Keresés: „terv” (506 találat)

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában idén először indul rendvédelmi képzés Egerben. A programot Dr. Petrovics András rendőrkapitány kezdeményezésére indították el. Elmondása szerint a rendőrség utánpótlás hiányában szenved, így nagyon bízik a program sikerességében.

Az évfolyam megvalósulásában óriási szerepe van Eger város közgyűlésének, ahol megszavazták az osztály létrejöttét. A város nem csak az indulással, de az infrastruktúra fejlesztésével, rendőr-testnevelő tanárokkal illetve eszközökkel is segítette a képzés megszületését.  A kapitány szerint fontos, hogy Eger környékéről kerüljön ki az utánpótlás, hiszen a munka szempontjából alapvető a helyismeret, a megfelelő tájékozódás. Az iskola munkáját 4 rendőr is segíteni fogja, illetve a rendőrség nagy szerepet vállal a szakma megismertetésében, a fiatalok kiképzésében.

Az elsőként induló rendvédelmi osztályba hatszoros túljelentkezés volt, melybe végül 36 tanuló nyert felvételt. A nagymértékű túljelentkezés mutatja, hogy megnövekedett az érdeklődés a szakma iránt. A rendőrkapitány szerint az itt megismert tananyag fontos a jó állampolgársághoz, emberközpontú.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta,hogy Eger iskolaváros , így a tervezet létrejötte a várost is szolgálni fogja, hiszen csaknem mindent lehet tanulni a megyeszékhelyen. Véleménye szerint az iskola sikeres lesz, szép jövőt jósol a szakmai csoportnak, ha élnek a támogatásokkal, ugyanis az infrastruktúra fejleszthető, a feltételek adottak.

Megtartotta  Egerben  a Fidesz Női Tagozata  tisztújító  közgyűlését. A több éves hagyományokkal rendelkező , karitatív tevékenységekkel foglalkozó kör összehívására központilag került sor. Az utóbbi években nem mutatott kellő aktivitást az előző vezetés, ezért tartották fontosnak a megújulást. Elsősorban, az emberek szociális segítését szeretnék megoldani ehhez, adománygyűjtéseket és jótékonysági rendezvényeket szeretnének lebonyolítani. A szavazás eredménye képen, az elnök Hajdúné Farkas Ildikó lett. Az alelnököket körzetenként választották.

- Füzesabony körzet: Tóthné Szabó Anita

- Heves körzet: Török Margit

- Eger körzet: Sebestyén Melinda

- Pétervására körzet: Király Józsefné

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A közeljövő tervezett programjait mutatta be az idén 20 éves Egri Lokálpatrióta egylet a szerda délelőtti sajtótájékoztatón. Augusztus 19-én rendezik meg a Fáklyás Királyköszöntőt, de szó esett az idei év Eger Csillagai díj jelöltjeiről, valamint az Egri séták nemcsak egrieknek című kötet II. részének megjelenéséről is.

 A Fáklyás Királyköszöntő a Dobó téren kezdődik, ahol az egylet által meghirdetett tehetségkutató verseny díjazottjai mutatkoznak be. Ezt követően Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője mond ünnepi beszédet, majd a Fertálymesteri testület közreműködésével fáklyás felvonulás indul a várba, ahol megkoszorúzzák Imre király emléktábláját. Habis László elmondta: elsődleges céljuk, hogy minél több család látogasson el a rendezvényre, ezzel is erősítve a baráti és családi szálakat. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: az Eger Csillagai díjat idén az intézmény, szervezet, magánszemély és fiatalok kategóriákban osztják ki. A jelölteket advent első vasárnapján egy ünnepség keretében köszöntik majd, addig is szeretnék, ha minél több egri véleményt mondana, és döntésével hozzájárulna az idei esztendő egri csillagainak megválasztásához. Szavazni 2011. október 30-ig lehet a www.egrilokalpatriotak.hu honlapon vagy személyesen a Patika Múzeumban. Városunk polgármestere végül elmondta: már a nyomdában van az Egri séták nemcsak egrieknek című könyv második része is, amelyből várhatóan 1500 példány jelenik meg, s a tervek szerint Eger Ünnepén már kapható lesz. A későbbiekben pedig a Patika Múzeumban, a Tourinform Irodában és a várban is megvásárolhatják majd az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

 

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

A Kölyuktetőn található szelektív hulladék-válogató üzem területén tartott szerdán délelőtt sajtótájékoztatót Sós István alpolgármester és Holló István, az Agria Humán Kft. igazgatója, akik elmondták, hogy lopják a zsákosan kihelyezett szelektív hulladékot.

Sós István alpolgármester kiemelte, hogy a korábbi havi 10 tonna szelektív szemét, mára 20 tonnára gyarapodott és terveik szerint ezzel a növekedési ütemmel az év végére elérik a 30 tonnát. Ezzel nem csak a környezetünket védjük, de az Agria Humán Kft. megváltozott munkaképességű dolgozóit juttatjuk munkához.  Manapság jól értékesíthető a szelektív szemét, ezért is állhat érdekében valakiknek ezek rendszeres eltulajdonítása. Az alpolgármester kéri a lakosságot, amennyiben azt látják, hogy a kihelyezett zsákokat nem a Városgondozás Eger Kft. „kukásautója” viszi el, értesítse őket. Az alpolgármester büszke arra, hogy az elmúlt időben ilyen népszerű és elterjedt az szelektív szemétgyűjtés, hisz látszik, hogy változik az emberek öko szemlélete.

Továbbra is működik a városban kihelyezett 16 gyűjtősziget, ahová a papír és üveghulladékot is el lehet vinni. Sajnos sokan a zsákos szemétbe is beleteszik az üveget, ami balesetveszélyessé teszi a hulladék szétválogatását, valamint nem tapossák össze a PET palackot, és ezzel a begyűjtő autó levegőt szállít.

Közel 60 megváltozott munkaképességű ember dolgozik a szemét szétválogatásánál, feldolgozásánál - fejtette ki Holló István az Agria Humán Kft. igazgatója. Szeretnének továbbra is munkát biztosítani a dolgozóknak, hisz terhelhetőségük miatt kevés helyen foglalkoztatják őket.  A gyűjtéssel a környezetkárosítást is mérséklik a lakosok. A műanyagoknak a lebomlása hosszú folyamat, ezért kéri a lakosságot, hogy segítse a szemét gazdaságba történő visszaáramlását.

A szelektív szemét lopását a társaság bejelentette a rendőrségre is, de ott annak csekély értéke miatt nem kezdeményeztek nyomozást. A megoldáshoz összefogás szükséges – mondta Dávid Tamás, a Városgondozás Kft. üzemegység vezetője, -ezért a Közterület-felügyelettel együtt kiemelten kezeljük a problémát, valamint számítunk a polgárok segítségére is.
Ha valaki bármilyen információval tud szolgálni a "szeméttolvajokról", hívja a Városgondozás Eger Kft. 24 órás portaszolgálatát a 36/411-144-es , 516-849-es telefonszámon, vagy az Eger Polgármesteri Hivatal zöld számát a 80/200-882-es számot.

Forrás: Egriszín

Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Bárány uszodában elkészült ideiglenes öltözőkonténereket, melyekre az életveszélyesnek nyilvánított régi öltözők lebontása miatt volt szükség.

A Bárány uszodában kialakult helyzetre való tekintettel új megoldásokat keresve - és remélhetőleg a legoptimálisabbat megtalálva - sikerült biztosítani az Egerben úszó- és vízilabda sportnak megfelelő kulturált öltözési lehetőséget. A beruházás, mintegy 8 millió Ft-ból valósult meg, melyet Eger önkormányzata  50%-ban támogatott. A projektben nem csak az öltöző konténerek telepítése és üzembe helyezése, hanem a környezet rendbetétele is bele tartozott. Ez többek között új burkolat és zöldfelület kialakítását jelenti a létesítményben.

A Bárány uszoda első renoválási ütemében biztosítottuk a tartós és kulturált, de átmeneti megoldásnak szánt mobil öltözőket. Miután Eger a vízi sportok városa, természetesen a jövőben  mindenképpen szeretnénk méltó környezetet biztosítani a Bárány uszoda teljes rekonstrukciójával, hiszen a magas minőségű sportélet megteremtésében, az utánpótlás-nevelés és a lakossági igények kiszolgálásában ez az uszoda épp úgy fontos szerepet játszott régen, mint ma- mondta Habis László Eger polgármester az átadón. Az uszoda teljes rekonstrukciójával kapcsolatban egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatójával, aki arról tájékoztatott minket, hogy várhatóan lesz egy olyan pályázati lehetőség, amely a tervek százszázalékos támogatottságát biztosítja. Annak megfelelően, hogy ezt megfelelően előkészítsük egy országos nyílt tervpályázatot hirdetett meg a közgyűlés, fölhatalmazva a bírálóbizottágot arra, hogy ennek a részleteit pontosítsa. Terveink szerint 1012-ben ezt a pályázatot benyújthatjuk. Ennek a becsült értéke 1 milliárd Ft- emelte ki a polgármester.

Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes megoldás, melyet a tavalyi életveszélyesnek minősített öltözők miatt kellett megépíteni. Gyors megoldás volt és csak egy mérföldkő a tovább lépéshez. Több beszállítóval is tárgyaltunk, és különböző típusú konténereket is megnéztünk, mielőtt ezek mellett döntöttünk. Kétféle típusú öltöző van, az egyik a fiúknak,mely koedukáltabb, és a lánytípusú, mely specifikusabb. Az öltöző egyenként 20-25 fő kiszolgálására képesek, fogasokból, zuhanyzókból és mosdókból állnak.

Forrás: Egriszín

A Munka Törvénykönyvének tervezete kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat a munkaadókkal szemben – mondta péntek délelőtti egri sajtótájékoztatóján Dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő.

 Az MSZP megyei elnöke szerint a kormány megalázza a dolgozókat, a munkavállalók jogainak csorbítása ellen mindenképpen fel kell lépni. Elmondta: arra kéri a választópolgárokat, dolgozókat, hogy keressék fel Heves megye hat választókerületében a kormánypárti országgyűlési képviselőket, és szembesítsék őket azzal, hogy mit tesznek akkor, amikor ezt a törvénytervezetet megszavazzák. Hozzátette: mindent megtesz majd azért, hogy a kormánypárti többség ne fogadja el a törvénytervezetet.
Dr. Sós Tamás kiemelte: a Munka Törvénykönyve jelentősen csökkenti a fizetéseket, az éjszakai műszakpótlék a jelenlegi 50%-ról 15%-ra csökken, az eddigi 20%-os délutáni műszakpótlék pedig nem is szerepel a tervezetben.

Az országgyűlési képviselő végül elmondta: a Fidesz újra bizonyította, hogy szociálisan érzéketlen, társadalmi egyeztetésekre alkalmatlan. Az Európai Unió törekvéseit a magánélet és a munka összeegyeztetésével kapcsolatban nem tiszteli.

Forrás: Egriszín

 

Hetek óta hangos a sajtó a Heves Megyei Önkormányzat csődeljárásáról. Tudatosságot feltételeznek a háttérben miszerint éppen ezt a megyét- hiszen az előző vezetés alatt a legkevésbé eladósodott megyék közé tartozott,- viszik csődbe. Nagy Imre szerint tervszerűség figyelhető meg több téren is a munkájukban, kezdve az intézményhálózatok tudatos leépítésével, a nem kötelező jellegű feladatok elmulasztásával, idősotthoni férőhelyek megszüntetésével. Véleménye szerint a Gárdonyi Géza Színház működtetéséhez szükséges feltételeket is alig teremtik meg, vagy csak óriási sajtóvisszhang után. A szociális intézményekben lakók alapvető anyagi ellátásáról több alkalommal hiányosan gondoskodtak, illetve a Heves Megye Ösztöndíjasa elnevezésű pályázatot elnyerők közül számos fiatal panaszkodott az ösztöndíjak 2-3 havi utalásának elmaradásáról – hozzátéve, hogy az előző vezetés alatt ilyen sosem fordult elő. A felelősöket előre igyekezték kinevezni, gyakran kreáltak látszólagos ügyeket, próbáltak minél hangzatosabb sajtóbejelentéseket tenni, rendőrségi ügyeket gyártani.

Az adósságrendezési eljárást elrendelő végzés ellen a jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségről is sürgősséggel lemondtak, holott a Legfelsőbb Bíróság döntése már előzőleg fel is függesztette annak jogalapját- mondta el Nagy Imre. A Heves Megyei Önkormányzat 7 milliárd forintos adósságához képest 24 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, melyről ritkán beszél a jelenlegi vezetés - állítja.  A ki nem használt, és szándékosan elmulasztott jogorvoslati lehetőség hiánya miatt, az adósságrendezési eljárást nem kerülhette el a Heves Megyei Önkormányzat.

A Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciója az adósságrendezési eljárásban elmulasztott lépések és azok következményei miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán.

Szabó Róbert közleménye:

"Az mára mindenki számára világos, hogy felelőtlenségével ki okozott különösen nagy vagyoni hátrányt Heves megyének. Azt pedig sajnálom, hogy a megyei közgyűlés MSZP-frakciója ilyen botcsinálta feljelentéssel rabolja a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozók drága idejét. Egyébként az adósságrendezési eljárás a Heves Megyei Bíróság döntése alapján indult. Vajon a független magyar bíróságot is feljelentik a szocialisták?

Eger, 2011. július 27.

Szabó Róbert"