Keresés: „Kál” (444 találat)

Lassan befejezéséhez érkezik az Eszterházy Károly Főiskola természettudományok népszerűsítését célzó projektje, melynek keretében pénteken ötödik alkalommal rendezik meg a Kutatók Éjszakája elnevezésű programot.

Mikor először csatlakoztunk a Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz, még kételkedtünk abban, hogy lesz érdeklődés, ma már attól félünk, hogy nem férnek be az emberek a Campusra és a népszerű előadásokra- mondta dr. Liptai Kálmán a Természettudományi Kar dékánja.

Dr. Szilágyi Ibolya projektmenedzser kiemelte: Több, mint 50 programmal készülünk szeptember 23-ra, minden korosztály részére tartogatunk újdonságokat, de a régi népszerű elemek is megmaradtak. Lesznek robotok, éjjeli lepkecsapda, denevér megfigyelés, nyitva lesz a botanikus kert, lesznek kémiai kísérletek, ovimatek és hulladékból művészet is. Az előadások reggel kilenctől éjfélig tartanak, és természetesen minden program ingyenes. A részletekért és regisztrációért keressék a kutatókéjszakaja.hu weboldalt.

Szintén a természettudományok népszerűsítését célozza meg a hétfői Kreatív iskolanap, ahol a matematikát szeretnénk, barátságos élvezhető tárgyként bemutatni, ezért különböző előadásokkal várják az általános és középiskolás diákokat. Lesz Vasarely és a vizuális matematika előadás, matematikai papírszobrászat, kalligráfia-műhely, poliuniverzum-műhely és buborék-műhely is.

Forrás: Egriszín

Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas hétvégi programot nyújt Egerben, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő Eger Ünnepe. A már nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény célja, az Egerben működő civil szervezetek bemutatása. Az Egri Civil Kerekasztal, mint központi szervező nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az évek múlásával a programok egyre kiterjedtebbek és tartalmasabbak legyenek. Ne csak a város lakói, hanem az idelátogató turisták is megismerhessék Eger külső és belső értékeit, a városban kialakult közösségi életet és az arra szerveződött 3 napos program után vihessék jó hírét az itt élő és munkálkodó embereknek.

Az Eger Ünnepén fellelhető programok, mindenki számára ingyenesen látogathatók, 17.-én szombaton az egriek díjmentesen pancsolhatnak az egri strandon.  Kiállítások, koncertek, táncbemutatók, versenyek és számtalan egyéb szórakoztató program várja a látogatókat a Dobó téren és a legfőbb helyszínen az Érsekkertben.  A rendezvény nem titkolt célja az egészség megőrzés, az ide látogatók ingyenes szűréseken és tanácsadásokon vehetnek részt. Az adományokat és felajánlásokat is szívesen fogadják a szervezők. Akik viszont elkötelezettséget éreznek, csatlakozhatnak is bármely civil szervezethez. Ezen a népünnepélyen 90 civil szervezet teszi nyüzsgővé , tartalmassá a hétvégét.

A X. Európai Mobilitás hét keretében kerékpáros ügyességi versenyen vehetnek részt a gyerekek, valamint lehetőségük lesz egy Felsőtárkányi kerékpártúrán is részt venni az arra vállalkozóknak.

Gasztronómiai különlegességek, tortacsodák, vetélkedők,  díjátadók  és számtalan felsorolhatatlan program várja az idelátogatókat.

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A közeljövő tervezett programjait mutatta be az idén 20 éves Egri Lokálpatrióta egylet a szerda délelőtti sajtótájékoztatón. Augusztus 19-én rendezik meg a Fáklyás Királyköszöntőt, de szó esett az idei év Eger Csillagai díj jelöltjeiről, valamint az Egri séták nemcsak egrieknek című kötet II. részének megjelenéséről is.

 A Fáklyás Királyköszöntő a Dobó téren kezdődik, ahol az egylet által meghirdetett tehetségkutató verseny díjazottjai mutatkoznak be. Ezt követően Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője mond ünnepi beszédet, majd a Fertálymesteri testület közreműködésével fáklyás felvonulás indul a várba, ahol megkoszorúzzák Imre király emléktábláját. Habis László elmondta: elsődleges céljuk, hogy minél több család látogasson el a rendezvényre, ezzel is erősítve a baráti és családi szálakat. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: az Eger Csillagai díjat idén az intézmény, szervezet, magánszemély és fiatalok kategóriákban osztják ki. A jelölteket advent első vasárnapján egy ünnepség keretében köszöntik majd, addig is szeretnék, ha minél több egri véleményt mondana, és döntésével hozzájárulna az idei esztendő egri csillagainak megválasztásához. Szavazni 2011. október 30-ig lehet a www.egrilokalpatriotak.hu honlapon vagy személyesen a Patika Múzeumban. Városunk polgármestere végül elmondta: már a nyomdában van az Egri séták nemcsak egrieknek című könyv második része is, amelyből várhatóan 1500 példány jelenik meg, s a tervek szerint Eger Ünnepén már kapható lesz. A későbbiekben pedig a Patika Múzeumban, a Tourinform Irodában és a várban is megvásárolhatják majd az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

 

Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Bárány uszodában elkészült ideiglenes öltözőkonténereket, melyekre az életveszélyesnek nyilvánított régi öltözők lebontása miatt volt szükség.

A Bárány uszodában kialakult helyzetre való tekintettel új megoldásokat keresve - és remélhetőleg a legoptimálisabbat megtalálva - sikerült biztosítani az Egerben úszó- és vízilabda sportnak megfelelő kulturált öltözési lehetőséget. A beruházás, mintegy 8 millió Ft-ból valósult meg, melyet Eger önkormányzata  50%-ban támogatott. A projektben nem csak az öltöző konténerek telepítése és üzembe helyezése, hanem a környezet rendbetétele is bele tartozott. Ez többek között új burkolat és zöldfelület kialakítását jelenti a létesítményben.

A Bárány uszoda első renoválási ütemében biztosítottuk a tartós és kulturált, de átmeneti megoldásnak szánt mobil öltözőket. Miután Eger a vízi sportok városa, természetesen a jövőben  mindenképpen szeretnénk méltó környezetet biztosítani a Bárány uszoda teljes rekonstrukciójával, hiszen a magas minőségű sportélet megteremtésében, az utánpótlás-nevelés és a lakossági igények kiszolgálásában ez az uszoda épp úgy fontos szerepet játszott régen, mint ma- mondta Habis László Eger polgármester az átadón. Az uszoda teljes rekonstrukciójával kapcsolatban egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatójával, aki arról tájékoztatott minket, hogy várhatóan lesz egy olyan pályázati lehetőség, amely a tervek százszázalékos támogatottságát biztosítja. Annak megfelelően, hogy ezt megfelelően előkészítsük egy országos nyílt tervpályázatot hirdetett meg a közgyűlés, fölhatalmazva a bírálóbizottágot arra, hogy ennek a részleteit pontosítsa. Terveink szerint 1012-ben ezt a pályázatot benyújthatjuk. Ennek a becsült értéke 1 milliárd Ft- emelte ki a polgármester.

Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes megoldás, melyet a tavalyi életveszélyesnek minősített öltözők miatt kellett megépíteni. Gyors megoldás volt és csak egy mérföldkő a tovább lépéshez. Több beszállítóval is tárgyaltunk, és különböző típusú konténereket is megnéztünk, mielőtt ezek mellett döntöttünk. Kétféle típusú öltöző van, az egyik a fiúknak,mely koedukáltabb, és a lánytípusú, mely specifikusabb. Az öltöző egyenként 20-25 fő kiszolgálására képesek, fogasokból, zuhanyzókból és mosdókból állnak.

Forrás: Egriszín

A 2010/2011-es úszó bajnoki szezont a székesfehérvári Országos Vidék Bajnokság zárta az elmúlt hétvégén. Az Eger Városi Úszóklub Erdélyi Annamária és Erdélyi Krisztina által irányított csapata kitett magáért, hiszen több versenyszámban is országos bajnokokként állhattak fel a dobogó legtetejére.

Az évközben több lábműtéten is átesett ifista Nagy Ádám bepótolta a komoly edzésmennyiség-lemaradását, a 200m férfi mellúszást egyéni csúccsal nyerte meg a felnőttek között, 100m férfi mellúszásban pedig bronzérmet nyert. Péceli Tamás nak a tőle megszokott komoly versenyzése ugyancsak bronzérmet eredményezett  100m férfi gyorsúszásban. A legnagyobb meglepetés mégis a női gyorsváltó aranyérme lett, Lukács Eszter, Nagy Ágota, Gáspár Noémi és Pető Dorottya összeállításban; utóbbi hatalmas egyéni csúccsal hozta be és hajrázta le az eddig verhetetlennek tűnő százhalombattai négyes frontemberét, így az EVUKos lányok méltón hódították el az országos bajnoki címet. További meglepetéssel megint csak a váltók szolgáltak, a Péceli Tamás, Gyulay Dániel, Nagy Ádám és Szalai Péter kvartett kétszer is felállhatott a dobogó második fokára mind a gyors, mind a vegyesváltóban, majd a fent említett hölgynégyes is begyűjtött még egy ezüstérmet a vegyesváltóban. A csapat többi tagja értékes helyezésekkel és egyéni csúcsokkal bővítette az eredményességi listát.

A csapat tagjai: Péceli Tamás, Lukács Eszter, Gyulay Dániel, Nagy Ádám, Pető Dorottya, Szalai Péter, Gáspár Noémi, Nagy Ágota, Jakab Dániel, Szakálas György, Kincses Lilla, Jurányi Viktória és Erdélyi Annamária edző.

Ez a szezon nagyon vegyes volt az egyesület számára, hisz a tavalyi nagyágyúk – Péceli Tamás, Nagy Ádám és Gáspár Noémi – sok kihagyással és betegséggel készültek fel az idei bajnokságokra, de mindezért kárpótlás volt az idei vidék OB. A legmegnyugtatóbb a többiek nagymértékű fejlődése volt: példának okáért a szeptemberben Szolnokról az EVUKhoz igazolt gyermek korosztályú Jakab Dániel a klasszikus 100m gyorsúszásban 9 mp-et javított és ezzel erős ostrom alá vette korosztálya legjobbjait. A ex-pólós és búvár Nagy Milán és Szalai Péter is óriásit fejlődtek. Pető Dorottya az év meglepetése lett, a 17 éves mezőkövesdi úszó 2 és fél év kihagyás után februárban látogatta meg először az edzéseket és az elmúlt 5 hónapos munka eredményeként a komoly javulások mellett vidék országos bajnokként zárhatta az évet. Gyulay Dániel az emelt szintű érettségik között hozta a formáját és alapköve volt a csapatnak. A nagycsapathoz januárban átkerült Szakálas György, Kincses Lilla, Maczák Eszter és Jurányi Viktória jövőre kezdhetik beérni a náluk idősebbeket.

Az elmúlt évek legeredményesebb egri úszója, Péceli Tamás a középiskola befejezése után a jövőben is Egerben folytatja tovább sportpályafutását és főiskolai tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán kezdi meg.

Az EVAT Zrt. tájékoztatja a lakosságot, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a meleg víz szolgáltatás szünetel, rendszer karbantartási munkálatok miatt augusztus 1-je és 4-e között.

Zsebe Albert az EVAT ZRT.  távhő divíziójának vezetője elmondta, hogy a fogyasztási helyekkel kötött szerződések tartalmazzák, hogy ha van olyan karbantartási vagy hibaelhárítási feladat, amiért le kell állítani a távhő rendszert, akkor ezt minden évben augusztus első hétfőjén kezdik el, minden külön értesítés nélkül. A folyamat a következő: lehűteni, nyomás mentesíteni, üríteni, a munkát elvégezni, visszatölteni, nyomás alá helyezni, felfűteni. Ezeket a munkafolyamatokat csak üzemszünet mellet lehet elvégezni. Voltak olyan évek, amikor a karbantartási munkákat el lehetett végezni a rendszer leállítása nélkül is.
Most ez augusztus 1-je esik, így az ezt követő 4 napban nem lesz meleg víz a szolgáltató által biztosított helyeken.

A múlt télen a fűtési szezon kellős közepén kilyukadt az egyik vezeték, amit a lehető leggyorsabban elhárítottak és a szolgáltatás helyre állt. De a beavatkozás csak ideiglenesnek mondható. A lyukadás szinte közvetlenül a fűtőmű mellett volt a Malomárok utca Olasz utca kereszteződésben. Ezt most gondosan előkészítve véglegesen fogják megjavítani, ahogy szabályosan elő van írva. Ehhez a munkálathoz az egész rendszert le kell üríteni. Maga a munka egy-másfél nap alatt elvégezhető, de ez egy gerincvezeték, ezért kell az egész hálózatot leállítani. Szintén erre az időszakra ütemeztünk más hasonló munkafolyamatokat is. A rendszer leengedése egy teljes napot vesz igénybe és a visszatöltése is. Ezért tart ilyen sokáig a rendszerleállás – fejtette ki  Zsebe Albert az EVAT ZRT.  távhő divíziójának vezetője.

Forrás: Egriszín

A szakmai konferenciát minden év júliusában tartják meg, melyen a mozikat érintő problémákat vetik fel. Ezek a nehézségek évről-évre csak nőnek, továbbrontva a filmszínházak életben maradását. Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetség vidéki tagozatának a vezetője szerint a pályázatok megrekedtek, a kisebb mozikat veszély fenyegeti, illetve a digitális technikai átállás is nagyméretű fennakadást okozhat. Hangsúlyozta a kiírások hiányát, egy közel 100 milliós pályázatról többször szó esett, ami hatalmas segítséget nyújtana a moziknak a digitális átállásban.  Elmondása szerint az 1970-es években több mint 130 mozi volt jelen Heves megyében, ami 2011-re sajnos hatalmas csökkenésen ment át, pár darabra korlátozódva  Eger és Gyöngyös térségben.

A kérdések megvitatása érdekében konferenciát szerveztek, melyre Andy Vajnát, a Magyar Film és Filmgyártás felelős kormánybiztosát várták.

A kalózfilmek letöltése óriási veszteségeket produkált az elmúlt években Magyarországon. A nagy gyártók döntése alapján a filmek közel 3 hónapos késéssel jutnak el a filmrajongó közönséghez. A kisebb mozik nagy veszteséggel zárták az évet,a digitális fejlesztésre kiírt pályázatok nem léptek életbe, az ART-mozik jövője pedig bizonytalan.

A konferencián Andy Vajnától várták a megoldást a bajok orvoslására, aki azonban nem tudott részt venni  az értekezleten.