Keresés: „határ” (507 találat)

Ostoros Közég Önkormányzata 2010-ben a 135/2008. (X.18.) FVM rendelet alapján, falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehető támogatás jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be, köztéri játszótereinek felújítására.
A pályázat sikeres volt és a támogatói határozat szerint nettó kiadásra 13 872 802 Ft-ot nyert a község. A két játszótér (temető melletti, illetve Kossuth téri) november közepére megszépült, új korszerű biztonságos játékszereket telepítettek a kivitelezők.
A megújult játszóterek használati szabályzattal és térfigyelő kamerákkal lesznek ellátva, amelyek segítségével szeretné az Önkormányzat biztosítani a hosszú távú használatot Ostoros gyermekei részére.

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

Kültéri karácsonyfák állításával, azok feldíszítésével, városi kivilágítással és adventi hangulattal készül Eger az ünnepekre.

Már egy hete áll a Dobó téren a város karácsonyfája, és hamarosan a többi városrészen is felállításra kerülnek a karácsonyfák, ünnepi díszbe öltöznek a kandeláberek, és a belváros fények is kigyulladnak a hétvégén.

A Lajosvárosban hétfőn délután négy órakor, a városrész fenyőjénél adnak ünnepi műsort a környék óvodásai, és így közösségi hangulatban adják át a városrész karácsonyfáját, melyre a díszeket szintén az óvodások készítették. Felnémeten és a felsővárosban is készülnek hasonló akcióval, mert az elmúlt évekhez hasonlóan most is több helyi vállalkozás, intézmény járult hozzá a karácsonyfák örökbe fogadásához, és ezzel támogatta a város ünnepi hangulatát.

November 27-én, 16 órakor Adventi gyertyagyújtásra várják az egrieket a Dobó térre. Ekkor gyúlnak fel a karácsonyi fények is a főterén, és a környező utcákban. Szép összefogásnak köszönhetően számos olyan helyen is állíthatunk Egerben fenyőfát és tarthatunk gyertyagyújtási ünnepséget, ahol eddig nem történt ilyen – jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Sós István alpolgármester. A fenyők feldíszítéséről, s arról, hogy ízléses díszvilágítással legyenek felszerelve, minden helyszínen a Városgondozás Eger Kft. gondoskodik, a szükséges forrást pedig az egyre bővülő örökbefogadási akció biztosítja.

A LEADER pályázat benyújtási határidő újbóli megnyitásáról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)

20. § (1) bekezdése alapján a pályázatokat 2011. szeptember 30. és november 15. között lehet benyújtani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.
A benyújtási határidő utolsó napján, 2011. november 15-én az elektronikus rendszer olyan mértékben leterhelődött, hogy bár a rendszer működőképes volt, a nagyfokú terhelés miatt jelentősen lelassult, így megnövekedett a pályázatok feltöltési ideje.
Az Irányító Hatóság mindent elkövet annak érdekében, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek hátrányt az elektronikus rendszer lelassulásából eredően.

Az Irányító Hatóság ezért soron kívül intézkedik a Rendelet módosításáról, amely lehetővé teszi a pályázati benyújtást a módosítás hatálybalépését követően 7 naptári napig terjedő időtartamra.
A pontos időpont vonatkozásában az Irányító Hatóság gondoskodik az ügyfelek tájékoztatásáról Irányító Hatósági közlemény formájában, továbbá a LEADER Helyi Akciócsoportok közvetlen értesítésén keresztül.
Budapest, 2011. november 16.
Búsi Lajos
IH vezető

Augusztus óta Magyarországon tartózkodik a Londonban élő Numan Emese és kisfia, Gergő. Augusztus 5-én tértek haza Angliából férjével, a reptéren azonban elvették a csecsemő útlevelét, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik állandó útlevéllel. A gyermek kapott egy igazolást, mellyel kiválthatják a szülők a hivatalos papírt. Az útlevél-kérelem azóta is folyik, az édesapa a nyár végén visszament Londonba, így a család több mint 1700 km-re él szétszakítva egymástól.

A szülők már augusztus 8-án beadták a kérelmet az anyakönyvi hivatalba, ahol elmondták nekik, hogy mivel a gyermek nem Magyarországon született, ezért az anyakönyvezése a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz tartozik, így elhúzódhat a dolog. Az apuka a nyár végén visszatért londoni otthonukba, mert véget ért a szabadsága, azonban a kivonat megérkezésekor vissza kell térnie Magyarországra, az ő aláírására is szükség van a kisfiúval kapcsolatban.

Hetek teltek el már, az anyuka hiába telefonált a hivatalokba, vagy semleges válasszal, vagy ígérgetésekkel hitegették. Telefonhívásaira nem válaszolnak, senkivel sem sikerült eddig beszélnie a kisfia útlevelével kapcsolatban.

A magyar állampolgárság megszerzésénél a „vérségi elvet” alkalmazzák, azaz a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg. A hivatalban 6-8 hetet ígértek az édesanyának, 3 hónapja azonban hiába várnak. Az anyakönyvi kivonat megérkezése után is várnia kellene a családnak, az útlevéligénylés előtt egy úgynevezett „bevándoroltatás” történik, ezek után kaphat csak állandó útlevelet.

Nem értem, hogy mi tart ennyi ideig, amikor Londonban, ami a lakosságát tekintve Magyarországgal megegyezik, fél óra után a kezembe adták az angol anyakönyvi kivonatot. Ez itt miért okoz ennyi problémát?- mondta Emese.

Az ügyintézés lassú folyamata mellett egyéb gondokat is okoz az itt tartózkodás. A csecsemőnek már két kötelező oltást is meg kellett volna kapnia, azonban az anyakönyvi kivonata nélkül nem kaphat egészségügyi ellátást.

A család lassan 4 hónapja él szétszakítva, az édesapa kimarad a kisfia legfontosabb pillanataiból, nem látja, ahogy változik, tanul ,  „köszönhetően” a Magyarországon folyó lassú ügyintézésnek.

Friss: a TV2 információja szerint az iratokat postázták.

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Forrás: Egriszín

Az Eger város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában meghatározottak szerint, a Mindenszentek és Halottak napi megemlékezésekhez kapcsolódóan minden évben közös szolgálatot lát el a történelmi belvárosban és a temetők környékén a Városi Rendőrkapitányság, a Közterület-felügyelet és a Polgárőr Egyesület.

Az egyenruhások összehangolt akciójának célja a lakosság biztonságérzetének növelése. A látható jelenlét mellett a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális árusítások felszámolására, zsebtolvajlások és egyéb jogsértések megelőzésére, szükség esetén a szankcionálásra.
A Katona téren a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások együttműködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, annak érdekében, hogy a kegyeleti időszakhoz kapcsolódó virágárusítás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen.
A sírkertek fenntartóival történt egyeztetések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő szolgálatokat alakítanak a már említett szervek. Ezek fő feladata a gépjármű feltörések megelőzése, tettenérés esetén a bűncselekmény megakadályozása és a gyors, szabályszerű felelősségre vonás.

Határozott baloldali pártként kívánja folytatni politizálását a Magyar Szocialista Párt – hangzott el Balogh András, az MSZP elnökhelyettese és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő közös egri sajtótájékoztatóján.

-          2014-ben váltópártként kell fellépnie az MSZP-nek, olyan politikával, mellyel szövetségeket lehet kötni – kezdte dr. Sós Tamás.

Balogh András elmondta, felelős ellenzékként, nem durva szavakkal és kiabálással, hanem intellektuális erővel kívánják eljuttatni álláspontjukat a lakosság felé.

-          Drámai a helyzet Magyarországon, a lakosság nagyobb része azt érzi, hogy vesztes, és ez nem természetes. Ebben a jelenlegi kormánynak igen nagy felelőssége van, hiszen a lakosság reményvesztettsége mellett az gazdasági törvények megszorításai is hatnak. Mi lettünk Európa legpesszimistább népe. Nem csoda ez akkor, amikor a magyar lakosság 40 százaléka a létminimumon, vagy az alatt él. Ez azt jelenti, hogy csaknem 3,7 millióan a nyomorgás közelében vannak – ecsetelte a helyzetet az MSZP elnökhelyettese.

Hozzátette: amikor a társadalom így szakad szét, akkor robbanásveszély van. Az MSZP nem a „barikádokra” kívánja vezényelni az embereket, hanem konkrét megoldásokkal igyekeznek alternatívát támasztani a megszorító kormánnyal szemben.

-          Magyarországon ismét megismerte a lakosság a félelmet, nem merik vállalni a nézeteiket. A sajtó korlátozva van – hangsúlyozta Balogh.

A Demokratikus Koalíció kiválásával kapcsolatban elhangzott: ez a kilépés szükségszerű volt, hiszen az MSZP-n belül többféle irányzat létezett, ami nem lett volna baj, ha nem bomlasztotta volna az MSZP-t.

-          Gyurcsány Ferenc és csoportja a régi SZDSZ nyomvonalán halad, az MSZP pedig a modern nemzetközi viszonylatban is elismert szociáldemokrata vonalat kívánja követni. Az Európai Parlament szocialista képviselői kifejezték azon álláspontjukat, miszerint a Magyar Szocialista Pártot tekintik a magyar baloldal megtestesítőjének – zárta mondandóját Balogh András.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.