Keresés: „gyermek” (526 találat)

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 rendezvénysorozat nyitókonferenciáján hirdették meg „Az év ökoturisztikai létesítménye 2012” pályázatot Bódvaszilason, amit a VM és a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Turizmus Zrt-vel együttműködve írt ki.

A pályázat célja, hogy az ökoturisztikai létesítmények, illetve működtetőik megmérettessenek kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján. Látogatóbarátnak tekinthető az az ökoturisztikai létesítmény, amely az elsődleges cél, a természeti és táji örökség megőrzése mellett és annak bemutatásán túl, a látogatók igényeit is figyelembe veszi, tervezése és működtetése a kereslet ismeretében zajlik. Ezek a létesítmények infrastruktúrájukat tekintve, felszereltségben és a szolgáltatásokban is a látogatók alapvető elvárásainak megfelelően lettek kialakítva, a természeti örökség bemutatása élményszerűen történik. Mindez a látogatói megelégedettséget szolgálja, ami a látogatás eredményességéhez, a látottak befogadásához is hozzájárul. A családbarát bemutatóhelyek célzottan a gyerekeknek szóló bemutatással is rendelkeznek, emellett a helyszín kialakítása úgy történt meg, hogy az a kisgyermekes családok számára is kényelmes ott-tartózkodást nyújtson.
A cím elnyerésére ökoturisztikai létesítmények üzemeltetői (nemzeti parkok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társas- és magánvállalkozások stb.) pályázhatnak ökoturisztikai látogatóközpont és tanösvény kategóriákban. A címet elnyert létesítményeket a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezetek kommunikációs tevékenységük során kiemelten kezelik. A tavalyi évben a tihanyi Levendula-ház Látogatóközpont, illetve a Tiszafüred-örvényi Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény nyerte el az elismerést.

A pályázati adatlap letölthető az alábbi honlapokról:
• VM Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság – www.termeszetvedelem.hu/okoturizmus;
• NGM Turisztikai Főosztály – www.kormany.hu/ngm.gov.hu;
• MT Zrt. – www.itthon.hu/szakmai-oldalak/felhivasok-palyazatok

A pályázat beadásának határideje: 2012. július 31.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Gyermeknapi kavalkád fogadta ma az iskolásokat a Balassi Bálint általános iskolában. Az egész évi programot az olimpia jegyében szervezték: avattak olimpiai tantermet, készítettek kiállítást. A gyermeknapi programokat is ennek megfelelően állították össze. Focizhattak, tollasozhattak, bicikli versenyen mérhették össze tudásukat a nebulók, a legkisebbek a rendőrség által biztosított kisautókon gyakorolhatták a közlekedést.

Minden eddiginél színesebb és gazdagabb műsorkínálat várja az idei Agria Nyári Játékok látogatóit – fogalmazott Kelemen Csaba, a fesztivál főszervezője a napokban tartott sajtótájékoztatón.

Június 27-e és augusztus 15-e között rendezik városunkban az Agria Nyári Játékokat. Operettek, koncertek, prózai darabok és táncos produkciók is szerepelnek a kínálatban. A közönség láthatja majd a Zrínyi 1566., A Fejedelem és az Egri Csillagok című történelmi musicaleket, de bemutatják Egressy Zoltán Portugál című színművét, a Lili bárónő és a Mária főhadnagy című operetteket. Mindezeken kívül fellép majd Demjén Ferenc, Roby Lakatos és a 60 fős ukrán állami népi együttes is. A gyermekeket idén 18 előadással várják, melyeket az Érsekudvarban, valamint a Lenkey János Általános Iskola udvarán tartanak.

A város idén is támogatja a fesztivált, melynek összköltsége 47 millió forint.

Forrás: Egriszín

Hátrányos helyzetű gyerekeket lát vendégül a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata májusban. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a GGTánc Eger társulata legújabb bemutatójával, a Táncfantáziákkal ajándékozza meg a fiatalokat.

 Május 29-én 19 órától a Szalaparti Általános Iskola diákjai közül húszan nézik meg a táncjátékot. A gyerekek többsége szívesen táncol, minden évben készülnek színpadi produkcióval az iskolai rendezvényekre.

(fotó: Gál Gábor)

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az egri Móra Ferenc tagiskola. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek járnak többségében, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Az itt dolgozók szeretnék megmutatni, hogy itt is ugyanolyan munka folyik, mint bármelyik iskolában.

Az ünnepségen köszöntőt mondtak a társintézmények és a város vezetői, felléptek az iskola diákjai és dolgozói. Az érdeklődők kiállítást tekinthettek meg az elmúlt évek relikviáiból.

Nem érti Gyöngyöstarján lakossága a kedden történt öngyilkossági kísérlet okát. Mindenki példás családapaként ismeri a Gyöngyösön szolgáló tűzoltóparancsnokot. Alig egy hónapja született meg harmadik gyermekük, így a faluban élők megdöbbenve  beszélik egymás között, hogyan vonulhatott félre a temető melletti részre és ott fagyálló ivásával próbált véget vetni az életének.

A kollégái kezdték a keresését, mivel nem jelent meg a munkahelyén, rendőri erők bevonása után nyomozókutyák találták meg a férfit, akit mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. A faluban élők már úgy tudják, jobban van és sikerült megmenteni az életét. Folyamatos találgatások kaptak szárnyra, hogy esetlegesen milyen  összefüggés lehet a mostani öngyilkossági kísérlet és a  hatvani tűzoltóparancsnok helyettes pár hónappal ezelőtti eltűnése között.

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

Forrás: Egriszín