Keresés: „feladat” (337 találat)

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

A fogyatékosok társadalomba való beilleszkedéséről, az ezzel járó feladatokról esett szó Habis László polgármester ma délutáni látogatásán, a sérült gyerekek játszóházában.
A polgármester ajándékot vitt, és kapott is az idejüket kreatív munkával, alkotással töltő gyerekektől.

„Alkossunk együtt” jelmondattal működik játszóház a sérült gyerekek számára az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete és az Egri Lokálpatrióta Egylet támogatásával Egerben, amely nagy segítséget nyújt mind a fogyatékos gyerekek, mind az őket gondozók és a szülők számára, hiszen a közösségi tevékenység az érintettek életminőségét javítja. A játszóházban képzőművészeti foglalkozás keretében alkotnak a gyerekek, aminek nagyszerű eredményei kiállítva, a falakon láthatók.

Óriási az a népesség, amely valamilyen módon hátránnyal, fogyatékkal él, hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy ezek az emberek fogyatékosságuk ellenére humán erőforrást jelentenek.
Magyarországon 598 ezer fogyatékos él. A társadalomnak nagy feladatot jelent a gondozásuk, ellátásuk. A civil szervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy valamilyen módon segítsenek nekik teljes életet élni, ehhez feltételeket biztosítani.
A Heves megye területén élő fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása a célja az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Heves megyei Szervezetének.
A sérült gyerekek játszóházában tett látogatás alkalmával a polgármester elbeszélgetett a gyerekekkel, akiktől egy általuk készített képet kapott ajándékba.

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” - ezzel a jelmondattal mutatta be programját és önkormányzati képviselőjelöltjeit az MSZP Eger Városi Szervezete ma délután, a még a Dobó téren található lovasszobornál, ahol a történelmi múltat idéző műalkotás áthelyezése ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Nézze meg videónkat!

Nem véletlen a helyszínválasztás a szocialisták jelöltjeinek bemutatására, hiszen az egri szervezet álláspontja szerint nem szabad elvinni helyéről az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, az egri fiatalok összefogását jelképező "Végvári harcosok" című lovas szobrot.

„Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, mindarra az összefogásra, ami ebben a városban mindig is jellemző volt” - hangsúlyozta Nagy István a szocialisták polgármesterjelöltje a ma délutáni bemutatkozáson, hozzátéve, hogy büszke a város történelmére, a jelöltekre akik új feladatra vállalkoznak.
Nagy István polgármesterjelöltje kifejtette, hogy olyan jelölteket választottak, akik
dolgos egriek, a saját körzetükben megbízható, stabilan munkálkodó emberek és eddig is a köz javát szolgálták. A történelmi város tele van új feladatokkal. 

A választási elképzelések kapcsán a polgármesterjelölt így fogalmazott:
„Elkészítettük a programunkat. Mi úgy gondoljuk, hogy Eger ma egy drága város, és olcsóbbá szeretnénk tenni. Ahhoz hogy olcsóbbá tegyük, ahhoz először meg kell határozni, hogy mi a drága, mi az, amihez van az önkormányzatnak köze. Minden olyan szolgáltatást, amihez az önkormányzatnak köze van, azt olcsóbbá szeretnénk tenni. Drága a parkolás, a buszjegy, drága a víz, és méregdrága a szemétszállítás díja. Én azt vállalom, hogy ezeket olcsóbbá tesszük.”

Akik ebben segítségére lesznek, A MEGÚJULT BALOLDAL FIATAL JELÖLTJEI, akik a 2010-es önkormányzati választásokon indulnak.

1. Bartus Csabáné Mónika – a családbarát Eger kezdeményezője
2. Kutnyák Gyula – a környezettudatos gondolkodás híve
3. ifj. Sós Tamás – szőlész, borász
4. Víg Tímea – fiatal vállalkozó
5. Kovács Zsolt – néptánc oktató
6. Tomaschik Attila – vállalkozó
7. Mirkóczki Zita – a Pódium Balettiskola vezetője
8. Boros László – építészmérnök
9. Hudák Tamás  - 20 éve foglalkozik civil ügyekkel
10. Jánosi Zoltán – az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
11. Pál György – a Szociális Bizottság elnöke
12. Vízi Gyula – 16 éve képviseli Felnémet lakóinak érdekeit

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Eger Városi Szervezete tiltakozásul a város főterén található lovasszobor, a tér rekonstrukciója miatti áthelyezése ellen.

A ma délután bemutatott szocialista önkormányzati jelöltek aláírásával kezdetét vette az az aláírásgyűjtés, amit az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, és az egri fiatalok összefogását jelképező lovas szobor, a Dobó tér rekonstrukciós terveiben szerepelő áthelyezése ellen kezdeményezett az MSZP.
A szocialisták kötelességüknek érzik, a városban olyan építészeti örökséget hagyni, ami megőrzi Eger kultúráját, szellemiségét, s szerintük nem szabad, hogy fenekestül fordítsák fel a belvárost. Ezért ma aláírásgyűjtésbe kezdtek a Végvári Vitézek lovas szobor Dobó téren maradása mellett.
A szobor áthelyezéséről Nagy István polgármesterjelölt így nyilatkozott:
„Hozzá nőtt Egerhez ez a szobor. Hozzánőtt mindannyiunk gyerekkorához, és azt gondolom, hogy olyan érzelmi kötődés van a szobor iránt mindannyiunkban, akik itt nőttünk fel és itt élünk, hogy azt szeretnénk, ha ez a szobor a Dobó téren maradna. Hozzá kell tennem, hogy a szobor egyébként az egri fiatalok összefogását jelképezi, hiszen annak idején, amikor elkészítették, nem volt kellő mennyiségű fém, és az egri fiatalok gyűjtötték össze a színesfémet amiből elkészült.”
Hogy egy ilyen kezdeményezés mennyire lehet hatékony, a polgármesterjelölt így vélekedik:
„Azt gondolom, hogy ennek nem is közjogi, mint inkább politikai jelentősége van, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni több ezer, akár több tízezer aláírást. Ha az egriek megmutatják azt, hogy igenis össze tudnak fogni egy cél érdekében, és aláírásukat teszik mellé és azt mondják, hogy ennek a szobornak itt van a helye a Dobó téren, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményüket.
Habis László az elmúlt időszakban semmiben nem kérdezte meg az egriek véleményét. Itt az ideje, hogy ezt megtegyük.” – hangsúlyozta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Házilag készített eszközökkel bárki nevezhet az „Úszó alkalmatlanságok világbajnokságára”, melyet augusztus 20-án rendeznek a Felsőtárkányi tavon.

Kreatív és elszánt csapatok megjelenését várják augusztus 20-án a Felsőtárkányi tónál. Az esemény kapcsán meglódulhat a nyári melegtől lusta szürkeállomány, és előkerülhetnek a garázsban halmozódó „jó-lesz-még-valamire” cuccok is. Épp ezekre a lomokra lesz szükség az úszó alkalmatlanságok építésénél, amelyekkel a vakmerő csapatok vízre merészkednek.
A nyár legviccesebb eseményén a győztesek a hűsítő víz mellett, értékes nyereményekben részesülnek.

A versenykiírás szerint a vizes utazásra tervezett, házilag épített eszköz alapanyaga bármi lehet, feltétel, hogy eredeti rendeltetése nem lehet vízi szállítás. A feladat, hogy az úszó eszközzel „fedélzetén” három fővel körbe kell hajózni a tó felszínén, három
ellenőrző pont érintésével. A zsűri a feladat teljesítése mellett a kreativitást és találékonyságot, valamint az újrahasznosított anyagok felhasználását értékeli.
Az úszó eszközön hajózó versenyzőknek mentőmellény viselése kötelező, ezt a
helyszínen biztosítják. Az úszóalkalmatlanságok kiszállításában igény szerint segítenek a szervezők.
A14 év alatti versenyző csak szülői engedéllyel és szülői felügyelet mellett vehet részt
a versenyben.
Nevezni augusztus 16-ig e-mail-ben vagy telefonon lehet: kozmuvelodes@felsotarkany.hu;
30/945-3368. A nevezési díj: 200 Ft/fő.

Forrás: Egriszín

  Mintegy 60 motoros rendőri kísérettel vonult be a Dobó térre csütörtökön dél körül. Nem kell megijedni, mindannyian zsaruk: a Nemzetközi Rendőr Motoros Csillagtúra résztvevői.

Idén Debrecen ad otthont a 64. Nemzetközi Rendőr Motoros Csillagtúrának. Az eseményen 10 nemzet képviselteti magát, közel 600 résztvevővel. Magyarország harmadszor látja vendégül a rallit, ám eddig mindkétszer Budapest volt a helyszín.

A program nem pusztán kikapcsolódás a résztvevőnek: szerdán a Főnix csarnokban rendezték az Európa Bajnokság 4. futamát, ahol autóval és motorral mérették meg magukat tíz ország egyenruhásai. Az ügyességi feladatok pontos végrehajtása mellett pontot ér az is, hogy ki milyen messziről jött, s hogy egyenruhában  hajt-e végig az akadálypályán.

Csütörtökön a hevesi megyeszékhelyen vonultak fel a motorosok - közel hatvanan - , akik a Dobó téren is megpihentek egy rövid időre. Természetesen ellátogattak a Szépasszony-völgybe, majd Lillafüred felé indultak vissza a cívis városba, ahol pénteken délután 4 órától mindannyian végigvonulnak a belvárosban. Az esti záróünnepségen pedig kiderül, ki nyeri el az európa-bajnoki címet.

Forrás: Heol

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín

Közös listán, mindhárom szervezet támogatásával indítja jelöltjeit a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE), amiről ma délután írtak alá Együttműködési megállapodást a szervezetek vezetői, a Polgári Szalonban.

Küzdelmes négy év van az egri önkormányzat mögött, jelentette ki Habis László polgármester a ma délutáni tájékoztatón, amelyen együttműködési megállapodással tette nyilvánossá a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE), hogy közös listán, mindhárom szervezet támogatásával indítja jelöltjeit, és a következő négy évre az önkormányzatban közös polgári frakciót hoz létre. A polgármester személyére a jelenleg hivatalban lévő Habis Lászlót jelölik.
A végleges jelöltlistán a 12 egri választókerületben 1. ifj.Herman István, 2. ifj.Jung László, 3. Sós István, 4. Dr.Misz Mihály, 5. Ficzere György, 6. Csákvári Antal, 7. Orosz Ibolya, 8. Csathó Csaba, 9. Martonné Adler Ildikó, 10. Lombeczki Gábor, 11. Gál Judit és 12. Rázsi Botond áll.

A polgármester kijelentette, hogy Eger az elmúlt négy évben fejlődött, számos értéket elképzelést sikerült megerősíteni. Eredményként említette, hogy az egri és heves megyei diákok szerepelnek a legjobban az országos tanulmányi versenyeken, ami az egri közoktatás színvonalát dicséri. A városüzemeltetésben a Nemzetközi Virágos Városok aranyérem jelzi a sikert, és az Eger a kultúra fővárosa cím mellett a sport területén is szép eredményekkel büszkélkedhet a város. A város kiegyensúlyozott stabil gazdálkodása napjainkban is jellemző, emelte ki a polgármester, hozzátéve hogy, az átlagosnál 15 %-kal magasabb nyugdíj is a városvezetés szociális érzékenységét igazolja.
A feladatokat összegezve Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet a széleskörű polgári összefogás érdekében kezdett tárgyalásokat. Az összefogásban a Fidesz szövetségesei, a Fidelitas, a Nemzeti Fórum, a Kisgazda Polgári Egyesület is szerephez jut, s a feladatokat összegezve egy új struktúrájú önkormányzati irányítást és városvezetést képzelnek el, ami az egri polgárok életkörülményeinek a kiegyensúlyozottságát segítik elő.

Az együttműködési megállapodás alapján a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE) közösen indítja a jelölteket, a polgármestert, és a három szervezet a választások után is közösen kíván részt venni a képviselőtestület munkájában, közös frakciót, stabil politikai hátteret adva az önkormányzati munkához.
„Az elképzeléseknek megfelelően és a módosított választójogi szabályokhoz igazodva  hivatalosan valamennyi jelölt a Fidesz jelöltje. Ez a döntés megfelel a közös érdekeknek, akaratnak.” – fogalmazott Habis László.
Minden polgári értéket valló szervezet közötti összefogásról van szó, hangsúlyozta Dr. Misz Mihály a Fidesz egri elnöke.
A megállapodást a három szervezet képviselője, Habis László polgármester az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke, Dr. Misz Mihály a Fidesz egri elnöke és Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője írta alá.

Forrás: Egriszín