Keresés: „bíróság” (328 találat)

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.

A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.

Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.

A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”

A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.

Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.

Forrás: HEOL

Második tanévét kezdte meg az egri Agria Universitas Egyesület által működtetett Agria Közéleti Akadémia. A tanévet Dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke nyitotta meg a Városháza Dísztermében. Az Akadémia és a képzés célja többek között a polgári demokrácia védelme, a helyi politikai kultúra színesítése úgy, hogy a résztvevő hallgatók és oktatók együtt, közösen vitatják meg és tárják fel az előrelépések lehetőségeit. A két félévből álló képzés végén tanulmányaikról oklevelet kapnak a résztvevők. – Szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hallgatóink együtt gondolkodhassanak a társadalmi és politikai kérdésekről – hangsúlyozta köszöntőjében Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke. Az egri főiskola Politológia Tanszékének vezetője hozzátette: volt hallgatókkal és szakemberekkel folytatják az Agria Közéleti Klub működését, a jövőben is szeretnének alakítói lenni a helyi, a regionális és ezáltal az országos közéletnek.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Paczolay Péter megnyitójában üdvözölte az egyesület értékteremtő és -megőrző tevékenységét, kiemelte a demokrácia építésében betöltött szerepüket is.
– Fontos, hogy az Agria Universitas Egyesület civil alapokon nyugszik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai hatalom gyenge civil szférával áll szemben – hangsúlyozta. A készülő új alkotmány kapcsán kifejtette: félő, hogy az új szöveg kialakítására kevés a rendelkezésre álló idő. Felvetette: az intézményi változások nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egészséges politikai kultúra kialakításához.

Az eseményen dr. Stumpf István alkotmánybíró, dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere is köszöntötte az új tanév diákjait.

Forrás: HEOL

Az egri rendőrök elfogták azt a bandát, akik több fiatal fiút bántalmaztak.

2011. január 7-én 13. 45 körüli időben az egri autóbusz-állomás közelében egy 16 éves fiút, egy több fős társaság körbevett és cigarettát kértek tőle. Ezt követően a társaság több tagja bántalmazta a sértettet, többször megütötték, megrugdosták, majd elmentek a helyszínről.

Szintén január 7-én 13.50 körüli időben, nem messze az előző helyszíntől egy 17 éves fiút állított meg a társaság, és cigarettát kértek tőle. Miután nem adott nekik, a nyakában lévő fülhallgatót kitépték, majd egyikük arcon ütötte és a falnak lökte a sértettet.

Aznap, 14.30 körüli időben egy 17 éves fiútól az egri Érsek Kertben kért cigarettát egy több főből álló társaság, majd körbeállták, és bántalmazták, többször megütötték, megrugdosták. A megtámadott fiú könnyű sérüléseket szenvedett.

Az eddigi adatok alapján a társaság a nap folyamán több, fiatal fiú sérelmére követte el cselekményét, további négy esetben kértek cigarettát és bántalmazták a sértetteket.

Az Egri Rendőrkapitányság munkatársai a minden részletre kiterjedő adatgyűjtésnek köszönhetően január 11-én, a kora esti órákban elfogtak egy nyolcfős társaságot, akik gyanúsíthatók a bűncselekmények elkövetésével.

A 15-16 év közötti fiúkat gyanúsítottként hallgatta ki az Egri Rendőrkapitányság. Ellenük többrendbeli, csoportosan elkövetett garázdaság és rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

Pénteken  a bíróság mind a nyolc fiatalembert házi őrizetbe helyezte.

Egy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki társával egy hölgy táskájából lopott készpénzt az egri buszpályaudvaron. Társa 240 ezer forint pénzbüntetést kapott a gyorsított eljárás során.

Az Egri Rendőrkapitányság nyomozói és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Zseblopás elleni Alosztályának munkatársai közös szolgálatot láttak el Eger belvárosában a zseblopások megelőzése valamint az elkövetők elfogása érdekében.

Az akció során a bűnügyi szakemberek december 21-én, a délutáni órákban tetten értek egy háromfős társaságot, amint éppen az egri buszpályaudvaron egy buszra felszálló nő vállán lévő táskából eltulajdonították a pénztárcáját a benne lévő készpénzzel és bankkártyával, összesen 12.000 Ft értékben.

Az elkövetőket a helyszínen elfogták az intézkedő rendőrök és előállították őket az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályára, ahol ellenük zsebtolvajlás útján szabálysértési értékre elkövetett lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás, amelyet gyorsított eljárás un. bíróság elé állítás útján folytatott le a rendőrség. Továbbá vizsgálja azt is, hogy korábbi hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatók-e férfiak.

A gyorsított eljárás során, a Bíróság első fokon egy év börtönbüntetésre ítélte az egyik férfit, társát 240.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezte - közölte Soltész Bálint sajtószóvivő.

A kormány eltőzsdézi a nyugdíjpénztári tagok pénzét - mondta Dr. Sós Tamás. A magánnyugdíjpénztári tagok hangulatát nem a karácsonyi béke jellemzi, 45 napot adott a kormány a döntés meghozatalára. Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan is kellene dönteniük a jelenlegi helyzetben. Dr. Sós  Tamás szerint egyre meredekebben emelkedik az államadósság, az elmúlt fél évben 800 milliárd forinttal növekedett. A beígért munkahelyek igen csak váratnak magukra, és  az Orbán- kormány minden egyes pénzügyekkel kapcsolatos bejelentése  után a forint mélyrepülésbe kezd. A befektetők és a hitelezők számára már Magyarország nem jelent biztonságos teret, sőt kifejezetten kockázatos. A lakosság negyedéven belül a saját maga pénztárcáján fogja a különadók következményeit érezni.

Korózs Lajos a magánnyugdíj védelmében szólalt fel, a közel 3000 milliárd forintot a kormány a folyó kiadásokra költi és nem számol a jövő évekkel, amikor is a Ratkó-korszakban születtek tömegesen, több százezren válnak nyugdíjas korúvá. A kétpilléres nyugdíjrendszer, amit 1998-ban vezettek be, az ő biztonságukat hozta  volna meg először. Mivel a létszámuk miatt az öket követő generáció képtelen kitermelni a nyugdíjukhoz szükséges keretet.

Az Mszp minden erejével azon lesz, hogy megvédje a magántulajdont és ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak, ha kell  pertársaságokat hoznak létre és próbapereket indítanak, de ha máshogy nem megy, Luxemburgig is hajlandók elmenni. A megtakarítást ez a 3 millió ember nem az államadóság rendezésére, hanem saját és gyermekeik jövőjére tették félre, a törvény végrehajtási utasításai még bizonytalanok, nem lehet tudni egyáltalán örökölhető lesz-e  a félretett pénzösszeg, ígéretet tettek, ha ismét kormányra kerülnek kárpótolni fogják azokat akik ebben a helyzetben vagyoni veszteséget szenvedtek.

Előzetesbe helyezte a bíróság a 2, napokban elfogott orvost, akit vesztegetéssel gyanúsítanak. A vád szerint százezer forint nagyságrendű összegért segítettek leszázalékoltatni embereket. A mai tárgyaláson a bíró úgy döntött, hogy a szakértők nem védekezhetnek szabadlábon. A védelem fellebbezett a döntés ellen.

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés egy felelőtlen zsonglőrködés az államkasszával, amely a következő 2-3 év látszatkormányzásának fedezetét egyszeri bevételekből kívánja megteremteni. A költségvetéssel kapcsolatos aggályokról dr. Sós Tamás megyei elnök és Török Zsolt, a szocialisták szóvivője számolt be a mai sajtótájékoztatón.

Számos bizonytalan és igazságtalan pont van a 2011. évi költségvetésben, kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás, aki szerint nem igaz, hogy a jövő évi gazdasági növekedés 3 százalékos lesz, ez ugyanis egyáltalán nem reális a kormány tervei alapján. Véleménye szerint az sem valós, hogy az infláció 2011-ben 3,5 százalék lesz. A válságadókat a nagyvállalatok, multik, bankok egyre nagyobb arányban hárítják át a fogyasztókra. Úgy látja, hogy a kis és közép keresetűek számára hátrányos a költségvetés, valójában a tehetőseknek, gazdagoknak kedvez. A büdzsét kiadási szemszögből is felelőtlennek nevezte, mert általános tartalék nem szerepel a javaslatban, a sokat hangoztatott „takarékos kormányzás” keretében pedig az állam épp a saját működési funkcióira kíván többet költeni, a jóléti funkciókra kevesebbet.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint a mostani a „nemzeti átverés kormánya”. Az Fidesz-KDNP ígéretei közül kiemelte a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazását. Ehhez képest most 40 év munkaviszonyról van szó. Kitért az adócsökkentésre is, mellyel szerinte csak a miniszterek, államtitkárok, milliós fizetésű bankárok járnak jól. A januári gázáremelés következtében, a háztartások 2/3-a legalább 10 százalékkal többet fog fizetni a gázért. A Fidesz-KDNP programjában benne volt, hogy a magánnyugdíj megtakarításokat megvédik. Ehhez képest ellopják, lenyúlják az emberek megtakarításait – mondta Török Zsolt.

Ígéretet tett arra, hogy ha az MSZP a jövőben bizalmat kap a választóktól, akkor ezért kárpótolni fogják az embereket. Előtte azonban még az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, s népszavazást kezdeményeznek ezzel kapcsolatban.

November 27-én az MSZP 11 órától a Papp László Sportarénába várja azokat, akik tiltakozni kívánnak a „nemzeti átverés kormányának” tevékenysége ellen.

Forrás: Egriszín

500 ezer forint megfizetésére kötelezte dr. Sós Tamást, az MSZP megyei elnökét a Fővárosi Ítélőtábla.

A polgári pert Szíki Károly indította egy 2008-as hangfelvétel alapján, melyen a megyei közgyűlés akkori elnöke „bértüntetőnek” nevezte Szíkit. Dr. Sós Tamás meglepőnek tartja az ítéletet, s érdeklődésünkre mindössze annyiban reagált, hogy megvárják az írásbeli indoklást, aztán pedig felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz

„Ez a kórházi gárda megállította a megyei kórházak privatizációját, milliárdoktól mentette meg az államot” –mondta dr. Pócs Alfréd az Egri Kórházvédő Egyesület alelnöke a ma délutáni sajtótájékoztatón. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jelen pillanatban mélyponton van a kórházvédelmi tevékenységük, a tömegesen való visszatérésüknek meghiúsultak a lehetőségei, ezért direkt politikai beavatkozást szorgalmaznak.

Dr. Pócs levélben kérte dr. Paller Judit országos tiszti főorvost, hogy foglalkozzanak az ügyükkel, rehabilitálják őket, mert kiálltak a szakmaiság mellett, a betegek érdekében. Szerették volna azt is elérni, hogy az ÁNTSZ mondja ki, hogy a 2008. november 1-jei átadás az ÁNTSZ részéről nem volt szabályos, s ezzel kapcsolatban nevezzék meg a felelősöket. Dr. Paller Judit válaszában kiemelte, hogy a perben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság íteletet hozott, mely 2010. február 25-én jogerőre emelkedett. A kórházvédők alelnöke azonban szeretné, ha rávilágítanának arra, hogy törvénytelenség folytatódott a Markhot Ferenc Kórházban, amit ki kell vizsgálni. Arra az elsőfokú ítéletre hivatkozott (2009. március 17.), melyben a Nógrád Megyei Bíróság kimondta, hogy érvénytelen pályázatra nem lehet érvényes szerződést kötni. Orbán Viktortól és Szócska Miklóstól is hallottak már kárpótlásról és megoldásról, ám nem történt lépés az ügyen.

Hegyaljai Judit szerint szó sem volt arról, hogy ígéreteket igyekeztek kicsikarni bárkitől is. Az egyesület elnöke ezzel Sós Tamásnak, a megyei közgyűlés korábbi elnökének azon szavaira kívánt reagálni, miszerint Horváth László közgyűlési elnök és Habis László polgármester a kórházvédők foglyai lettek. Egyedül ahhoz tartják magukat, hogy a kórház szerezze vissza jó hírnevét illetve a betegek bizalmát. Ha ehhez az kell, hogy a kint lévő orvosok, szakdolgozók és technikai dolgozók visszamenjenek dolgozni az intézménybe, akkor állnak a feladat elébe – tette hozzá Hegyaljai Judit. Úgy gondolja, hogy Sós Tamás volt az, aki bevitte a kórházba a politikát akkor, amikor az ő aláírásával ellátott levelek érkeztek minden dolgozóhoz, hogy írjon alá a Hospinvestnek.

Szabó Pál közölte, hogy a betegellátás színvonalának emelkedése összefügg a kórházvédők visszatérésével, hiszen magasan képzett szakmai közösségről van szó. Ennek politikai feltételét megalapozta a megyei közgyűlés új összetétele. Ahhoz, hogy valóban a legjobb szakemberek dolgozhassanak a vezetésben, arra mielőbbi megoldást kell találni, akár a megyei kórházak állami működtetésével. Véleménye szerint erre azok az emberek alkalmasak, akik a betegek érdekében jártak el a közelmúltban, s nem a politikai döntéseknek engedelmeskedtek. Jogilag olyan helyzetet kell találni, hogy ezek az emberek visszajuthassanak a vezetői posztokra.

Forrás: Egriszín

Középiskolás diákok számára tartottak előadásokat az igazságszolgáltatás működéséről, feladatáról a polgári igazságszolgáltatás európai napja alkalmából ma délelőtt, a Heves Megyei Bíróságon.

Nagy érdeklődés kísérte a második alkalommal megrendezett nyílt napot az esküdtszéki termben, melyre Eger oktatási intézményeiből százötven középiskolás érkezett. A polgári igazságszolgáltatás európai napja alkalmából rendezett eseményen a kívülállók számára szeretnék bemutatni, közelebb vinni az igazságszolgáltatás munkáját, fogalmazott köszöntőjében Dr. Nyiri Beáta a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese.

Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes a Heves Megyei Bíróság elnöke előadásában arról beszélt, hogyan működik a demokrácia elveinek megfelelően a hatalommegosztás. A diákoknak szóló ismertetést ezúttal három hatalmi ág bemutatásával kezdte. A törvényhozói hatalom meghatározott kereteket, szabályokat biztosít, a végrehajtói hatalom a kormányzat, mely a további teendőket határozza meg, harmadik hatalmi ág a bíróságok által gyakorolt igazságszolgáltatás.
Ennek rendszeréről nemcsak a jogi pályára készülő fiatalok számára hangzottak el fontos információk, hiszen mindenki számára fontos, hogy megismerje a rendszer működését. Az igazságszolgáltatás tevékenységének sikere, hatékonysága azon is múlik, hogy hogy az emberek mennyire ismerik el és bíznak benne.

A rendszer gyakorlatát egy apasági pert szimuláló tárgyalás mutatta be a diákoknak.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2003. június 5-ei ülésén fogadta el, hogy minden év októberének utolsó hetében az Európai Unió és az Európa Tanács együttműködésében megrendezés a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja.
A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja az állampolgároknak szóló esemény, azzal a céllal, hogy jobban megértsék jogaikat, a családjogot, a kereskedelmi jogot, a betegjogokat és bírósági rendszer működését. A nagyközönségnek szánt, mindennapi jogaikra irányuló figyelemfelkeltő és tájékoztató akcióról van szó, amely ugyancsak hasznos lehet az igazságszolgáltatás egyéb résztvevői számára is, alkalmat adva a találkozásra az állampolgárokkal.

Forrás: Egriszín