Keresés: „szakma” (309 találat)

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Pintér Istvánt, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezték ki az NFH élére - jelentette be Bencsik János államtitkár hétfőn.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felmentette Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatóját hétfőn, helyére Pintér Istvánt, az NFH észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezte ki 2010. július 12-iki hatállyal - jelentette be Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdasági államtitkára.

A kinevezési ünnepségen Bencsik János hangsúlyozta: szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembert nevezte ki a főigazgatói posztra, akinek feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása a fogyasztóvédelemben.

Pintér István kérdésünkre elmondta: Heves megye nagyon jó szakmai alapot adott a munkájának.  - Itt születtek az ötletek, ide kötnek a gyökereim. Borsod és Nógrád megyével mi kezdeményeztük a regionális határmenti együttműködést Besztercebányával és Kassával. Innen indítottuk el a másoddiplomás szakemberképzést, amelynek már az OKJ-s változatát is akkreditáltattuk. Természetesen célom a mesterszintű képzés megvalósítása is, amelynek Heves megye és Eger lehetne az egyik központja.

Az új főigazgató hozzátette: új szemléletet kívánnak bevezetni a fogyasztóvédelemben, hátat fordítanak a "kommandóknak". Fogyasztó- és vállalkozóbarát rendszerben gondolkodnak, pozitív listákban és a vállalkozók akkreditált képzésében.

Forrás: Heol

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín

Szeleczki János alpolgármester irodájában fogadta Simon Ágnest és Hrenkó Ivettet, akik kiváló eredményeket produkáltak a magyar tájfutó bajnokságon. A lányok edzője, dr. Nagy Árpád szerint fontos céljuk egyben tartani a csapatot, amely ha sikerül, akár egy évtizedre is meghatározhatja az egri sportéletet.

A legutóbbi magyar tájfutó bajnokságon a címvédő Simon Ágnes, Hrenkó Ivett és a szlovák csapattag, Jana Macinska bebizonyították, hogy még a férfiaknál is eredményesebbek. Újabb arannyal tértek vissza, ezzel is gazdagítva városunkat. A jeles alkalomból Szeleczki János kedd délelőtt fogadta a bajnokhölgyeket és edzőiket. Beszédében kiemelte, hogy nagyon büszke az elért sikerekre, és hogy úgy tűnik, Egerben egyre népszerűbb ez a sportág. Az önkormányzat további támogatásáról bíztatta az Egri Testedző Club képviselőit, hangsúlyozva a klub teljes rendezettségét, amely kiváló alap az aranyérmek szerzésére. Hozzátette, hogy fontos a sport bázisának kiszélesítése.

Simon Ágnes, aki a téli sportok közül sítájfutásban is jeleskedik, megmutatta, hogy a nyári 37 fokos hőséggel szemben is képes győzelmet aratni. A találkozón említette, hogy a jelenlegi csapat már 2007 óta fennáll, azóta is töretlenül igyekeznek a legjobb helyezésekre. Tavaly már elhoztak egy arany-, és egy bronzérmet, amelyet idén meg is védtek. Elmondta, hogy amire mégis a legbüszkébb, az a tizenhárom perc előnyük volt a többiekkel szemben. A csapat másik tagja, Hrenkó Ivett arról beszélt, hogy kisebb térdsérülése ellenére is nagyon jól le tudta futni a hat kilométeres távot.

Honfi László, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség alelnöke egrikumnak nevezte a tájfutók sorra nyert bajnoki címeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények múlandók, ezért szükségesek az ily módon történő ünneplések.

Dr. Nagy Árpád, a lányok edzője azt nyilatkozta, hogy ezzel a találkozással az volt a céljuk, hogy a férfi teljesítmények mellett a nőit is figyelemmel méltassák. Hasonló sikereket remél a csapattól az őszi bajnokságon, amely a klub által kerül majd megrendezésre. Egyedülálló dolognak mondta a tényt, miszerint ők öt emberüket küldhetik ki az idei főiskolás vb-re, szemben a nagyobb tájfutó és infrastruktúrával rendelkező városokkal szemben, akiknek ez ilyenkor problémát szokott okozni. Zárásként az edzői utánpótlásról beszélt az alpolgármesternek, megemlítve, hogy szakmailag jelentős erő lenne a csapattagok letelepülése Egerben, amely akár egy évtizedre is meghatározná az egri sportéletet.

Forrás: Egriszín

A bővülő kereslet következtében növeli termelését a régióban lényeges gazdasági tényezőnek számító ZF Hungária Egerben. A válságot jelentős veszteséggel túlélt, sebességváltókat gyártó vállalat termelése, a tervek szerint 40 %-kal nőhet a következő két évben, ami jelentős létszámbővítéssel is jár. Az optimizmusra okot adó mutatók mellett, a közeljövőben a beszállítók helyzete adhat okot aggodalomra hangzott el a ma reggeli tájékoztatón.

Több mint drámai volt a helyzet 2009-ben, hiszen az előző évi forgalom több mint ötven százalékát elvesztették, jelentette ki Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója a vállalat aktuális gazdasági helyzetéről és a középtávú tervekről tartott beszámolójában. A ZF Hungáriát minden területen érintette a gazdasági válság, és az 50 %-os forgalomcsökkenés következtében jó néhány embertől meg kellett válni. Rövidített munkaidőt vezettek be, de a dolgozók kieső fizetésének felét támogatta a cég, ezzel is segítve a válságos helyzet túlélését.

A növekedés két komponensét a meglévő termékek piaci helyzetének stabilizálásában, a válság kifuttatásában, valamint új termékek bevezetésében fogalmazta meg a vezető. A középtávú kilátások javulását számokkal is érzékeltette Diller úr. Az egri üzem 2008-ban 95 ezer sebességváltót állított elő, ami a kereslet visszaesése miatt 2009-ben 45 ezerre csökkent, viszont az idei évben már 80 ezerrel számolnak, és 2011-re a válság előtti termelést meghaladó számok várhatók. 2011-ben 119 ezer sebességváltó előállítása a terv, 2012-ben pedig az elképzelések szerint a termelés 40 %-kal meghaladja a 2008. évit.
A forgalomban is hasonló tendencia várható, a 2008-as 50 %-os visszaesésé után a ZF vezetése azzal számol, hogy ez a mutató az idei évben gyenge konjunktúra ellenére, újra eléri a korábbit, sőt 2011-ben meghaladja azt.

A 2010-ben 1167 munkatárssal működő, a városban legnagyobb munkaadóként jelen lévő vállalatnál komoly tényező a 2009-ben drasztikus csökkenést megélt létszám kérdése. Az idei évben 50 fővel, 2011-ig 100 fővel kívánja növelni a dolgozók létszámát a vállalat.
A dolgozók összetétele is fontos mutató, a ZF nagy hangsúlyt helyez a képzettségre, amihez több pilléren álló, saját képzési rendszer kialakításával biztosítja az utánpótlást. A 36 % szakmunkás, 34 % középfokú végzettségű és 28 % diplomás összetételű vállalat jó alapokon áll.
A vállalat vezetője kitért arra is, hogy válság ellenére a ZF által működtetett szakképzési rendszerben a 16 végzettből tíz tanulót vettek fel az alkalmazottak sorába.
A Bornemissza Gergely Szakképző Intézettel való jó együtt működés révén a vállalat ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. A gyárban létrehozott oktatási részlegben a legmodernebb CNC vezérlők programozását sajátíthatják el a fiatalok, a gyártó üzemben pedig szakmai gyakorlaton ismerkednek meg a konkrét feladatokkal.
A mérnökutánpótlás biztosítására a Miskolci Egyetemmel működik együtt a cég, ahonnan a technológiai, minőségügyi, logisztikai és konstrukciós szakterületekre helyeznek el fiatalokat.

A válságból való kijutás egyik tétje a beszállítókkal való kapcsolat, hiszen a ZF Hungária által gyártott sebességváltókban több mint 50 % a vásárolt alkatrész. Mindkét felet komoly károk érték a válságban, és aggodalomra adhat okot a további több ezer embernek munkát adó beszállítók helyzete, akik mellé Diller szerint a bankoknak és az államnak kellene állni. A beszállítók nem tudják maguk megoldani a problémát, közösen kell finanszírozni a fellendülést.
A ZF meg tudta tartani financiális egyensúlyát, de okkal félhet, hogy a beszállítók talpon tudnak-e maradni. Intelligensen kell kezelni a jelenleg biztatónak tűnő kiindulási helyzetet, jelentette ki a ZF Hungária vezetője.
A fejlesztési egységként is funkcionáló ZF tervei között szerepel egy nagyszabású projekt Kínában, új termékeket gyártó sebességváltó szerelősor és beszállítói támogatócsoport fejlesztéssel.

Forrás: egriszín

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol

Új helyszín, de ugyanaz az érzés. Fotó: Gál GáborA Líceum rekonstrukciója miatt az érsekkerti sportcsarnok adott otthont az egri főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusülésének szombaton.

- A diploma átadásának ünnepi szenátusülése lezár egy több évre is kiterjedő felsőoktatási tanulmányi ciklust. Számvetésre okot adó, gondolatokat ébresztő, ünnepi pillanat ez. Eltelt a suhanónak csak tűnő idő, de nem múlt el nyomtalanul. Nem, mert nagy idő ez, nagy utat tettek meg! Felismerték, s erről meggyőződhettünk: csak az a tudás ér valamit, amelyet magunk szerzünk magunknak, velünk született érdeklődésből és szenvedélyes tudásvágyból. Biztos vagyok abban, hogy oktatóink a megkerülhetetlenül fontos kompetenciák formálásán túl nem csupán a szükséges ismeretekre tanították meg Önöket, hanem arra is, hogyan képezhetik tovább majd magukat, miként újíthatják meg életpályájuk során tudásukat - fogalmazott köszöntőjében dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban megtartott diplomaátadó ünnepi szenátusülésen.

A rendezvényt a szokásos külsőségek közepette, ám szokatlan helyszínen tartották, aminek az oka a Líceum épületében folyó rekonstrukció. A végzett hallgatók a létesítmény befogadóképessége miatt két „részletben” - délelőtt és délután - vehették át diplomájukat, oklevelüket, illetve bizonyítványukat.

A hagyományos és a Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben, összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán.

 

Az ünnepi eseményen 1.023 fő vehetett át oklevelet, amelyből alapképzésben mintegy 300-an, mesterképzésben további 250-en teljesítették az okmány átadásához szükséges tanulmányi feltételeket. Szakirányú továbbképzésben, szakvizsgaprogramban közel 150-en szereztek újabb szakképzettséget. Felsőfokú szakképzésben pedig 11 szakon közel 200-an szereztek OKJ bizonyítványt. A végzett hallgatók több mint egynegyede nem rendelkezett még az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Ők a tanulmányuk sikeres befejezéséről szombaton igazolást kaptak.

Az ünnepi szenátusülésen a rektori köszöntőben Hauser Zoltán nagy jelentőségű bejelentést tett egy az Eszterházy Károly Főiskola, az egri felsőoktatás történetében is mérföldkőnek számító eredményről:

-  A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tegnapi plenáris ülésén alkalmasnak ítélte, tehát akkreditálta az intézmény első doktori képzési programját történelemtudományban. Ezzel az Eszterházy Károly Főiskola képzési szerkezete is kiteljesedett: minden szinten kínál tanulmányi lehetőséget az őt választónak. Szóljon hát a köszönet innen, elsősorban a Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézetének, különösen Romsics Ignác akadémikus úrnak a Doktori Iskola vezetőjének, és Gebei Sándor professzor úrnak, az intézmény Doktori Tanácsa elnökének. De mindenkinek, aki saját tehetségével és lehetőségével hozzá tudott járulni e nagyszerű eredményhez, a sikerhez! - fogalmazott a rektor.

A köszöntőt követően a diplomájuk átvételére várókhoz és az őket az ünnepségre elkísérő szülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szólt. Szavai szerint az év 365 napjából vannak megjelölt napok, mely jelet a közösség adja. Az egyetemek, főiskolák életében ilyen jeles nap az évnyitó és tanévzáró ünnepség. Jeles és Jannus-arcú nap ez a diplomásoknak: egyrészt visszatekintés a múltba, másrészt pedig nyitás a jövő felé.

A főosztályvezető megfogalmazása szerint a ünnep ez a nap a diploma átvevőjének, ünnep a családnak, de ünnepe a főiskolának is. Szövényi Zsolt a későbbiekben méltatta a névadó Eszterházy Károly életútját, aki 250 évvel ezelőtt nem csak megfogalmazta az egyetemalapítás gondolatát, de tett is érte. Tett oly módon, hogy építtetett. Nem csak kőből és téglából, de építette a szellemi fundamentumokat is. Létrehozta például Magyarország második nyilvános könyvtárát. Személyeket is gyűjtött az egyetem mellé, melynek kiváló példája Markhot Ferenc, akit Eszterházy hozott Egerbe.

A NEFM főosztályvezetőjének szavai után Nádasy Erika színművész egy musical-el köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Koncsos Ferenc főtitkár tett bejelentést díjakról, előléptetésekről és kitüntetésekről.

A hallgatók az Agria Voces együttes zenéjének hangjaira vehették át oklevelüket a főiskola rektorától és a karok dékánjaitól. Az ünnep zárásaként Tunyogi Péter színművész szavalta el a Szózatot.

Forrás: Heol