Keresés: „vezetés” (343 találat)

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Társy József, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője zárásként arról beszélt, hogy a szakképzés tekintetében megcélzott feladatok a gazdaság működését alapoznák meg. A foglalkoztatáspolitika megreformálása következtében bekövetkezik a gazdasági növekedés, ezáltal emelkedik az életszínvonal.

Forrás: Egriszín

A hétközi kupasiker után a bajnokságban várt a következő feladat az Egri FC-re. Az NB III. Mátra csoportját győzelemmel kezdő egriek a Balmazújvárost fogadták, s hiába szereztek vezetést, végül meg kellett elégedniük a döntetlennel.

A két együttes hasonló célokkal vágott neki a bajnokságnak, hiszen az Egerhez hasonlóan a Balmazújváros is a bajnoki címre hajt. Ennek megfelelően támadólag léptek fel a felek a találkozó elején, amit a klubvezetés kezdeményezésére a diákok ingyen tekinthettek meg. A kezdés az Egernek sikerült jobban, három-négy ígéretes akciót is vezettek László István és Lengyel Lajos fiai az első játékrészben, s ezek egyikéből meg is szerezték a vezetést. A 13. percben Romhányi szöktette Hamart a jobb szélen, aki középre adott Kotula elé, a DVTK ellen is eredményes csatár pedig a jobb felsőbe rúgta a labdát 1:0.

A második 45 perc is egri helyzettel indult, de Kotula nem tudta megduplázni az előnyt, illetve saját góljainak számát. Ahogy telt az idő, egyre bátrabban játszottak a vendégek és Mizsák találatával egyenlíteni is tudtak az 57. percben. A csereként beálló játékos egy kiugratást követően lőtt a jobb alsó sarokba (1:1). László István mindhárom kezdő csatárát lecserélte, de újabb gól már nem született, a döntetlen igazságosnak mondható.

NBIII. Mátra-csoport

2. forduló

Egri FC – Balmazújvárosi FC 1:1 (1:0)

Eger, Városi Stadion 300 néző

V.: Dósa Árpád (Pap, Holecska)

EGER: ILLYÉS – DEBRECENI, KISKAPUSI, KÁPOSZTA, SZŰCS Á.– ROMHÁNYI, VÉN, BUSAI – KOTULA (KÉKI '87), BARDI (KÁLMÁN '65), HAMAR (ARANYOS '75)

BALMAZÚJVÁROS: BARNA – SZABÓ M. (TÓTH Z. '58), KISS A., HOLB, TORNYAI – SÁRKÖZI (FORGÁCS '83), KÓNYA, SZŰCS L., KÁLLAI – MURÁK (MIZSÁK '46), BELÉNYESI

G.: Kotula ’13 ill. Mizsák '57

Jók: Romhányi, Szűcs, Kotula ill. Mizsák, Barna, Kállai

László István szakmai igazgató (Egri FC): Ezen a héten három mérkőzést játszottunk, ennek ellenére már az első félidőben eldönthettük volna a mai találkozó kimenetelét. Tragédia nem történt, a döntetlen benne volt, készülünk a következő ütközetre.

Szaláczi Tamás vezetőedző (Balmazújváros): Igazságos a döntetlen, nagy eredménynek tartom, hogy sikerült egy pontot szereznünk Egerben.

További eredmények:

DUNAKESZI VASUTAS -FELSŐTÁRKÁNY SC 3 - 2

PUTNOK VSE - FC TISZAÚJVÁROS 2 - 1

MONORI SE - ÓZDI FC                 1 - 1

RÁKOSMENTE - TURA-BIOTECH USA 2 - 5

BALASSAGYARMATI VSE - SALGÓTARJÁNI BTC          1 - 2

Forás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke ma délelőtt ismertette a szervezet egri jelöltlistáját. Az önkormányzati választásokon a Jobbik 12 egri egyéni választókerületben kíván önkormányzati képviselőjelölteket állítani.

12 egyéni választókerületben szeretne jelöltet állítani a Jobbik. Mirkóczki Ádám polgármesterjelölt elmondta, hogy büszkék az elkészült programra, ami tovább viszi az elmúlt 20 év jobboldali politikai elképzeléseit.
A program összeállításához rengeteg embert meghallgattak, hangsúlyozta Mirkóczki. Négy alappillérre épül, ezek: „Munkát akarok, otthont alkarok, családot akarok, hazát akarok.”
Az elképzelésekről néhány gondolatban annyit tett hozzá a polgármesterjelölt, hogy Egerben valóban kevés a munkahely, amin változtatni kell, itt kell tartani az elvándorló képzett fiatalokat. A gyermekvállalás önkormányzati szintű segítésével gyermekbarát várost szeretnének, az iskolai erőszakra viszont zéró tolerancia a válasz.
Az is elhangzott a tájékoztatón, hogy a város jelenlegi vezetése által preferált belváros mellett, minden városrészt megfelelő, élhető otthonná kell tenni.
A „Hazát akarok” programrész alatt a kulturális gyökerek fontosságát hangsúlyozzák, ami kapcsán Bognár Ignác kifejtette, hogy a meglévő értékeket tovább mozdítva, a kulturális örökség mellett szélesíteni kell a beszűkült kínálatot. Ehhez a bővülő kínálat mellett arra lenne szükség, hogy Eger a PR és a marketing területén is előbbre lépjen. A Jobbik szerint hatékonyabb lenne kevesebb programmal de intenzívebb módon megszólítani a turistákat.

A Jobbik egri jelöltjeinek listája:

1. sz. választókerület: Kun Róbert
2. sz. választókerület: Bognár Ignác
3. sz. választókerület: Ferenczi Henrik
4. sz. választókerület: Tóth István
5. sz. választókerület: Soóváry Tivadar
6. sz. választókerület: Sajtos László
7. sz. választókerület: Jakab Gábor
8. sz. választókerület: Barta józsef
9. sz. választókerület: Dr. Pápai Ákos
10. sz. választókerület: Balázs Péter
11. sz. választókerület: Nagy Gerzson
12. sz. választókerület: Dr. Menyhártné Szövérfi Katalin

Forrás: Egriszín

Az NB III-as labdarúgó-csapat vezetése és játékosai pénteken várják a nézőket.

A Magyar Kupa első fordulójában a Miskolci VSC-nél győztes Egri FC NB III-as labdarúgó-csapata augusztus 13-án, 18 órától szurkolói ankétot tart. A nézők a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében találkozhatnak az EFC vezetésével és néhány játékossal.

Forrás: Heol

Matolcsy György felmentette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatóját, valamint hat regionális munkaügyi központ igazgatóját.

Azonnali hatállyal felmentette hat regionális munkaügyi központ főigazgatóját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, augusztus 2-án. A távozók között van az észak-magyarországi regionális munkaügyi központ eddigi vezetője, Szabó József is. Ugyancsak menesztette a miniszter Brebán Valéria dél-dunántúli, Kiss Ambrus nyugat-dunántúli, Miskó Istvánné észak-alföldi, Vass István közép-magyarországi, és Zimmermann József közép-dunántúli főigazgatót.

A regionális szervezetek irányítását a főigazgató-helyettesek végzik, amíg az új vezetők személyéről - a pályázatok kiírása és elbírálása után - döntés nem születik.

Ugyancsak azonnali hatállyal mentette fel Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) főigazgatóját, Pirisi Károlyt is.

A kormány azt várja a megújuló Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, egyúttal olyan szervezetté, amely érdemben segíthet a jelenlegi tragikus foglalkoztatási helyzet javításán. A tárca vezetése szerint ez a szemléletváltás részben új vezetői garnitúrát kíván.

Forrás: Heol

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín

Több mint 220-an vettek részt az egri Érsekkert Tenisz Klub egy hónapos ingyenes tenisz tanfolyamán júliusban. Az idén 114 éves sportklub sikeres akciójának záróakkordjaként
az Agria Park által szervezett Sporttoborzó Napok rendezvényén a klub által meghirdetett rajzpályázat keretében ajándék teniszütőket adnak át a legkisebbeknek augusztus 7-én.

Az Érsekkert Tenisz Klub nyári kezdeményezésének célja, az utánpótlás keresése volt, igyekeztek minél több gyermeket megnyerni a sportágnak. Eger legrégebbi tenisz klubja
5 éves kortól, kezdő és középhaladó szinten várta jelentkezőket, és a felhívásra nagyon sokan éltek a lehetőséggel.
A teniszklub az egy hónapos tanfolyam során felmérte a résztvevők képességeit. Hat fős csoportokban, korosztályonként beosztva, tudás szinttől függően. öt edző vezetésével foglalkoztak a gyerekekkel.
Az Érsekkert Tenisz Klub Egyesület a továbbiakban is folytatja a fiatalok tenisz képzését az egri közgyűlés határozatában foglalt havi 200 órás utánpótlásképzésre fordítható pályahasználati keretnek köszönhetően rendkívül jutányosan, már havi fix 3.000.- Ft díjtól. Ez az összeg tervezhető és elérhető a családok számára, és az ennek köszönhető széleskörű érdeklődés lehetővé teszi a jövő egri bajnokainak felfedezését.

A tanfolyam záróakkordjaként és a további sikeres folytatás zálogaként 2010. augusztus 7. napján, szombaton, az Agria Park által szervezett Sporttoborzó Napok rendezvényén a teniszklub rajzpályázat keretében ajándék teniszütőt ad a legkisebbeknek.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}