Keresés: „tél” (585 találat)

Feldúlták a gyöngyösi zsidó temetőt a hétvégén - értesítették szerkesztőségünket. A helyi hitközség feljelentést tett, a rendőrök vasárnap délben kezdték meg a helyszínelést.

– A vandál rongáló vagy rongálók fedeleket mozdítottak el, sírokat, csontokat gyaláztak meg és egy kriptát is kinyitottak, közölte a Status Quo Ante izraelita hitközség elnöke, a gyöngyösi kórház főigazgatója.

Weisz Péter elmondta, kegyeletsértő, vandál pusztítás történt. A hivatalos rendőrségi feljelentést is megtették, ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. A hitközség elnöke arra kérte Gyöngyös város jó érzésű lakosságát, hogy ítélje el a cselekedetet és határolódjanak el minél többen.

Valóban érkezett bejelentés Gyöngyösről, hogy tucatnyi sírt rongáltak meg a gyöngyösi zsidó temetőben, mondta el kérdésünkre Kovács Nikoletta, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Hozzátette: a gyöngyösi rendőrkapitányság munkatársai vasárnap délben kezdték meg a bűnügyi helyszíni szemlét a sírkertben. Úgy tudjuk, az elmúlt napokban már történt hasonló a gyöngyösi sírkertben.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói nagy erőkkel megkezdték a nyomozást és az elkövető személyazonosságának megállapítását.

Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába, miszerint 2015. február 15-én 8 óra 50 perc körüli időben egy egri Nemzeti Dohányboltba bement egy maszkot viselő személy kezében egy fegyvernek látszó tárggyal.

Az ismeretlen személy az értékszerzést követően elmenekültek a helyszínről.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Úgy tudjuk, az elkövető erőszakosan támadta meg az eladót, aki hősiesen védekezett. Kollégái elmondták: az eladó hölgyön csak barátja megérkezésekor jöttek elő az átélt események.

Információink szerint több százezer forintot zsákmányolt a rabló, akiről a biztonsági kamerák felvételt is készítettek.

A rendőrség az eset után nem sokkal lezárta a városból kivezető utakat, minden autót ellenőriztek. Eger lakói fokozott rendőri jelenléttel találkozhatnak, nagy erőkkel keresik az elkövetőt.

Tragikus eset történt Mátraderecskén, a polgármesteri hivatal udvarán csütörtökön nem sokkal déli 12 óra után.

Úgy tudjuk, az ott dolgozó férfiak szokás szerint a szociális tűzifát, illetve az önkormányzati segítségként nyújtott lignitet válogatták, illetve készítették elő, amikor a helyszínen megjelent egy idős, helyi férfi, aki kifogásolta a számára juttatott szén mennyiségét, majd váratlanul egy éles szúró eszközzel mellbe szúrta a munkásokat irányító karbantartót.

Épp a közelben tartózkodott a háziorvos, aki haladéktalanul ellátta a sebesültet és mentőt hívott hozzá. A férfit súlyos sérülésekkel szállították az egri kórházba.

Forgó Gábor a település polgármestere az esettel kapcsolatban elmondta: a faluban több mint kétszáz rászoruló család él, akiknek a lehetőségekhez képest mindenben próbálnak segíteni a téli hónapokban. A bűncselekményt elkövető, egyedül élő, idős férfi már negyedik éve, minden alkalommal kapott tűzifát és szenet is, ám ez a jelek szerint kevésnek bizonyult.

A falubeliek azt mondják, a férfi néha zavartan viselkedik, pszichés problémái vannak, de senki nem feltételezte volna róla, hogy ilyen tettre képes. Úgy tudjuk, betegségére gyógyszert is szed.

Információink szerint az idős férfi előző nap a megszúrt férfinél reklamált, mert szerinte kevés szenet kapott.

A helyszínen jelenleg is ott tartózkodnak a rendőrök, akik tanúkat hallgatnak meg, s jegyzőkönyvet vesznek fel a történtektől.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság honlapján az esettel kapcsolatban annyit közölt, hogy a bejelentés hozzájuk január 29-én 12 óra 25 perc körül érkezett, miszerint Mátraderecske Polgármesteri Hivatalának melléképületében egy helyi lakost késsel bántalmaztak.

A nyomozók rövid időn belül lakásán elfogtak egy 68 éves mátraderecskei férfit, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. A férfit az egyenruhások előállították a Pétervásárai Rendőrőrsre, ahol gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van.

Az első becslések szerint mintegy kétszázezer forintos kár keletkezett a megyei I-es klubnál.

Egy garnitúra teljesen új mez, nadrágok, melegítők és néhány sporttáska is hiányzik a Verpeléti SE öltözőépületéből.

A megyei I. osztályban szereplő egylet szertárát illetéktelen személyek látogatták meg a téli holt idényben, akik vitték azt, ami a kezük ügyébe akadt. Az egyesület részéről megtörtént a rendőrségi feljelentés, a hatóság ismeretlenekkel szemben megkezdte a nyomozást.

A kár értéke hozzávetőleg 200 ezer forint, ám ez egyelőre nem tekinthető véglegesnek.

Forrás: HEOL

A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint lopás miatt indult eljárás ismeretlen személy ellen. Az elsődleges megállapítások szerint nem történt dolog elleni erőszak: a tolvaj valószínűleg kulccsal ment be az öltözőbe.

Dr. Nyiri Beáta az Egri Törvényszék elnöke 2015. január hó 1. napjától 6 évi időtartamra Dr. Sallai Tamást nevezte ki az Egri Járásbíróság elnökévé.

Az új elnök fiatalos lendületet hoz a bíróságra, hiszen igen fiatal. 2000-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

1. szeptember hó 1. napjától az Egri Városi Bíróságon, majd 2003. szeptember hó 1. napjától a Heves Megyei Bíróságon volt fogalmazó. 2004. évben tett jogi szakvizsgát „kitűnő”minősítéssel.
2. június hó 1. napjával nevezték ki bírósági titkárnak a Heves Megyei Bíróságra, ahol polgári perenkívüli ügyeket intézett, valamint a Társadalmi Szervezeteket és Alapítványokat Nyilvántartó Irodán dolgozott, mindezek mellett elnöki titkári feladatokat is ellátott. 2006. március hó 1. napjától bírói kinevezéséig az Egri Járásbíróságon polgári perenkívüli és végrehajtási ügyekkel foglalkozott

Bírói kinevezésére 2006. december hó 1. napján került sor, ekkor a Gyöngyösi Városi Bíróságra került polgári ügyszakba, ahol 2007. december hó 31. napjáig ítélkezett. 2007. december hó 1. napjával áthelyezésre került az Egri Városi Bíróságra, ahol ez idő óta polgári ügyszakos bíróként dolgozik, immár több éve ügykategóriánkénti automatikus ügykiosztás mellett.

Fiatal kora ellenére instruktor bíróként részt vesz a bírósági fogalmazó és titkárképzésben, továbbá kötelmi jogi konzultációt és beszámolót tart bírósági fogalmazók részére

Az Egri Törvényszék elnöke 2014-ben megbízta az igazságügyi szakértők kirendelésének gyakorlatát elemző munkacsoport vezetésével, ennek keretében több előadást is tartott a Magyar Igazságügyi Akadémián.

1. március hó 15. napjától az Országos Bírói Tanács választott bíró tagja. Az Országos Bírói Tanács delegált tagjaként részt vett a Bírák Etikai Kódexének előkészítését végző Etikai Koordinációs Testület munkájában.

A Magyar Jogászegylet Heves Megyei Szervezetének vezetőségi tagja.

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Leszakadó jeges ágak veszélyeztetik az autósokat a Mátrában, a 24-es úton. A közútkezelő tájékoztatása szerint teljes az útzár Galyatető és Mátraháza között.

A közútkezelő szakemberei folyamatosan dolgoznak a 24-es út jelenleg legproblémásabb  Heves megyei szakaszán. Sózzák az aszfaltot, így a Galyatetői elágazás után, Kékestető felé is valamennyi szakasz járható, ám nem árt az óvatosság, foglalta össze kérdésünkre Mikesz Csaba, a közútkezelő megyei vezetője.

Az útfenntartás mellett a szakemberek folyamatosan gallyaznak, vágják le az út felé lógó, jeges ágakat, ugyanis ezekből több is letört és az útpályára zuhant már. Információink szerint Galyatetőn egy fenyő is kidőlt, ráadásul autókat rongált meg, s a közelben villanyvezeték is megsérült. Ezt a fát is a közútkezelő szakemberei távolítják el.

 14.30

Heves megyében 14 órától a Galyatető és Mátraháza közötti mellékúton a jég súlya miatti sorozatos ágleszakadások és fakidőlések miatt van egyelőre érvényben teljes útzár, a takarítási munkákok már dolgoznak mérnökségi szakembereink.

15.30

Az Útinform információ szerint a 24-es út Mátraháza és Parádsasvár közötti szakaszát kellett teljes szélességében lezárni a jeges ágak, fakidőlések miatt.

Forrás :HEOL

Már hagyománnyá vált a Márton napi ünneplés az egri Ovi-Vár óvodában.

Négy évvel ezelőtt indult útjára a kezdeményezés, első alkalommal Fazekas Mihály:Ludas Matyi című művét adták elő a körzet óvodásainak. A közönség nyitott volt a vidám előadásra, az igazságosztó Ludas Matyira és a pórul járt Döbrögire mindenki figyelt. A nagy lakomán – libatepertő, libacomb és forró tea volt.

Az idén a libaólak voltak porondon.

Különböző helyszíneken más-más tevékenységgel kedveskedtek az óvodásoknak.

Interaktív játék a gyerekekkel, libás ügyességi játékok: libateke, kirakó, libacsőrös elkapó, útvesztő, társasjáték, Sportvetélkedő „Ne kukoricázz!” címmel. A  gyerekek még a libatollal való festést is kipróbálhatták.

Egy kedves szülő által készített libaformájú mázas sütemény ajándékozása zárja az idei Márton napot az Ovi-Vár Tagóvodában.

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte hétfőn az első fokon eljáró Egri Törvényszék T. Györgyöt, aki 2013. december 6-án Füzesabonyban a nyílt utcán leszúrta 6,5 éves fiát. Bűnösnek mondta ki a férfit dr. Schmidt Péter tanácsa 14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés és kitartottság bűntettében. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 35 évben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Az ítélet azonban nem jogerős, mivel a vádlott és a védő enyhítésért – határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása végett – fellebbezett.

Az üggyel kapcsolatos korábbi anyagainkat itt és itt láthatják.