Keresés: „ló” (3162 találat)

Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.

A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő

Forrás: Egriszín

Az Egri Majorette Egyesület és a Szolnoki Huszárzenekar showműsorát tekinthetik meg azok, akik részt vesznek a XII. Zenés Parádén.

A program július 3-án, szombaton délután fél ötkor veszi kezdetét az EKMK Ifjúsági Ház elől induló zenés felvonulással, amelynek résztvevői a megyeszékhely főutcáján végighaladva a Dobó térre érkeznek meg. Itt öt órakor kezdődik a showműsor, amelyen az Egri Majorette Egyesület csoportjai mutatkoznak be a Szolnoki Huszárzenekar közreműködésével. Rossz idő esetén a rendezvénynek a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok ad majd otthont öt órától.

Forrás: Heol

Bioüzem termeli a hőenergiát az egri lakótelepi lakások fűtéséhez a jövő év januárjától.

Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója kérdésünkre megerősítette, így a gáz emelkedő világpiaci ára nem sokkolja a távfűtött lakásokban élőket.
A cég 15 évre szóló megállapodást írt alá a befektetővel, aki 1,4 milliárd forintból építi meg az üzemet az EVAT Zrt. telephelyén.

 

A fával és mezőgazdasági hulladékkal fűtött üzem teljesítménye 12 megawatt, évente 200 ezer gigajoul, ami elég ötezer távfűtéses lakáshoz és ezer lakásnak megfelelő mennyiségű intézmény ellátásához.

Forrás: Heol

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Az „Együtt Egerért Egyesület” megalakulásáról számolt be Bányász Róbert önkormányzati képviselő ma délelőtti sajtótájékoztatóján. A szervezet saját szineiben kíván polgármesterjelöltet indítani az őszi önkormányzati választásokon, de a jelölt személyét egyelőre nem kívánják megnevezni.

Bányász Róbert elnök az egyesület elnökségének tagjait sem fedte fel, korábbi tájékoztatóihoz hasonlóan most is egy későbbi időpontban szeretné nyilvánosságra hozni a részleteket.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az Együtt Egerért Egyesület jelenleg több száz taggal bír, nagyon nagy a támogatottsága a városban. A képviselő elmondása szerint az Egerért tenni akaró emberek által létrehozott egyesület célja bizonyosfajta védelmet és esélyegyenlőséget biztosítani minden egri és környékbeli polgár, család számára, ahogy ő fogalmazott politikai, vallási, és faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Olyan érdekvédelmi szervezetről van szó, amely nem tévesztendő össze a lokálpatriótákkal és más helyi egyesülettel, hiszen a szándékuk, hogy Egert felébresszék csipkerózsika álmából, hangsúlyozta Bányász Róbert. Szándékuk felemelni a hátrányt szenvedőket, fellendíteni az idegenforgalmat, az ipart, kereskedelmet, a vendéglátást, hiszen ahogy a képviselő mondta, még soha nem volt ilyen „mélyen” a város.
Bányász Róbert nagy esélyt lát a közéleti szerepre, szerinte jelenleg nincs erősebb szervezet, felkészültebb csapat Egerben. Az önkormányzati választásokra készülve 12 képviselőjelöltet állítanak és a három polgármesterjelölt Habis László, Nagy István, és Tarsoly József mellett egy negyedik is ringbe száll, az „Együtt Egerért Egyesület” képviseletében.
Bányász Róbert arról is nyilatkozott, hogy minden törvényes eszközzel igyekeznek meghiúsítani az Ifjúsági Ház átalakítását érintő Kepes program és a nagyszabású, nagyon komoly működési költséget feltételező Agóra projekt megvalósítását.
Hogy mindebből mi sül ki, azt talán Bányász Róbert sem sejti, hiszen ennyi kétség és félinformáció közepette csoda, hogy saját programjában el bír igazodni. Lehet, hogy a meleg az oka, de lehet hogy a kor, ma már nemcsak a közösségi oldalakon illik az életprogramba beépíteni a határozott bizonytalanság divatos attitűdjét.

Forrás: Egriszín

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára első hivatalos vidéki útjára Egerbe érkezett. A kórház hivatalos Semmelweis ünnepsége helyett először a kórházvédők fórumára látogatott el, majd tartott rögtönzött sajtótájékoztatót ma délután az Ifjúsági Házban.

Az államtitkár elmondta, hogy az első vidéki útja azért az egri kórházvédőkhöz vezetett, mert meg kívánta érteni azt a helyzetet, amely egy elvetélt privatizáció és kiszervezési kísérlet után az egri kórház esetében fennáll. Véleménye szerint a Markhot Ferenc Kórház helyzetét korrigálni kell, és azért jött ide, hogy tájékozódjon, és megköszönje a kórház munkatársainak és szimpatizánsainak a kitartásukat.
Arra kérdésre, hogy hogyan lehetne az egri helyzetet korrigálni azt mondta, hogy Egerben a kórházvédők közösségében is van egy közös gyógyító erő, megmozdult a közösség, és a helyi vezetés is rendezni kívánja a kórház ügyeit. Ezt az erőt kihasználva kell megtalálni a helyes irányt és lépéseket.

Szócska Miklós szerint az egészségpolitikai környezet mostanra vált alkalmassá arra, hogy az egri kórházvédők kéréseit, figyelmeztetéseit befogadja. A konkrét segítségnyújtás kapcsán még nem kívánt érdemi részleteket elárulni, és hangsúlyozta, hogy ez most még csak a tájékozódás időszaka, de azt egyértelműen kijelentette, hogy sok embert ért méltánytalanság ebben a folyamatban, úgyhogy mindenképpen keresik az igazságtétel lehetőségét. Megtudtuk, hogy kutatják annak a jogi lehetőségeit, hogy hogyan lehet a gyógyító erőnek utat engedni itt Egerben.

1. 1

Az államtitkár kárpótolná azokat az embereket, dolgozókat, akiket kár ért a Hospinvest működése során. Elmondta, hogy Egerben vannak olyan stratégiai lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Ilyennek gondolja a gyógyturizmust, amely egy fenntartható közszolgálati portfóliót hoz létre a közszolgálati egészségügyi intézménnyel még a mai gazdasági körülmények között is.

Arra a felvetésre, hogy ha tájékozódni akart, akkor miért nem a kórház fenntartójához vezetett egyből az útja, úgy reagált, hogy a kórházba is ellátogat a nap folyamán, de a kórházvédők meghívása előbb érkezett.

Szócska Miklós ígéretet tett a kórházvédőknek, hogy megvizsgálják a korrekció lehetőségét, és hogy a kórházban az ő érdekeiket próbálja majd képviselni.

A kórházvédők azon kezdeményezéséről, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a Markhot Ferenc Kórház ügyeinek rendezésére, úgy vélekedik az államtitkár, hogy először meg kell fontolni a korrekció módját, de közben figyelembe kell venni, hogy az országban több helyen is van hasonlóan elvetélt kiszervezési kísérlet, ezért meg kell vizsgálni, hogy mi ezekben a közös, és hogy hogyan lehet ezeket rendezni Ezért valószínű, hogy egységes módon kezelik majd a hasonló módon bajba jutott kórházak helyzetét.

1. 3 2. 4 12

A gyakorlati intézkedések elindításáról még nem tudott pontos információkat adni az államtitkár. Először szerinte az évtizedes múlttal rendelkező szakmai műhelyek helyzetének helyreállítása, és egy jól működő szakmai közösség létrehozása az első feladat.

Forrás: Egriszín

Semmelweis Ignác születésének 192. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget csütörtökön délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet valamint a megye vezetése és a városi önkormányzat egészségügyért felelős politikusai.

A Semmelweis nap az egyik legnagyobb egészségügyi ünnep hazánkban, melyet minden évben méltóképpen ünnepelnek meg a szakma dolgozói és az őket támogatók. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója, aki ehhez a jeles ünnephez csatolta azt az évfordulót is, mely szerint hamarosan 1 éves lesz a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.

Dr. Banyó elmondta, hogy a működtető Kft. segítségével sikerült elérni azt, hogy ma már egy forint adóssága sincs az egri kórháznak, működése stabil, ráadásul hamarosan elindulhat egy több,mint 5 milliárdos fejlesztés ami az intézmény eszközparkját, és épületszárnyait illeti.

- Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a kórház dolgozói nélkül. Mindenki legyen büszke a munkájára, arra, hogy a Markhot Ferenc Kórházban dolgozhat, hiszen a legemberibb munkát végzik- szögezte le dr. Banyó Tamás.

A programon oklevelekkel és előléptetésekkel is díjazták a területükön legjobb szakembereket.

Előléptetésben részesült dr. Juhos Erzsébet, a Non- Invazív Mátrix Belgyógyászat- Bőrgyógyászat II. Általános Belgyógyászati Profil orvosa, és dr. Kovács Krisztina, a Csecsemő- Gyermek és Ifjúsági Osztály orvosa akiket adjunktussá léptettek elő. Dr. Fenyves Veronikát, dr. Pelsőczy Máriát, dr. Sánta Mártont és dr. Sárdi Csillát alorvossá léptették elő.

Főigazgatói dicséretet kapott dr. Juhász Andrea a Pszichiátriai osztály adjunktusa, dr. Jász Judit a Reumatológiai Osztály és Gyógyfürdő alorvosa, Boros Zsoltné intenzív terápiás szakápoló, Cseppentőné Bartus Erika gyermek intenzív terápiás szakápoló, Derján Katalin főnővér, Máté Sándorné OKJ- ápoló, Mlinkó Gábor gyógymasszőr, Szabó Judit szakápoló, Visontainé Veréb Tímea általános ápoló és asszisztens, valamint Mészárosné Kis Rózsa főkönyvi könyvelő.

Semmelweis Oklevelet ketten vehettek át, Tankó Krisztina főnővér, és Csíkiné Csordás Adrienn ápoló.

Az elismerések átadása után dr. Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt a dolgozóknak és kórházvezetőknek.

- Igazán bíztató fejlesztés előtt áll az egri kórház, ám mindez nem jöhetett volna létre a kiváló menedzsment munkája nélkül, őket is nagy elismerés illeti meg, hiszen minden döntés a kórház helyzetének javítását szolgálja. Bízzunk a józan észben, hiszen immár egy éves alap van a hátunk mögött, ami stabilitást hozott. Valamennyi dolgozónak köszönöm, köszönjük a munkát, hiszen nagy értéket hoztak létre – hangsúlyozta az elnök.

Még nem teljes a kép, de néhány belvárosi üzletben már megszépült a kirakat a bor éve jegyében.  A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület kezdeményezésére idén is megválaszthatja a közönség a legízlésesebb, legszínvonalasabb kirakatokat. A szakmai zsűri július 5-én kezdi az értékelést.

Jövő hét hétfőn 9 órakor indulnak a zsűritagok, hogy szemügyre vegyék a „2010 A BOR ÉVE EGERBEN” témához kapcsolódó kirakatokat. A versenyt az Eger belvárosában működő kereskedelmi, és vendéglátó-ipari vállalkozások és dekoratőrök részére hirdette meg az egyesület, Eger Megyei Jogú Város és sok más szervezet támogatásával. A szakmai zsűri által odaítélt díjakat július 11.-én 18 órakor a Bikavér Ünnep keretében a Dóbó téren adják át. A díjak összértéke bruttó 700.000 Ft.

A hét elején veszi kezdetét a közönségszavazás is, amit SMS-ben a +36 20 33 93 333 számra, vagy e-mailben az egrikirakat@gmail.com címre küldve, a kiválasztott kirakat sorszámát megadva lehet megtenni. A közönség által legjobbnak értékelt kirakat elnyeri a verseny "KÖZÖNSÉG KIRAKATA" címet, ami szintén értékes nyereménnyel jár együtt. Ennek átadása a verseny lezárulása után július 20-án lesz.

Forrás: Egriszín

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol