadalom többségében elutasítja az Orbán-kormányt. Ez többek között annak a romló tendenciának köszönhető, amely Heves megyét is sújtja, hiszen folyamatos visszaesés tapasztalható az élet több területén – kezdte Tóbiás József frakcióigazgatóval közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás az egri Hotel Flórában.

-          Sosem látott mértékű munkanélküliség tombol, csaknem 18 ezer embernek nincs ma munkája Heves megyében, a tavalyi évben 4,7 százalékos volt a foglalkoztatás csökkenése. Nem valósult meg a közbiztonság javítása sem, a tavalyi évben megyénk 121 településére egyenként 100 bűncselekmény jutott, összességében 12,5 ezer eset történt.

Elhangzott,a kormány által eszközölt rezsicsökkentés miatt pedig folyamatosan romlik a különböző lakossági szolgáltatások színvonala, hiszen a szolgáltatóknak vagy áremeléssel, vagy a minőség „rontásával” kell kompenzálni a FIDESZ által rájuk rótt terhet.

Tóbiás József elmondta, folyamatos egyeztetések és az ország minden pontjára kiterjedő fórumsorozat keretében készül az MSZP a 2014-es választásokra.

-          A társadalom életminőségét, fejlődését korlátozza a kormány a gazdaságban ma már láthatóan meg nem hozott intézkedésekkel, csak az életminőség romlásával tudtak elérni 2,1 százalékos költségvetési hiányt – tette hozzá az MSZP frakcióvezető helyettese.

A két politikus szerint jelenleg választási kormányzás folyik, melynek eleme a rezsicsökkentés. Az MSZP támogatja ezt az intézkedést, de az Orbán-kormány nem veszi figyelembe sem a területi, sem a jövedelembeli különbségeket, sem az életkörülményeket. Igazságos rezsicsökkentés kell.

-          A magyar társadalom a megélhetésért küzd, ma már az is szegény, aki dolgozik. Az MSZP a megélhetés költségeinek csökkentését kezdeményezi az alapvető élelmiszerek áfájának 22%-os csökkentését. Ezzel a rezsicsökkentés mértékének négyszeresét lehetne megtakarítani egy-egy háztartásban. Ennek érdekében kezd aláírásgyűjtésbe a Magyar Szocialista Párt, melynek nyomán azt szeretné elérni a párt, hogy az Országgyűlés tárgyalja és fogadja el a javaslatot – zárta a sajtótájékoztatót Tóbiás József.

Ezen a hétvégén rendezik meg Egerben és környékén az Eger Rallye-t, mint az országos bajnokság nyitófutamát. A versenyre 220-an adták le nevezésüket, a látványos nyitó ceremónia péntek este lesz a Dobó téren.

Szerdán a szervezőcsapat vezetője, Lakatos Róbert, és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón számolt be a tervekről. Habis László kiemelte: „Eger a borok városa és iskolaváros, kulturális élete pezsgő és színes, és Eger sportközpont is: a sportrendezvények szervezői szeretik a megyeszékhelyet, sokirányú kapcsolatot ápolunk a legkülönbözőbb sportszervezetekkel”. A polgármester szerint Eger letette a névjegyét a rallye-ban is, nagy szívfájdalmunk volt, hogy sok év után 2012-ben a rengeteg munka és erőfeszítés ellenére is elmaradt a futam, ám annál jobban örülünk most, hogy visszatért hozzánk a hazai és szlovák sorozat kezdő viadala.
„A város most 1,8 millió Ft-ot biztosít az Eger Rallye megrendezéséhez, tudjuk, hogy a több száz versenyző és a szervízcsapatok tagjai, valamint a sok ezer látogató érkezése Eger szolgáltatói számára is nagyon fontos ez az esemény” – hangsúlyozta Habis László.

Lakatos Róbert kiemelte: tizedik éve tartozik Egerhez a nyitófutam, a tavalyi szünet miatt ez a kilencedik verseny, amely a barokk városban és környékén zajlik. Leszögezte, hogy az autósport a gazdasági nehézségek ellenére él, fejlődik, azonban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger Önkormányzatának hathatós támogatása nélkül lehetetlen lett volna megrendezni a versenyt.

Az Eger Rallye-ra 220-an adták le a nevezésüket, az április 5-én, 6-án és 7-én esedékes viadalon a hazai I. osztály, a Szlovák Nemzeti Bajnokság, valamint historic, rallye II és rallye túra autók is felzúgnak majd. Igyekeztek rapid programokat kínálni a nézőknek, pénteken gépátvétel, pályabejárás, este egyedülálló helyszín a Dobó tér, ahol a hivatalos nyitó ceremóniát tartják. 18.30-kor indul az első autó, 19.30-tól az I. osztály vonul fel, várhatóan 22.00-ig.

Szombaton délután indul a viadal, különlegesség, hogy a pilóták egy 28 km-es gyorsaságit teljesítenek összesen három alkalommal, s az utolsót már sötétben, 19.50-es kezdéssel. A másodosztály tagjai egy gyorsaságit mennek, ám ők éjszakai futamként, ami komoly kihívás és igazi csemege a rajongóknak. Vasárnap már a hagyományosabb száguldás vár a mezőnyre, látványos versenyt ígér a hétvége.

Az Eger Rallye-t 1500 forintos belépőjegy megváltásával mindhárom napon látogathatják a benzingőzösök, és ez a tikett a szervizparkba is érvényes.

Miután a futam közutakon zajlik, a rajt előtt két órával lezárják az érintett szakaszokat, és ez így is marad, egészen a takarítás végéig. A versenyhez igazodva az Agria Volán is módosította egyes járatainak menetrendjét. A lezárásokról plakátokon, szóróanyagokon tájékoztatják a közlekedőket, illetve tudakozódni lehet a www.egerrallye.hu oldalon is.

Forrás: Egriügyek

Fotó: rvo.hu

A 2013-as évben a sportcélú támogatások összege 71 millió Ft, s ez 9 millió Ft-tal haladja meg a tavalyi évi forrást. Az önkormányzati támogatást 52 sportegyesület, sportszervezet, szakosztály kapja meg, kiemelt sportágként tekintünk a vízilabdára, a kosárlabdára, a kézilabdára, az úszásra és a birkózásra, ezek összesített támogatása 51,5 millió Ft.

Szintén kiemelten támogatja a város a diáksportot, az alsófokú és középfokú Diáksport Bizottság (ADSB, KDSB) 1,3 - 1,3 millió Ft-ot kap, s ez 30%-kal magasabb a 2012-ben rendelkezésre álló összegnél. A röplabda és az asztalitenisz sportág milliós nagyságrendű pénzügyi támogatást kapnak az önkormányzattól, emellett további 45 szakosztály munkáját segíti a város 100 és 500 ezer Ft közötti összeggel.

Eger Önkormányzata 1,5 millió Ft-os alapra írt ki pályázatot szabadidős sportrendezvények, egyéni sportolók, valamint fogyatékos, mozgássérült sportolók támogatására. A sportcélú támogatások kiegészülnek a költségvetés elfogadásakor már jóváhagyott 12,8 millió Ft-os tétellel, amely az idegenforgalmi jelentőségű, nemzetközi és országos versenyek rendezési költségeit fedezi.

Az egri büdzsé az uszodahasználatnál 56 millió Ft egyesületi támogatást tartalmaz, s ezt 14 sportszervezet tagjai vehetik igénybe. További városi sportlétesítmények térítésmentes használatához kapcsolódóan 53,5 millió Ft-ot fogadott el aKözgyűlés a 2013-as évre.

Eger Önkormányzata 10 millió Ft-tal támogatja az általános- és középiskolások úszásoktatását, ez 2 millió Ft-tal magasabb a tavalyi összegnél és az Eger Termál Kft. üzleti tervében szerepel. Az óvodások úszását Eger Önkormányzata az Egri Úszó Klubon keresztül támogatja.

Aláírásgyűjtési akciót indít Heves megyében az MSZP az élelmiszerek ÁFA-jának csökkentéséről. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek megvásárlásánál mintegy 22 százalékkal több pénz maradna a lakosságnál.

Az Orbán-kormány 2011 óta folyamatosan elveti ennek a megoldásnak a lehetőségét, közben minden más adóval, adóemeléssel szorongatják, nehezítik a – többségében szegény – emberek életét.

Az MSZP a lakosság oldalán áll, és a kormánnyal szemben a mindennapi megélhetés megkönnyítését tűzte ki céljául. A kormánypárti ellenakarat elutasította az MSZP parlamenti,– az élelmiszerek ÁFA-csökkentésére vonatkozó – törvényjavaslatát.

Tehát Orbán Viktor és kormánya nem szeretné, ha jobban élnének a magyar emberek.

Az MSZP így Önökhöz, ezt a terhet viselő lakossághoz fordul, az Önök érdekében követeljük a kormánytól, hogy a tej, a tojás, a fehér és barna kenyér, a zsömle, a kifli, a sertés-, csirke,- és pulykahús, az édesvízi halak, valamint a Magyarországon is termő zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja LEGYEN 5%!

A FIDESZ által bevezetett 27%-os élelmiszereket terhelő adó a legmagasabb Európában, ennek köszönhetően egyre kevesebben tehetik meg, hogy mindennap megfelelő mennyiségű élelmiszerhez jussanak, egyre többen nélkülöznek, egyre többen éheznek! A KSH idei, februári adatai szerint Magyarországon immár 1,5 millió főt tesz ki a mélyszegénységben élők száma.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának több mint 15 százaléka nyomorog, ez Heves megyében csaknem 45-50 ezer embert érint!

Kérjük az emberek támogatását aláírásgyűjtési akciónk sikerességében, mert csak így kerülhető el a mindenkire kiterjedő szociális katasztrófa.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                                   Elnökségi tag                                        Országgyűlési képviselő

                             MSZP                                                  MSZP

A Fidesz reagál:

Az MSZP megint komolytalan

Sajnálatos, hogy az MSZP megint komolytalanul kezel komoly dolgokat. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a szocialisták részéről üres fecsegés, hiszen kormányzati szerepben sohasem tették meg. Sőt, Sós Tamás és Mesterházy Attila is megszavazta, amikor a szocialista kormány az élelmiszerek áfáját megemelte. Az MSZP szinte a teljes hazai élelmiszeripart, az energetikai és közüzemi szolgáltatást is külföldi kézbe adta, így ezek a cégek éveken keresztül többmilliárd forint extraprofitot vehettek ki a magyar emberek zsebéből. Az MSZP folyamatosan bankok és külföldi multinacionális cégek oldalán áll,  miért vennénk komolyan, hogy most a magyar emberek érdekeit akarják képviselni? Nagy különbség, hogy a most zajló rezsicsökkentés a multicégek extraprofitját hagyja a magyar családok kasszájában, míg az MSZP áfacsökkentő ötlete alapján mindez a költségvetésből hiányozna. Éppen eléggé terheli a költségvetést a szocialisták által felhalmozott 1400 milliárd forint adósságszolgálat, melyet az országnak ebben az évben kell teljesítenie.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció