Keresés: „munka” (704 találat)

Információink szerint saját feleségét gázolta el egy férfi Gyöngyösön délben, abban a balesetben, mely a Thán Károly és a Török Ignácz utak által határolt területen történt.

Soltész Bálint r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az esettel kapcsolatban elmondta, hogy egy gyöngyösi férfi tolatott ki egy parkolóból, amikor elütötte a mögötte álló szintén gyöngyösi nőt. Az asszony az ütközés következtében nekiesett egy arra haladó tehergépkocsinak. A mentőszolgálat munkatársai súlyos, életveszélyes állapotban fejsérüléssel szállították kórházba a nőt.

Forrás: HEOL

A  Gyöngyös Városi Televízió segítségével

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.

A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.

Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.

A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.

Forrás: Egriszín

Róna Péter professzor volt az egri Köztársasági Szalon vendége a minap. A zsúfolásig megtelt teremben az érdeklődő publikum érdekes gondolatokkal gazdagodhatott. Róna szerint a regnáló hatalom a nemzeti érzést arra használja fel, hogy megmondja ki a magyar, és ezzel is megosszon, kirekesszen. A multik meg cselédsorba taszították a népet.

A beszélgetés első felében Szalóczi Géza kérdésére, amelynek lényege az volt, hogy ha Magyarország révbe ért, hiszen a legerősebb katonai, a legjelentősebb politikai és egy nagyon erős gazdasági szövetségi rendszer részei lettünk, akkor mégis mi a baj, Róna Péter lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy a gond az, hogy ez nem igaz.

Magyarország, az előadó szerint, korántsem egyenrangú félként vesz részt ebben a szövetségben. Az elmúl évtizedek kormányai kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az ország útja az olcsó munkaerő, a külföldi tőke és tudás találkozása mentén kell, hogy haladjon. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy nem jöhetett létre nemzeti tőke, a használható tudással rendelkező magyarok elhagyják az országot, a multiknak adott adókedvezmények pedig versenyképtelenné tették a hazai ipart és szolgáltatásokat. Ma a gazdaság szerkezete abnormális. 2.8 millió ember tart el 10 milliót, ami a világ legrosszabb ilyen jellegű mutatója, fejtette ki a vendég.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi a teendő, azt mondta, hogy Orbánnak nem egy sértett, perlekedő rossz feleség módjára kellett volna viselkedni az EU-ban, hanem azt kérni, hogy találjanak olyan megoldást a felzárkóztatásra, amely nem a leszakadást gyorsítja, mint a jelenlegi kohéziós politika, hanem valóban integráns részévé teheti Magyarországot Európának. Róna elmondta, hogy az Európai Unió feltétlen híve, de az Eurót nagyon rossz, átgondolatlan pénznek tartja.1. Róna Péter a Köztársasági Szalonban

Arra a kérdésre, hogy kell-e, lesz-e IMF megállapodás, a professzor egy nagyon világos és érthető válasszal szolgált. Kifejtette, hogy az IMF funkciójával kell először tisztában lennünk. Ez pedig nem más, mint az, hogy, ha egy ország bajba került, és ez a gond a gazdaság szerkezeti problémáira vezethető vissza és az adott ország rendelkezik a szerkezet átalakítását célzó tervvel, de nincs hozzá pénze, na akkor segít az IMF. Magyarország kormánya össze-vissza beszél arról, hogy egyáltalán bajban vagyunk-e. Szerkezeti átalakításokról hallani sem akar. Olyan célra kéri a pénzt, ami nem feladata a Valuta Alapnak, például a védőháló szövögetés, vagy a piacinál olcsóbb finanszírozás biztosítása. Róna Péter elmondta, hogy jelenleg az IMF 83 tagországa is magasabb piaci kamatokkal veszi fel a pénzt, és mégsem fordul az IMF-hez segítségért. Szerinte egyáltalán nem lesz megállapodás, ő egyébként ezt mondja már egy éve is, mert Orbán Viktor csak belpolitikai célokra, ellenségkép kreálásra használta az IMF-et is. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az IMF delegáció lemondta magyarországi tárgyalásait.

A Köztársasági Szalon következő vendége Gyurcsány Ferenc lesz december 6-án, mikuláskor, a Hotel Park fehér termében este 18 órától. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

Forrás: Egriszín

Egy ember súlyosan megsérült Gyöngyösön, amikor egy személyautó és egy teherautó összeütközött.

Személygépkocsi és tehergépkocsi ütközött össze Gyöngyösön a Hunyadi út és a Jászsági út kereszteződésében szerdán délelőtt. Az elsődleges adatok alapján a személygépkocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a teherautónak, így utóbbi az ütközés következtében nekiütközött egy villanyoszlopnak, amit ki is döntött.

A balesetben a személyautó sofőrje súlyos sérüléseket szenvedett, a mentőszolgálat munkatársai a hatvani kórházba szállították. A vezetőnél alkalmazott alkoholszonda pozitív értéket mutatott - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Forrás: HEOL

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szerdán házkutatást tartottak két, Eger külterületén lévő hétvégi házban.

A helyszíni szemle során egy kender ültetvényt találtak, amely részben már leszüretelt állapotban volt. Az épületekben további, összesen kb. 800 gr kábítószergyanús zöld növényi származékot foglaltak le a rendőrök.

A helyszínről öt, a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt állítottak elő, közülük három fővel szemben visszaélés kábítószerrel elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya.

Az egri LMP szerint szükség lenne Egerben bolhapiacokra és helyi termelői piacokra egyaránt. Úgy látják, hogy a városvezetés halogatja a piacok ügyét. Indokaik szerint a szegénység elleni küzdelem és az ökológia szempontok a legfontosabbak. Az alábbiakban sajtóközleményüket olvashatják.

"A jelenlegi városvezetés sajnos régóta nem foglalkozik érdemben azzal, hogy Egerben akár bolhapiacok, akár termelői piacok működhessenek, pedig a városban sokan szeretnék látogatni e piacokat. Érthetetlen az ellenkezés és a halogatás akkor, amikor felsőbb szinteken megszorításokról, hiányról beszélnek, az országban szétnézve pedig egyre nagyobb szegénységet tapasztalunk. Ilyenkor lenne helye igazán a takarékoskodásnak, az öngondoskodásnak és nem hátráltatni, ellenezni kellene a törekvéseket, hanem ezek élére állni! A kevés érdemi lépés mellett rengeteg álérvet és mellébeszélést hallottunk a megvalósítás lehetőségeiről, így tisztán látszik, hogy a város a legfontosabb célokat nem veszi figyelembe, és mellőzi a munkahelyteremtés és a bevételnövelés céljait is.

A termelői piacok nagy előnye, hogy olyan termékek kerülnek a pultokra, amelyek nem mennek keresztül multik, nagy üzletláncok kezén, hiszen helyben termesztettek, így azon túl, hogy a helyi termelő munkája többet ér, még a termékre költött pénz is „itthon” marad. A bolhapiacok előnye, hogy a használt, de még jó minőségű tárgyak új gazdára találhatnak jóval olcsóbban, mintha egy üzletben kellene költeni rájuk.

Az LMP továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy a döntések halogatása szembemegy a város lakóinak véleményével és úgy véljük, hogy a városvezetés csendben lemondott a piacok megvalósításáról. Kérjük, hogy a városvezetés haladéktalanul vizsgálja felül korábbi álláspontját, illetve gyorsítsa fel a piacok megvalósítást. Szerintünk el kell dönteni végre, hogy a megfelelően szabályozott keretek között működő helyi termelői piacokat és a bolhapiacokat támogatja-e az önkormányzati többség Egerben vagy pedig nagyvonalúan ezeket a lehetőségeket is eldobja.

Eger, 2012. október 7.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok"

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek