Keresés: „árok” (538 találat)

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Rendőrőrsöt adott át az országos rendőrfőkapitány Tiszanánán

Papp Károly r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és Dr. Tóth József Tiszanána polgármestere, a térség országgyűlési képviselője 2013. április 10-én ünnepélyes keretek között átadta a Hevesi Rendőrkapitányság Tiszanánai Rendőrőrsét.

 Az őrs állományában 17 rendőr teljesít szolgálatot, akik folyamatos közterületi jelenlétükkel biztosítják Tiszanána, Átány és Kömlő települések közrendjét, közbiztonságát, növelik az ott élők szubjektív biztonságérzetét.

Az ünnepélyes keretek között átadott rendőrőrs a Tiszanána, Fő út 104. szám alatt található és hivatali munkaidőben a 06-36/522-163-as telefonszámon elérhető, azon túl a 112-es segélyhívó számon kérhetnek segítséget az állampolgárok.

Hatalmas reccsenéssel tört el egy főnyomó cső Egerben a Malomárok utcában vasárnap este. A sétálók csak a nagy hangra lettek figyelmesek, majd hatalmas robajjal, méteres magasságig tört elő a víz.

A környéket elárasztotta, a Balassi iskola melletti utcában tengelyig ért a víz, amit a csatornák nem voltak képesek elvezetni. Több száz lakás, valamit egy közép-, egy általános iskola és egy kollégium maradt víz nélkül

A vízmű szakemberei elzárták a vizet és azonnal megkezdték a hiba elhárítását. Addig is lajtos kocsival vizet vittek a környéken lakóknak.

Fotó: Facebook és Dér Károly

Az utóbbi időszak rendkívül csapadékos időjárása és a hóolvadás következtében megcsúszott a temető melletti rézsű Szajlán.

A domboldalon végigfutó aszfaltborítású úton hatalmas törés keletkezett a napokban. Szerencsére a káreset bekövetkezésekor sem jármű, sem gyalogos nem tartózkodott az úttesten, így sérülés nem történt. A rézsű elmozdulása nem érintette közvetlenül a temetőben található sírokat, de amennyiben újabb földcsuszamlás következne be az vélhetően már a közeli síremlékekben is kárt okozna.

Az anyagi kár jelentős, hiszen helyre kell állítani az úttestet és meg kell akadályozni a domboldal további mozgását. A település önerőből nem képes finanszírozni a helyreállítást, ezért az előre nem látható természeti vagy más erők által okozott károk helyreállítására létrehozott alap terhére vis maior támogatást nyújtottak be - tájékoztatott Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (HMKVI) sajtószóvivője.

A település lakói szerint az elmúlt nyáron már megerősítették a domboldat, közel 16 millió forintból.

Március 15-én régóta nem tapasztalt társadalmi összefogás alakult a hóban rekedt magyar állampolgárok kimentésére és hazajuttatásuk érdekében. A Lehet Más a Politika példamutatónak tartja azt az önszerveződést, ahogyan a civilek, felismerve a probléma súlyát és jelentőségét, nem félve az anyagi áldozatvállalástól sem, önzetlenül részt vettek a hóban rekedtek azonnali mentésben.

Az LMP szerint köszönet illeti mindazok munkáját, legyenek azok tűzoltók, rendőrök, katonák, mentők, katasztrófavédelmi szakemberek, közterületi dolgozók, akiket ha késve is, de kivezényeltek a mentés helyszínére. Köszönet osztrák barátainknak is a gyors segítségért. Az idei március 15-e ünnepe így a polgári önsegítés és szolidaritás ünnepe lett.

A szemérmetlen sikerkommunikáció mögé búvó, két napig bénult kormány példát vehetne állampolgárairól, ahelyett, hogy őket hibáztatná. A veszélyhelyzet elmúltával úgyis számot kell majd adnia felkészületlenségéről és a súlyos felelősségről.

Csiba Katalin és Heltai László

LMP szóvivők

Fotó: MTI/Vajda János

Két személyt szállítottak a mentők kórházba abból a balesetből, amely szombat délelőtt történt Eger és Kerecsend között a 25-ös úton.

Az Eger felé haladó Honda vezetője valószínűleg megcsúszott és elvesztette uralmát a kocsi felett, így az út menti árokba csapódott. Szerencsére a manőverek során más járművel nem ütközött, bár a kocsi megpördült.

Úgy tudjuk, az utóbbi időben gyakoriak ezen a szakaszon a balesetek, mert könnyen csúszóssá válik az aszfalt, gyakori a szennyeződés, az út íve pedig nem tűnik veszélyesnek.

Információink szerint a kocsi utasai könnyű sérüléssel megúszták a balesetet.

A mentés idejére a 25-ös utat teljes szélességében lezárták.

Frissítés: A rendőrség közlése szerint 1 fő súlyosan sérült, a másik személy nem igényelt orvosi ellátást. 13 óra után a korlátozást feloldották.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

A Katasztrófavédelem megerősítette információinkat, miszerint ma este fél 7 körüli időben földrengés volt a Heves - Tenk vonalban. Úgy tudjuk, anyagi kár nem keletkezett, de sok helyen megrémültek az emberek, volt ahol a gyerekek az asztal alá bújtak.

2013. február 16-án este, helyi idő szerint 18:19-kor földrengés keletkezett Heves megyében. A rengés sekély mélységben (4 km) pattant ki, magnitúdója az automatikus rendszer meghatározása szerint 3,5 volt a Richter skálán. A földmozgást néhány településen (Heves, Tenk, Erdőtelek környékén) a lakosság is érzékelte. A rengés kisebb riadalmat is okozott, többen a szabadba menekültek. Károkról ezidáig nem érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve rosszabb minőségű épületekben enyhe károk, pl. vakolatrepedések előfordulhatnak.

http://www.foldrenges.hu

Forrás - Földrengés.hu, Piszkéstetői érzékelő állomás

A Katasztrófavédelem közleménye:

Földrengés Heves térségében

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére 2013. február 16-án este negyed hét után érkezett az első lakossági bejelentés, miszerint Tenken földrengés történt. A jelzés alapján a rengés másodpercekig volt észlelhető, amely egy mozgásból állt.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása alapján a földmozgás erőssége 3,5 volt a Richter- skálán. A földrengés mélysége négy kilométer volt. A rengés epicentrumát Egertől huszonnyolc kilométerre mérték.

Mindezidáig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére tizenkettő darab bejelentés érkezett Tenk, Erdőtelek és Heves településekről. A lakossági bejelentések alapján személyi sérülés, illetve anyagi kár nem keletkezett.

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Balázs József országgyűlési képviselő legutóbbi sajtótájékoztatójának helyszíne korántsem véletlen, hiszen a felső-mátrai Sípark is jelentős bevételkiesést és műszaki károkat könyvelhetett el a visszatérő mátrai áramszünetek kapcsán. A Mátrában további nagy turisztikai szolgáltatók is panaszkodnak az áramellátás egyenetlenségére, beleértve a sícentrumokat és a szálláshelyeket.

Az idei téli szezonban már több alkalommal okozott fennakadásokat a turizmusban egy-egy tartós áramszünet a Mátra nagy részén. A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban négy alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A Sípark a síbérletek árainak visszatérítéséből, továbbá a berendezések javításából származó kára meghaladja a tízmillió forintot.

Az eddigi információk szerint a legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben,' mind gazdasági értelemben. A mátraházai Lifestyle Hotel Mátra esetenként naponta többször is áram nélkül maradt, ezért tőlük csalódott vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolnia illett a szállodának. Ugyanerről panaszkodik a Hotel Ózon Residence is. A mátraszentimrei Hotel Narád & Park szálloda vezetői azt mondják, ha esik a hó, máris készülnek, hogy esetleg ismét el fog menni az áram, de a nyári viharok után is elégtelenné válik a szolgáltatás. Csak a legutóbbi időszakot tekintve itt is a milliós tételt közelíti az az anyagi kár, amelyet a szálloda berendezéseinek javítása és a vendégek kárpótlása jelent — itt például gyertyafényes vacsorákkal. A sástói kemping építkezését szintén több alkalommal akadályozta az áramkimaradás.

Balázs József országgyűlési képviselő a turisztikában érdekelt helyi vezetők egyetértését bírva mielőbb választ szeretne kapni arra, mi okozza a sorozatos áramkimaradásokat, és megkeresni a megoldást legalább a következő téli szezonra. Ehhez haladéktalanul egy asztal mellé kell ültetni a probléma elhárításában illetékes vezetőket, hiszen a hibák kiküszöbölése az ott élő lakosok és a Mátra vendégein túl a turisztikai szereplők, az ott működő vállalkozások közös anyagi és ellátás-biztonsági érdeke.