Keresés: „TEK” (3545 találat)

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény szoborparkjában található emlékműveket.

A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.

Forrás: Egriszín

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi szólótáncversenyét az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki kötelező- és a szombati szabadon választott táncok versenyét követően hirdetnek eredményt.

2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri.  A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.

A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a Hatvani Rendőrkapitányság az elmúlt péntek folyamán összehangolt rendőri akció során elfogott hat személyt, akik kábítószer fogyasztással és terjesztéssel hozhatók összefüggésbe.

Tekintettel arra, hogy az elfogások és házkutatások több megyére is kiterjedtek a Nemzeti Nyomozó Iroda Taktikai Osztályának munkatársai segítették a sikeres rendőri akciót.

A lefolytatott házkutatás során egy 41 éves rétsági férfi budapesti VIII. kerületi lakásában lefoglalásra került több mint egy kilogram kábítószer gyanús növényi származék és fehér por valamint nagyobb mennyiségű, feltehetőleg ketamin tartalmú folyadék. Az intézkedő bűnügyi szakemberek lefoglaltak továbbá egy engedély nélkül tartott maroklőfegyvert a hozzá tartozó lőszerekkel.   A férfi ellen kábítószerrel visszaélés és lőszerrel, lőfegyverrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

Társainál, egy 27 éves, egy 34 éves lőrinci, egy 27 éves nyíregyházi, egy 31 éves budapesti valamint egy 27 éves boldogi férfinál tartott házkutatások során további kábítószer gyanús anyagokat foglalt le a rendőrség, valamint indított ellenük kábítószerrel való visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás.

Az elfogott férfiak közül öt főt a Hatvani Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya őrizetbe vett és indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Ötödik alkalommal rendezték meg pénteken Egerben a Rossztemplomban a Kacsa Kultúr Kör baráti találkozóját, a Kacsafesztivált. Az eseményen a körhöz tartozó, többnyire egri amatőr művészek (írók, képzőművészek, filmesek, zenészek) mutatták be a közönségnek az elmúlt időszakban készült alkotásaikat. Újdonságként ez alkalommal a „kiskacsák”, azaz a felnőtt kiállítók gyermekei is bemutatkoztak a különböző műfajokban, szép sikert aratva produkcióikkal.
Az egy órába sűrített verses, zenés, filmes délután az előző évekhez hasonlóan idén is oldott baráti légkörben zajlott.

Forrás: HEol

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín