Keresés: „állat” (312 találat)

A szakma a legrangosabb amatőr gyermekbábos rendezvényként tartja számon az egri fesztivált. Az évtizedes múltra visszatekintő rendezvény ebben a műfajban az egyetlen olyan országos találkozó, ahol alkalom nyílik a szakma ilyen szintű találkozójára, szakmai tapasztalatcserére. Az egri fesztivál tulajdonképpen egy nagy gála, ahol bár versenyeznek a fellépő csoportok, de mégsem ez a lényeg, hanem a találkozás, a seregszemle. Itt ugyanis már minden produkció színvonalas és különleges, hiszen a megyei seregszemlék legjobbja jut el Egerbe.

Sokéves tapasztalat, hogy a fesztivál produkciói mind témaválasztásban, mind a különböző bábtechnikák felvonultatásában igen színes és magas színvonalú. A darabválasztás szintén nagyon változatos: a magyar népmeséktől a modern meséken át a showműsorig terjed a skála.

Annak ellenére, hogy a bábozás igen drága és munkaigényes műfaj, országszerte népszerű a korosztállyal foglalkozó szakvezetők körében. Idén 16 bábcsoport mutatkozik be.

Program:

Június 3. péntek

14.00 Ünnepélyes MEGNYITÓ
Vándor Lóci és vendégei - Lázár Attila bábművész műsora

14.45 - 19.00 BEMUTATÓK
- Az állatok iskolája (műmese) - Kiskaticák Bábcsoport (Budapest)
- Királyság! (nyílt bábjáték) - Mákvirágok Bábcsoport (Sárszentmihály)
- A békakirály (bunraku féle bábok) - Meseködmön Bábcsoport (Budapest)
- Kolontos Palkó (hátsó mozgatású bábokkal) - Boglári Játékszín (Balatonboglár)
- A rátóti csikótojás (marionett és árnyjáték) - Pom Pom Bábcsoport (Tata)
- Az engedetlen napraforgó (mese) - Lellei Színjátszók (Balatonlelle)

18.00 Vacsora

22.30 Disco
Szakmai beszélgetés
Ismerkedési est

Június 4. szombat

9.00 - 13.00 BEMUTATÓK
- Az engedetlen királykisasszony (vegyes technika, fekete színház) - Mókás Bocsok (Szeged)
- Az aranyszőrű bárány (magyar népmese) - Napocska Bábcsoport (Gyulaháza)
- Hárman egy szoknyában, avagy: a különleges királyi rendelet (asztali bábjáték) - Fecske Bábcsoport (Sióagárd)
- Az égig érő paszuly (vegyes technika) - Aranyos Kakasok Bábcsoport (Kecskemét)
- A pöttyös zöld lovacska bátyja (botos báb) - Pinocchió Bábcsoport (Nyergesújfalu)
- A profi (árnyjáték) - Manu Art Bábcsoport (Pomáz)
- A csizmás kandúr (vegyes technika) - Vándorbot Báboskör (Kecskemét)

12.00-tól Ebéd

14.00 - 15.30 BEMUTATÓK- Négy cigánylegény mesterségének haszna (vegyes technika) - Tücsök Bábcsoport (Celldömölk)
- A pletykás asszony (népmese) - Szájról Bábra Bábról Szájra Bábcsoport (Mikepércs)
- Oroszlán és a kisegér - máskkép (fekete színház) - Diócska Bábcsoport (Diószeg/Szlovákia)

16.30 Eredményhirdetés

A zsűri tagjai:
Demeter Zsuzsa bábrendező
Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója

Támogatók: NKA, Magyar Művelődési Intézet, Bábjátékos Egyesület

További információ: Berecz Klára, bereczklara@ekmk.eu, 20/779-0376

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.

Az egri társulat a La Fontaine: Állatmesék című művéből készült táncelőadással vendégszerepel Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban.

Nagy siker kísérte az októberi előbemutatót itt, ezért kapott újabb meghívást az előadás.

- La Fontaine-ről azt mondták: az állatokról éppúgy tud beszélni, mint az emberekről. Talán ez is a titka annak, hogy állatmeséi ma is aktuálisak, rólunk szólnak, rávilágítanak hibáinkra, gyarlóságainkra, tévedéseinkre. Színes-zenés kavalkád, prózai és dalbetétek, és természetesen mozgásszínház komplex, látványos formájában elevenedik meg La Fontaine humora, iróniája, bölcsessége - ajánlja az Állatmeséket Barta Dóra, rendező-koreográfus. Az előadást február 13-án 10.30-tól láthatják a fővárosban.

Decemberben új bemutatóval várja a közönséget az egri Harlekin Bábszínház. A „Felhőbárány – mese az állatokról” című bábjáték kedves és humoros történet arról, hogyan telnek az állatok napjai a mezőn.

A Harlekin Bábszínház stúdiószínpada szép zöld mezővé változik. Bari, a kisbárány és barátja, a Felhőbárány mindketten elveszítik a nyájukat. Az állatok mesevilágában ez már egy komoly alapot nyújt a barátságra. Bari és a Felhőbárány tehát útra kelnek, s kalandozásaik során megismerkednek a mező többi lakójával, a nézők előtt pedig felelevenednek a jól ismert tanmesék szereplői: A tücsök és a hangya, A holló és a róka, A teknőc és a nyúl. A gyerekek és a felnőttek számára is kiváló szórakozást nyújthat a Felhőbárány, melynek szereplői Bencze Mónika, Soó Gyöngyvér, Paskó Zsolt és Zsolnai Richárd. A darab sokszínűsége talán annak is köszönhető, hogy 5 rendezője volt, akik különböző látásmódból is megközelíthették az állatos meséket: Bereczki Csilla, Erdeős Anna, Kovács Petra Eszter, Fige Attila és Halasi Dániel. A hallgatók tanárai Csizmadia Tibor, Meczner János és Nánay István. A darab zenei munkatársa Nagy Zoltán, a díszlet- és bábtervező pedig Orosz Klaudia.

Forrás: Egriszín

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol

A „nemszeretem” állatok között tartják számon sokan a denevéreket. Az átlagember keveset tud róluk, így azt sem, hogy nagyon hasznos kisemlősök.

Az előítéleten szeretne változtatni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az augusztus 28-ára tervezett, 17.30-tól 23 óráig tartó „Denevérek éjszakája” elnevezésű programmal. Egyebek mellett olyan érdekességeket lehet megtudni a bőregerekről, hogy családszeretők és a kicsinyeiket „denevér-óvodában” nevelik. A világon több mint ezer fajuk ismert.

A program első részében egy színes előadás keretében szerezhetnek információkat a résztvevők, majd totót tölthetnek ki a tanultak alapján. A gyerekek játékdenevért is készíthetnek. A rendezvény folytatásaként a felsőtárkányi tóparton denevérfogó hálókat feszítenek ki, és befogják a repülő emlősöket, hogy az érdeklődők közelebbről is szemügyre vehessék őket. A detektor segítségével pedig hallhatják a denevérek által kibocsátott ultrahangot, amit az emberi fül már nem érzékel.

A foglalkozásnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi „Nyugati Kapu” Oktató- és Látogatóközpontja ad helyet. Ajánlott felszerelés a tóparti terepi programhoz: megfelelő ruházat, kényelmes túracipő és elemlámpa.

Forrás: Heol

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol