Keresés: „gazda” (451 találat)

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Az Eger MJV Önkormányzatának fenntartásába tartozó hét középiskolába összesen 2550 nyolcadik osztályos tanuló adta be jelentkezését a 2011/12-es tanévre.

A Dobó István Gimnázium, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Pásztorvölgyi Gimnázium összesen 12 osztályt indít. 1212 diák jelezte, hogy gimnáziumi osztályban szeretné folytatni tanulmányait, a túljelentkezés átlagban háromszoros. A három említett tanintézménybe 397 fiatal nyerhet felvételt. A szakközépiskolák és szakképzési intézmények 26 osztályt indítanak 776 fővel. A négy intézménybe (Andrássy, Kossuth Zsuzsa, Kereskedelmi, Bornemissza) 1338 tanuló adta be jelentkezését. Az adatokból kiderül, hogy a hét egri, önkormányzati fenntartású középiskolában 2011 szeptemberében 38 osztály indul 1173 tanulóval. Megállapítható az is, hogy ezekbe az intézményekbe csaknem 2,2-szeres volt a túljelentkezés. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium 165 férőhelyére 624 tanuló pályázott, míg a szakközépiskolák között a Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 523 jelentkezést regisztrált, közülük 336 fő nyerhet felvételt.

A középiskolák március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat, ezután alakulnak ki a végleges felvételi pontszámok. A tanintézményeknek legkésőbb március 16-ig el kell készíteniük és nyilvánosságra kell hozniuk az iskola ideiglenes felvételi jegyzékét, majd március 17-18-án a nyolcadikos tanulóknak még lehetőségük lesz a tanulói adatlap módosítására. A végleges felvételi jegyzéket a Felvételi Központ alakítja ki, a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítőt a diákoknak április 27-ig kell kézhez kapniuk. A középiskolai beiratkozásokat június 27-29-ig tartják Egerben, a konkrét időpontot az iskola igazgatója határozza meg.

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Fejes Gábor, Lengyel Gábor, Kónya Tamás és Molnár Zsolt személye a garancia arra, hogy a most bemutatkozott Bátorfi Team Agria Kerékpár és Triatlon Klubnál magas színvonalú eredményes munkára törekszenek.

Dr. Bátorfi Béla olyan tempósan kezdett, amilyet elvár a versenyzőitől is. A Bátorfi Team Agria KTK elnöke a Megyeházán élénk sajtóérdeklődés közepette szólt az új egyletről, amelynek fő profilját az országúti kerékpározás, a triatlon és a túrakerékpár jelenti.

– A verseny- és szabadidősport mellett az utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk, azon túl, hogy a kerékpáros közlekedés kultúráját is szeretnénk fejleszteni – jelentette ki „a fogászati implantátumok nemzetközi szakértője”, dr. Bátorfi Béla.

A 2008-ban hármas csapatbajnokságot nyert Lengyel Gábor kerékpáros társainak bemutatásával folytatta a sort, köztük Kónya Tamással és Fejes Gáborral. Utóbbi a Magyar Köztársaság időfutam bajnoka, előbbi pedig hegyi bajnok, s mindketten tagjai voltak a kommuna.org nevű egri kerékpáros csapatnak. Két év kitérő és kényszerpihenő után állt újra össze a sportág egri történetének máig legeredményesebb együttese. Az Agria KTK-ban otthonra találnak a triatlonisták is, kihasználva a város nagyszerű földrajzi és létesítmény adottságait, kiváló úszó, kerékpáros és atlétika hagyományait.

– Mindkét szakosztályban jelentős hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés – emelte ki Molnár Zsolt triatlonista, aki a Közép Európa Kupa korosztályos (40–44 év közöttiek) összetett elsőségéért az eseményen vehette át Czencz Pétertől, a Magyar Triatlon Szövetség főtitkárától a bajnoknak járó serleget. – Az úszás fortélyaira Lázár Rita oktat majd, a kerékpározás rejtelmeit Kónya Tamástól és Ördög Krisztiántól sajátíthatják el a fiatalok, míg az atlétika alapjait Blézer Attila tanítja.

A Bátorfi Team Agria KTK csapatának tagjai

Fejes Gábor, Kónya Tamás, Lengyel Gábor, Takács Tamás, Király Zoltán, Steiner György, Ördög Krisztián, Balogh Csaba, Szeredi Róbert, Molnár Zsolt, Molnár Ádám, Tóth Norbert, Tóth Kálmán, Bocskai Dániel, Czmorek Zoltán, Hegyes János, Rizsavi István, Kuti Géza, Molnár Pál.

A versenyek mellett rangos hazai viadalokat is szervez az egylet, az elsőt május 28-án az Egyetemi és Főiskolás Triatlon OB jelenti, amelyet az Eger Nagydíjért írtak ki. Az esemény egyik fővédnöke Horváth László lesz. – Nagy lehetőség előtt álló klubról van szó, amely a remélhetőleg kiemelkedő teljesítmények alapján jó hírét viheti a városnak és a megyének – fogalmazott a kormánymegbízott, biztatva a gazdasági élet szereplőit, hogy bátran álljanak az egylet mögé.

Az egri önkormányzatot képviselő Rázsi Botond az esemény kapcsán az előkészítő munka jelentőségét hangsúlyozta, az klubéletet illetően pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát említette elsőként.
– Az itt élők számára is szerethető versenyben bízunk, ezért támogatjuk az ob-t, és egyelőre szerényebb mértékben, de anyagilag az Agria KTK-t – jelentette ki az alpolgármester.

A március 5-én kezdődő Olimpia Ötpróba apropóján is előtérbe került a megyeszékhely, míg Mátrafüred a teljesítménytúra okán csatlakozik mintegy 150 ezer embert érintő sorozatban.

A Bátorfi Team Agria KTK számára most azonban az a legörvendetesebb, hogy a magánszféra és az önkormányzat példás összefogásának eredményeként elindulhatott az új klub, olyan tempósan, ahogy az dr. Bátorfi Béla diktálja.

Forrás: HEOL

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kara  február 15-én ismét tudományos délutáni előadásra invitálja a hallgatókat.

A vendég Dr. Balázs Ervin az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője lesz, a 16:00-kor kezdődő előadásnak, melyet a C épület 124-es előadójában tartanak.
Előadásának címe: Zöld biotechnológia a máglyán, avagy vannak-e boszorkányok?

A kereken 15 éve felelevenített egri hagyomány folytatásaként szombaton délelőtt újból 15 fővel bővült az Egri Fertálymesteri testület. Az újonnan elválasztott negyedmesterek fő feladata, hogy közösségszervező erővel működjenek együtt Egerért, mutassanak példát lakóközösségükben.
Az újonnan elválasztott fertálymesterekhez intézett üzenetében a főkapitány hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet miatt az ország, Eger és sokan személyesen is nagy bajban vannak, fontos, hogy saját pátriánkat tegyük rendbe először. Mindenütt nadrágszíjhúzás a jellemző, de nem minden pénzkérdés, épp ezért a most felavatott fertálymestereknek szerelmeseknek kell lenniük Egerbe. Aki szerelmes, az meg akarja ismerni a másikat, jót akar neki és mindig vele akar lenni. Az új testületi tagok nagy feladata, hogy 2011-ben ismertessék meg Egert szűkebb pátriájukkal, formálják a lakosságot közösséggé.

A fertálymesterek:

Dr. Dolhai Lajos, Hotzi György, Szeberin István, Dr. Veres Gábor, Dr. Vincze István, Dr. Pajtók Gábor, Dr. Vida József, Zachar Tamás, Salánki Endre, Farkas György, Mihics József, Benei Csaba, Békefi László, Varga József, Ferencz Tamás.

Az eskü többek között tartalmazza, hogy a fertálymesterek védik hazájuk szabadságát, betartják a törvényeket és a helyi rendeleteket, jó példával járnak elől, s tisztességben, becsületben élik életüket. Gondjuk lesz az elesettekre, szegényekre és árvákra.

Szerdán megérkezett a felsőtárkányi Park Hotel Táltos konyhájára az a minden eddiginél nagyobb üvegtányér, amelybe a várhatóan rekordméretű kocsonya kerülhet a hét végén. Pénteken este mangalica-termékbemutatóval és -kóstolóval kezdődik ugyanis a hagyományos kocsonyafesztivál, amelyet az idén – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Egyesület szervez. Mint Jankó István elmondta, fiaival együtt pénteken délben kezd hozzá annak a mangalicából készült kocsonyának a főzéséhez, amelyet másnap a világ legnagyobb üvegtányérján tálalnak majd fel az ínyenceknek.

A Park Hotel Táltos szállodavezetője szerint várhatóan 15–20 adaggal szárnyalják túl a tavalyi rekordjukat. Rajtuk kívül tizennyolc – egyebek között több határon túlról érkező – amatőr főzőcsapat tagjai állnak a tűzhelyek mellé, hogy elkészülte után a zsűri elé tehessék a hagyományos sertésből, illetve mangalicából, valamint az egyéb alapanyagokból készített farsangi ételt.
A fesztivál eseménysorát cukrászati termékek bemutatója, valamint népművészeti és könnyűzenei program egészíti ki.

Forrás: HEOL

A hagyományoknak megfelelően hétfőn fogadták a helyi vállalkozói szféra száz kiemelt adózójának képviselőit az egri Városháza dísztermében. Az ünnepségre azokat hívták meg, akik a helyi iparűzési adójukkal az előző évben is számottevő mértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez. Ahogyan 2008. óta mindig, most is kiosztották az Eger Város Gazdaságáért Díjat, a vállalkozások mérete alapján meghatározott három kategóriában. A 2010-es teljesítmény alapján Koczka Sándor szobafestő, mázoló, tapétázó mester, az S/K Kereskedőház Kft., valamint az Elso Elbe Hungária Bt. érdemelte ki az elismerést. Habis László, Eger polgármestere kifejtette, a helyi vállalkozók nagyon fontosak a város életében, hiszen nekik is köszönhető, hogy működik a város, vannak iskolák, szociális ellátórendszer, infrastruktúra. Kifejtette, a városi cégek összességében ugyanannyi adót fizettek be, mint a válság előtt, de nagyok az eltérések az egyes cégek között. Az adóbevételek 2010-ben 3,5 milliárd forintra rúgtak (ez a megyeszékhely költségvetésének több, mint fele), s ebből 2,9 milliárd forintot a vállalkozások fizettek be. Az iparűzési adóbevételek kétharmada a kétszáz legnagyobb befizetőtől származik, de a mikrovállalkozás is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. – Kétszázmillió forintra adtunk fizetési halasztást, vagy részletfizetési kedvezményt, s igyekeztünk a visszautalásnál is gyorsak lenni, tavaly 330 millió forint adó túlfizetést tapasztaltunk. Igyekszünk segíteni az itt élőket, tevékenykedőket. Nagy, mintegy 670 millió forintos kedvezményt adunk az építményadóból, igaz, ez elsősorban a lakástulajdonosokat érinti. A törvény adta lehetőségeken belül a szedhető telekadónak is mindössze 16 százalékára tartunk igényt. Növekedtek az idegenforgalmi adóbevételek, amelyek arról tanúskodnak, hogy tavaly 13 ezerrel több vendégéjszakát töltöttek el nálunk, mint 2009-ben – mondta el a polgármester.
Az ünnepségen elköszönt dr. Estefán Géza címzetes főjegyző, aki február 28-án nyugdíjba vonul, s átadja hivatalát.

Forrás: HEOL