Járókelők találták meg a férfit.
Hétfőn reggel egy járókelő találta meg Kerecsenden azt a férfi, aki valószínűleg a patakba esett. A háton fekvő férfi éjjel eshetett a sekély vízbe, így mire megtalálták kihűlt, életjeleket nem mutatott. A mentők kórházba szállították, de a gondos kezelés ellenére életét vesztette.
Sajtóközlemény
A Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Magyar Szocialista Párt az egri önkormányzati választásra szövetséget kötött. A szövetség közös polgármester-jelöltet, és közös képviselőjelölteket indít. A polgármesterjelölt Szalóczi Géza, képviselőjelöltjeink hamarosan bemutatkoznak a 12 választókerületben.
Mi, egri demokraták, a közösség iránt érzett felelősségünk tudatában elhatároztuk, hogy együttes erővel fogjuk képviselni közös akaratunkat, azt az igényt, hogy Eger ügyeinek intézése kerüljön vissza az egri polgárok kezébe. Jellemző a mai közállapotokra, hogy Európa közepén újra a sajtószabadság, a gondolat-szabadság, a lelkiismereti szabadság, és a szólásszabadság helyreállítását kell programunk középpontjába állítanunk, azt a törekvést, hogy politikai véleménye miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén, vagy az álláskeresés során, vagy közbeszerzési pályázatának elbírálásakor. Célunk, hogy politikai szempontok helyett a hozzáértés, az üzleti ésszerűség, és a városi közösség szolgálata legyen meghatározó a közalkalmazás, a közpénzek pályáztatása, az adóforintok fejlesztési, és szociális célú felhasználása során.
Célunk, hogy ebből a tetszhalott állapotba került, múltba révedő, helyben toporgó Egerből egy munkahelyeket szaporító, a fiatalokat megtartó és magához vonzó, dinamikusan fejlődő város váljon, amely nem a politikai kijáró emberek befolyására bízza, hanem saját kezébe veszi a sorsát.
Azt a kevés jó gyakorlatot, amit a jelenlegi városvezetés folytat, továbbvisszük – például a borkultúra fejlődésének támogatását, a verőszalai rehabilitációs programot, a Forrás Alapítvány felsővárosi lakóközösségi programját, az egri vízilabda-sport támogatását. Ugyanakkor új alapokra helyezzük az idegenforgalom, és az ipar fejlesztését, és külön hangsúlyt helyezünk a belvároson kívüli kerületek lakókörnyezetének megújítására. Teljes átláthatóságot biztosítunk az önkormányzati intézkedések, közbeszerzések tervezése, végrehajtása során, megteremtjük a lakossággal folytatandó folyamatos párbeszéd feltételeit.
Részletes várospolitikai programunkat minden egri háztartásba eljuttatjuk.
Választókerületi jelöltjeink:
1. Berencsi Benjamin
2. Pál József
3. Gócza Attila
4. Kovács Zsolt
5. Fehér József
6. Weil Zoltán
7. Törzsök István
8. Szalóczi Géza
9. Tomaschik Attila
10. Mirkóczki Zita
11. ifj. Sós Tamás
12. Földvári Győző
Eger, 2014.08.19.
Hegedüs János Gócza Attila Mirkóczki Zita
Demokratikus Koalíció Együtt - a Korszakváltók Pártja Magyar Szocialista Párt
Nagy mennyiségű eső esett rövid idő alatt Egerben és környékén.
A város több területén a csatorna nem bírt megbirkózni a hirtelen érkezett égi áldással. A Felsőváros egyes területein 30 cm-es víz állt az utakon, a kocsik tengelyéig ért a csapadék.
Szemtanúk szerint a Berva és Felsőtárkány körzetében jég is esett.
A vihar amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, ezek után a csatorna hamar elvitte a lezúdult esőt.
Úgy tudjuk, a felsővárosi hipermarket sem úszta meg a vihart, több helyen állt a víz az épületen belül is.
A katasztrófavédelem sajtószóvivője, Antal Erika érdeklődésünkre elmondta: a vihar kapcsán számottevő beavatkozásra nem volt szükség.
Eredményesnek bizonyultak a megtett intézkedések, amelyeket a coli szennyezéssel érintett öt mátrai településen hajtottak végre.
Ezt a kontrollvizsgálatok eredményei is igazolnak - közölte a szolgáltató Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. A cég közlése szerint a lokálisan kialakult szennyeződések leküzdésére tett intézkedések hatékonyak voltak, így az érintett településeken nincs szükség semmilyen óvintézkedés fenntartására a vízellátásban.
Az akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szennyezéssel érintett közkifolyókból vételezett ivóvíz mikrobiológiai minősége is megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak. A szolgáltató által végrehajtott feladatok és a vizsgálati eredmények alapján az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv határozatában arról döntött, hogy Parádon, Parádsasváron, Mátraballán, Mátraszentlászlón és Bodonyban a vezetékes ivóvíz korlátozás nélkül fogyasztható, bármilyen fogyasztási célra (ivásra, főzésre, fogmosásra is) felhasználható.
Szándékosság is okozhatta a colifertőzés veszélyét Heves megyében - közölte az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A szolgáltató szerdán jelentette be, hogy a megyei kormányhivatal népegészségügyi szervének keddi előírása szerint a szennyeződés miatt elrendelték a vezetékes ivóvíz használat előtti felforralását öt hevesi településen: Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón. Colifertőzéshez köthető megbetegedés eddig nem történt a térségben.
Az ÉRV Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: "az esetek kivizsgálása közben egyre több az arra utaló jel, hogy a problémát a közkifolyók rendszertelen, illetve nem megfelelő használata okozta, de a gondatlanság mellett továbbra sem zárható ki a szándékosság. Egyes jelek arra utalnak, hogy akár szabálytalan módon előfordulhatott például kerti medence töltése is az adott közkútról."
Kiemelték, hogy az öt településen egyszerre jelentkeztek a problémák, a környező településeken azonban nem találtak szennyezett mintát, ami azt jelzi, hogy helyi szennyeződés alakulhatott ki.
A fertőzés ilyen esetekben kizárólag az adott közkifolyókat érinti, így a települési hálózatok egyéb részeibe a szennyezés feltételezhetően nem került be - írták, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a teljes biztonság érdekében fertőtlenítették az érintett települések teljes hálózatát, és helyi fertőtlenítést végeztek az érintett közkifolyókon is.
A szükséges mintavételek megtörténtek, a szolgáltató jelenleg várja az eredményt.
Forrás: MTI
Pénteken lesz eredménye a laborvizsgálatoknak, eldől, hogy forralás nélkül fogyasztható-e az ivóvíz Mátraballán, Parádon, Parádsasváron, Bodonyban és Mátraszentlászlón.
Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt-től kapott tájékoztatás szerint az elmúlt napokban megtették a szükséges intézkedéseket és a kontrollvizsgálatok eredményét várják. Az öt településen vett mintákban a Coliform és E. coli baktériumok határárték feletti jelenlétét mutatták ki. A gyanú szerint azért, mert a mintavételre szolgáló közkifolyókban pangott a víz, így elszaporodhattak benne a mikroorganizmusok.
Forrás:HEOL
Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.
Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.
Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.
Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.
– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.
A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.
A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.
– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.
16.40
A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.
Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.
Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.
Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.
Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.
Szöveg: HEOL
Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.
A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.
A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.
Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.
Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.
Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.
Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.
A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.
Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.
Forrás: HEOL
Húsz hektárnyi területen égett a szalma, és további három-négy hektáron a lábon álló gabona a Heves megyei Tarnazsadány közelében.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a helyszínre a hevesi hivatásos tűzoltók vonultak, akik vízsugarakkal és kézi szerszámokkal igyekeznek meggátolni a tűz terjedését.
A lángokat sikerült megfékezniük, a földtulajdonos körbeszántotta a parázsló gabonatáblát.
Kb. 5 hektárnyi gabona égett el, de sikerült 40 hektárnyit megmenteni. Az anyagi kár azonban így is jelentős.
A katasztrófavédelem mindenkit kér, hogy fokozottan ügyeljen a határban és lábon álló gabona környékén ne gyújtson tüzet.
Óvatosságra inti a rendőrség és a közút kezelője a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszán közlekedőket. Fél év alatt félszáz baleset történt arrafelé.
– Már az év első másfél hónapjában aggasztó baleseti statisztikák jelezték, fokozottan oda kell figyelni a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszára – kezdte Meggyesfalvi Tamás alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője sajtótájékoztatóját az említett út mellett hétfő délelőtt.
A legkritikusabb szakaszon, a 8. kilométerszelvényben tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Heves Megyei Igazgatóságát vezető Mikesz Csabával közösen arról, hogy februári első egyeztetésük óta milyen intézkedéseket tettek annak érdekében: kevesebb baleset történjen ezen az úton is. Mint arról a heol.hu is beszámolt az év elején többször is halálos kimenetelű balesetek helyszíne volt ez az útszakasz.
Meggyesfalvi kifejtette: harminc irányjelző, illetve hat közúti ellenőrzésre figyelmeztető táblát helyeztek ki az elmúlt időszakban és rendőreik napi szinten jelen vannak az útszakaszon. Ellenőrzéseik során azt tapasztalják, hogy még mindig sok a relatív gyorshajtó errefelé is.
Mikesz Csaba, a közútkezelő megyei vezetője arról számolt be: összesen mintegy 11 millió forintot költöttek a 25-ös út legveszélyesebb szakaszának még biztonságosabbá tételére. Annak érdekében, hogy a lejtős kanyarban az esővíz még gyorsabban folyjon el az útról: bevágásokat készítettek. Ráadásul, bár korábban is megfelelő volt az útburkolat érdessége, egy még érdesebb aszfaltréteget húztak a balesetekkel leggyakrabban érintett szakaszra.
Egy vállalkozó jóvoltából pedig az út mindkét oldalára hatalmas figyelmeztető tábla is került, amely szintén óvatosságra, a balesetek elkerülésére figyelmezteti az erre autózókat. szöveg: HEOL