Keresés: „Apc” (739 találat)

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökét bántalmazták. Botka Tímea könnyű sérülést szenvedett, az ügyben feljelentést tett testi sértés elkövetése miatt. Az elnök a kutyák miatt ment ki a gyeptelepre, mert szerinte rengeteg állatot altattak el az utóbbi időben.

Könnyű sérüléseket szenvedett Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.  A két héttel ezelőtti atrocitás a kutyák eltűnése kapcsán történt. Botka Tímea az Eger határánál található gyepmesteri telepre ment ki, az ott található kutyákat akarta lefényképezni. Ezt azonban az ott tartózkodó gyepmester nem engedélyezte, annak ellenére, hogy az állatvédő egyesület rendszeresen kijár a kutyákhoz. Ekkor történt a testi sértés, amelyben az állatvédő könnyű sérüléseket szenvedett. Állítása szerint a gyepmester megpofozta, fojtogatta, majd rádobta a gyepmesteri autóra. Az egyesület elnöke nyolc napon belüli sérüléseket szenvedett. Az ügyben feljelentést tett mind Botka Tímea, mind a gyepmester, aki állítja: nem bántalmazta az egyesület elnökét, illetve nem emlékszik bántalmazásra.

Az ügy kapcsán a szervezet elnöke elmondta: sok időt töltenek a gyepmesteri telepen, ugyanis a tudomásukra jutott, hogy hamarabb elaltatják az állatokat, mint amennyi ideig őrizniük kellene. Úgy tudja: közel 30 állatot, köztük 4 fajtiszta kutya életét oltották ki április óta a gyeptelepen. Péntek óta 4 állatot őriznek a telepen, kettőt közülük egy kenelben. Botka Tímea szerint ez nem megengedett, ugyanis a többi helyen egyáltalán nincs állat.

Az ügyben megszólalt Jakab Zoltán is, a Városgondozás Eger ügyvezető igazgatója aki elmondta: vizsgálják az ügyet, tudnak a nemrégiben történt atrocitásokról.

Ott jártunkkor is elhoztak egy kutyát az állatvédők, akit már várnak az örökbefogadó gazdái.

Nagy értékű műtárgyakat foglalt le a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Két alkotó festményét Budapesten, míg további négyet Szegeden akartak értékesíteni a gyanúsítottak. Az egri rendőrkapitányságra érkezett információ az adás-vétellel kapcsolatban.

Június 15-én, pénteken érkezett információ a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint két nagy értékű festményt akarnak bevizsgáltatni Budapesten. A XII. kerületben található Táltos utcában csapott le a rendőrség a gyanúsítottakra, akik egy Pablo Picasso és egy Gustav Klimt szignóval ellátott képet kívántak értékesíteni. Később Szegeden fogtak el további műtárgykereskedőket, akik négy festményt bocsátottak volna adás-vételbe. A négy kép között megtalálható két Gulácsy Lajos, egy André Derain és egy Hitler szignójával ellátott festmény. A műtárgyak eredete nem tisztázott ez idáig, egy igazságügyi szakértő bevonásával kívánják vizsgálni a képek származását.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a festmények feltehetően bűncselekményből származnak. A napokban hat embert hallgattak ki, mindegyikőjüket tanúként. Ha kiderül, hogy a képek hamisítványok, az ügyben csalás bűntette miatt indul eljárás.

Először láthatták  Egerben Dobó István végrendeletét az érdeklődők a június 16-án megrendezett Múzeumok Éjszakáján, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várták a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várták Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartottak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, több, mint 100 helyszínen várták programokkal a múzeumokba látogatókat, míg vidéken 130-140 ingyenes kiállítást tartottak.

Egerben idén tizedik alkalommal kapcsolódtak be az országos programba. Az egri vár már a kezdetekkor részese volt, akkor Múzeumok Hosszú Éjszakája címmel. A hevesi megyeszékhelyen délután 5 órától hajnali 1 óráig várták a vendégeket. Az egri vár története és a börtönkiállítást ingyenesen tekinthették meg. Az est folyamán műsort adott az Egri Obsitos Zenekar, a várba látogatók megtekinthették a fáklyás felvonulást a Dobó térről, illetve a föld alatti erődrendszer megtekintésére is volt lehetőség. Mind a gyerekek, mind a  felnőttek a máglyagyújtást és a tűz-produkciókat élvezték a legjobban.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: számos különlegességgel készültek a Múzeumok Éjszakáján, többek között Dobó István végrendeletével, aminek különlegessége, hogy idén tekinthették meg először Egerben, eredeti formájában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. 1558. július 16-án íródott az irat, azonban csak 1931-ben, Olaszliszka mezőváros iratanyagának rendezésekor találtak rá a Zempléni  Levéltárban. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot a Líceum múzeuma már többször is próbálta megvásárolni, azonban az eltelt 81 év alatt egyszer sem láthatták még Egerben az eredeti végrendeletet, melyet Sátoraljaújhelyen őriznek.

Először idén tekinthető meg Egerben Dobó István végrendelete. A június 16-án, szombaton megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakáján lesz látható, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várják a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várják Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartanak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, 100-105 helyszínen biztosítanak programokat, míg vidéken 130-140 múzeum várja a látogatókat.

Egerben idén tizedik alkalommal rendezik meg ezt az országos programsorozatot. Az egri vár már a kezdetekkor bekapcsolódott ebbe a rendezvénysorozatba, melyet a Múzeumok Hosszú Éjszakája néven szerveztek. Egerben délután 5 órától hajnali 1 óráig várják a vendégeket, a programokon ingyenes lesz a részvétel.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: olyan helyeket nézhetnek meg a látogatók, amelyeket még a látogatók nem nézhettek meg. Számos különlegességgel készülnek ezen az éjszakáján, többek között megtekinthetik Dobó István végrendeletét. Az irat különlegessége, hogy idén látható először Egerben, az eredeti formátumában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot 1931-ben találták meg, azóta is Sátoraljaújhelyen őrzik. Idén nyáron, a szombati napon, először láthatják Egerben az érdeklődők ezt.

A Múzeumok Éjszakáján délután 5 órától ingyenes a belépés a várba. A szervezők rengeteg színes programmal várják az érdeklődőket. Fellép az Egri Obsitos Zenekar, az Egri Vitézlő Oskola pedig fáklyás felvonulást szervez. A Gótikus Püspöki Palotában Márai Sándor életmű kiállítása lesz látható.

Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.

A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.

Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.

(Fotó: Nemes Róbert)

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Május 25-én befejeződtek a 2012. évi tavaszi érettségi írásbeli vizsgák A tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1210 vizsgahelyszínen 136 546 érettségiző írásbeli vizsgáira került sor.

Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai a vizsgázók számára 1.041.143 feladatlapot és CD-t csomagoltak be és juttattak el közel 38.000 biztonsági fóliatasakba, 7.744 dobozban a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a többlépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, körzetközponti jegyzők és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően felkerültek az OH honlapjára, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Május 26-án 8 órától már mind az 512 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a jelzett honlapon.

Az érettségizők számára tehát befejeződtek az írásbeli vizsgák. A vizsgadolgozatok kijavítása után a vizsgázók saját iskolájukban megtekinthetik vizsgadolgozataikat és – amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt – észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: 2012. június 5. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje - az iskola döntésétől függően - ettől eltérhet.
Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra – a vizsga szintjétől függetlenül – szintén 2012. június 5.

Az érettségi vizsgák következő szakasza, az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka június 7-13. között lesz (36.868 szóbeli vizsga, 148 vizsgahelyszínen, 2454 tantárgyi bizottság előtt). Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei/fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három fős tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 18-átől 29-éig lesznek a középszintű szóbeli vizsgákra.

(fotó: ponthatarok.hu)