Keresés: „igazgató” (524 találat)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Néhány héttel ezelőtt érkezett a felkérés, hogy az Eger-Eszterházy SE férfi kézilabda csapata az NB I/B-ben szerepeljen. A felkérés megvitatása után az a döntés született, hogy a csapat vállalja az indulást. Ezzel együtt új követelményeknek és kihívásoknak kell eleget tenniük, ennek megfelelően az SE vezetősége is megújult. Az új elnökség tagjai kedden a Megyeházán mutatkoztak be.

Az egyesület elnökéül Szabó Róbert et, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét választották meg, aki elmondta: néhány esztendővel ezelőtt még aktív játékosként játszott a csapatban. Nagyon közel áll a szívéhez a kézilabda, így személyes kötelességének érezte, hogy elfogadja a megbízatást és vállalja az indulással kapcsolatos teendők koordinálását. Az egyesület alelnökének Szarvák Zsolt ot, az SE korábbi elnökét választották. Elnökségi tag lett Rázsi Botond , Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Dr. Kis-Tóth Lajos , az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, Kovács Géza , az Eger Városi Sportiskola igazgatója és Kékesi László , aki egyben az SE ügyvezetője is.A sajtótájékoztatón elhangzott: tudatos döntés volt az elnökség összeállítása, hiszen az utánpótlás, a megye, a város és a főiskola együtt teljes életpályát kínál a kézilabdázóknak. Ez az országosan egyedülálló összefogás lehet a hosszú távon is sikeres egri férfi kézilabda záloga. Szabó Róbert szavai szerint a megyeszékhelyen komoly igény van arra, hogy egy profi férfi kézilabdacsapatot láthasson a közönség.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta: a példaértékű összefogással új korszak nyílik a főiskola, a megye és a város együttműködésében. Megemlítette, hogy az egri főiskola Magyarországon meghatározó a sporttudományi képzésekben, mint a a többi felsőoktatási intézmény számára, amelyekből mára sajnos kissé „kikopott” az élsport.

Ezt követően Iványi Bálint vezetőedző hozzáfűzte: a játékoskeret tagjait a nevezés lezárultával, a jövő héten mutatják majd be.

A Kölyuktetőn található szelektív hulladék-válogató üzem területén tartott szerdán délelőtt sajtótájékoztatót Sós István alpolgármester és Holló István, az Agria Humán Kft. igazgatója, akik elmondták, hogy lopják a zsákosan kihelyezett szelektív hulladékot.

Sós István alpolgármester kiemelte, hogy a korábbi havi 10 tonna szelektív szemét, mára 20 tonnára gyarapodott és terveik szerint ezzel a növekedési ütemmel az év végére elérik a 30 tonnát. Ezzel nem csak a környezetünket védjük, de az Agria Humán Kft. megváltozott munkaképességű dolgozóit juttatjuk munkához.  Manapság jól értékesíthető a szelektív szemét, ezért is állhat érdekében valakiknek ezek rendszeres eltulajdonítása. Az alpolgármester kéri a lakosságot, amennyiben azt látják, hogy a kihelyezett zsákokat nem a Városgondozás Eger Kft. „kukásautója” viszi el, értesítse őket. Az alpolgármester büszke arra, hogy az elmúlt időben ilyen népszerű és elterjedt az szelektív szemétgyűjtés, hisz látszik, hogy változik az emberek öko szemlélete.

Továbbra is működik a városban kihelyezett 16 gyűjtősziget, ahová a papír és üveghulladékot is el lehet vinni. Sajnos sokan a zsákos szemétbe is beleteszik az üveget, ami balesetveszélyessé teszi a hulladék szétválogatását, valamint nem tapossák össze a PET palackot, és ezzel a begyűjtő autó levegőt szállít.

Közel 60 megváltozott munkaképességű ember dolgozik a szemét szétválogatásánál, feldolgozásánál - fejtette ki Holló István az Agria Humán Kft. igazgatója. Szeretnének továbbra is munkát biztosítani a dolgozóknak, hisz terhelhetőségük miatt kevés helyen foglalkoztatják őket.  A gyűjtéssel a környezetkárosítást is mérséklik a lakosok. A műanyagoknak a lebomlása hosszú folyamat, ezért kéri a lakosságot, hogy segítse a szemét gazdaságba történő visszaáramlását.

A szelektív szemét lopását a társaság bejelentette a rendőrségre is, de ott annak csekély értéke miatt nem kezdeményeztek nyomozást. A megoldáshoz összefogás szükséges – mondta Dávid Tamás, a Városgondozás Kft. üzemegység vezetője, -ezért a Közterület-felügyelettel együtt kiemelten kezeljük a problémát, valamint számítunk a polgárok segítségére is.
Ha valaki bármilyen információval tud szolgálni a "szeméttolvajokról", hívja a Városgondozás Eger Kft. 24 órás portaszolgálatát a 36/411-144-es , 516-849-es telefonszámon, vagy az Eger Polgármesteri Hivatal zöld számát a 80/200-882-es számot.

Forrás: Egriszín

Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Bárány uszodában elkészült ideiglenes öltözőkonténereket, melyekre az életveszélyesnek nyilvánított régi öltözők lebontása miatt volt szükség.

A Bárány uszodában kialakult helyzetre való tekintettel új megoldásokat keresve - és remélhetőleg a legoptimálisabbat megtalálva - sikerült biztosítani az Egerben úszó- és vízilabda sportnak megfelelő kulturált öltözési lehetőséget. A beruházás, mintegy 8 millió Ft-ból valósult meg, melyet Eger önkormányzata  50%-ban támogatott. A projektben nem csak az öltöző konténerek telepítése és üzembe helyezése, hanem a környezet rendbetétele is bele tartozott. Ez többek között új burkolat és zöldfelület kialakítását jelenti a létesítményben.

A Bárány uszoda első renoválási ütemében biztosítottuk a tartós és kulturált, de átmeneti megoldásnak szánt mobil öltözőket. Miután Eger a vízi sportok városa, természetesen a jövőben  mindenképpen szeretnénk méltó környezetet biztosítani a Bárány uszoda teljes rekonstrukciójával, hiszen a magas minőségű sportélet megteremtésében, az utánpótlás-nevelés és a lakossági igények kiszolgálásában ez az uszoda épp úgy fontos szerepet játszott régen, mint ma- mondta Habis László Eger polgármester az átadón. Az uszoda teljes rekonstrukciójával kapcsolatban egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatójával, aki arról tájékoztatott minket, hogy várhatóan lesz egy olyan pályázati lehetőség, amely a tervek százszázalékos támogatottságát biztosítja. Annak megfelelően, hogy ezt megfelelően előkészítsük egy országos nyílt tervpályázatot hirdetett meg a közgyűlés, fölhatalmazva a bírálóbizottágot arra, hogy ennek a részleteit pontosítsa. Terveink szerint 1012-ben ezt a pályázatot benyújthatjuk. Ennek a becsült értéke 1 milliárd Ft- emelte ki a polgármester.

Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes megoldás, melyet a tavalyi életveszélyesnek minősített öltözők miatt kellett megépíteni. Gyors megoldás volt és csak egy mérföldkő a tovább lépéshez. Több beszállítóval is tárgyaltunk, és különböző típusú konténereket is megnéztünk, mielőtt ezek mellett döntöttünk. Kétféle típusú öltöző van, az egyik a fiúknak,mely koedukáltabb, és a lánytípusú, mely specifikusabb. Az öltöző egyenként 20-25 fő kiszolgálására képesek, fogasokból, zuhanyzókból és mosdókból állnak.

Forrás: Egriszín

Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg városunkban az Agria Nemzetközi Folkhétvégét. Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója a kedd délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: jelmezes felvonulással, népzenei és világzenei koncertekkel, táncműsorokkal, táncházakkal, kézművesek vásárával és az egri borászok bemutatójával várják az érdeklődőket augusztus 18-a és 21-e között.

A nemzetközi összetételű és hírű folklórrendezvény a nemzeti kultúrák ünnepe: magyar és külföldi együttesek tánccal, zenével, pompás népviseletekben mutatják be nemzeti hagyományaikat. Mészárosné Pusztai Éva elmondta: a külföldi vendégek között idén görög, török, lengyel és macedon táncegyütteseket látnak vendégül. A négy nap során koncertet ad a Buszkasi zenekar, Maszkura és a tücsökraj, az Állami Népi Együttes zenekara, az Old Boys és a Kerekes Band is.
A XXIII. Agria Nemzetközi Folkhétvégén az Egri Bormustra finom borait és ízletes étkeit is megkóstolhatják a látogatók. Simkó Zoltán elmondta: az Egri Bormíves Céh rendezésében idén már 9. alkalommal rendezik meg a bormustrát, ahol a négy nap során 22 egri borászat, közel 160 nemzetközi díjas borát kóstolhatják meg a látogatók 16 órától egészen éjfélig. Hozzátette: az Egri Csillag legendaíró  pályázat eredményét a rendezvény nyitóünnepségén, augusztus 18-án 18 órakor fogják kihirdetni.

Forrás: Egriszín

A 2011. július 20-án délelőtt megyénken végigsöprő rendkívüli szélvihar következményei, az ezzel összefüggésben tett intézkedések a Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgató Csontos Ambrus tájékoztatása alapján  az alábbiak:

A szélvihar a megye több pontján, így Eger, Gyöngyös, Heves, Füzesabony térségekben összesen 38 települést érintett kisebb-nagyobb mértékben, valamint több főútvonalon (24., 25., 3. számú) akadozott a forgalom a kidőlt fák miatt. A legnagyobb mértékben károsodott települések: Kápolna, Verpelét, Sirok, Recsk, Nagyfüged, Domoszló, Kisnána, Vécs, Tarnazsadány, Tarnabod, Zaránk, Erk, Tarnaőrs, valamint a Heves HÖT működési területéhez tartozó Jászszentandrás. A legtöbb helyen a házak tetőszerkezetét rongálta meg a viharos szél vagy a kidőlt fák. Zaránkon a temetőben a kidőlt fák összetörték a ravatalozó épület tetejét és mintegy 20-30 síremlékben is károkat okoztak. A települések jelentős részében a közműszolgáltatások hosszabb-rövidebb ideig szüneteltek. Pélyen az áram kimaradása mellett tegnap déltől nem volt ivóvíz-szolgáltatás, a hevesi Vízmű 1 m3-es tartályból biztosította az ivóvizet. Az áramellátás is szünetelt. Az áram és a vízszolgáltatás estére állt helyre. A vezetékes telefon szolgáltatás szünetel Tarnaőrs, Zaránk, Erk településeken, továbbá akadozik a 30-as hívószámú mobiltelefon hálózat-működése is. Az áramszolgáltatás helyreállításán az ÉMÁSZ egri és gyöngyösi szakemberei nagy erőkkel dolgoztak, dolgoznak.

Tarnazsadányban 8, Tarnaörsön 4, Erken 2 főt kellett kitelepíteni összesen 6 lakóingatlanból. A kitelepítettek közül ketten (az erkiek) a Máltai Szeretetszolgálat által biztosított lakásba, a többiek rokonokhoz kerültek.

A károk felmérése és a romok eltakarítása a településeken folyamatban van, de a munkát nehezíti a tűzoltóság és az ÉMÁSZ szakembereinek leterheltsége. A lakóházak jelentős részében a tulajdonosok nem rendelkeztek lakásbiztosítással. A települések polgármesterei közhasznú munkások alkalmazásával, takaró fólia beszerzéssel igyekeznek segíteni a károsultakon. Az utakra került fák, törmelékek eltakarításában szintén közmunkások segítettek.

A három érintett hivatásos tűzoltóság (Eger, Gyöngyös, Heves) híradóügyeletére az elsődleges működési körzetében a vihar kitörését követően több száz jelzés érkezett, ezekből idáig összesen 131 esetben történt tűzoltói beavatkozás és még kb. 100-110 bejelentett cím van hátra a megye teljes területén. Elsősorban kidőlt fák eltávolítását végzik az utakról, áramvezetékekről és háztetőkről, valamint a nagymértékben károsodott tetőszerkezetek fóliával történő befedésében segédkeznek.

A viharkár az ÉMÁSZ Nyrt. területén összesen 38 db szabadvezetéket érintett, ebből Heves megyében 28. Ez mintegy 31.000 fogyasztót érintett.

Nagyfüged község térségében a községet ellátó hálózat jelentős mértékben károsodott, oszlopok törtek ki, ezek helyreállítása folyamatban van, de várhatóan elhúzódik.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója július 8-án 90. illetve 80 éves volt tűzoltókat köszöntött születésnapjuk alkalmából.

Bónusz János nyugállományú tűzoltó őrnagy úr a 90. Antal Péter nyugállományú tűzoltó alhadnagy úr a 80. születésnapját ünnepelte a napokban. Mindketten a jogelőd szervezettől, a Heves Megyei Tűzoltóparancsnokság állományából vonultak nyugállományba a 70-es években.A Belügyminiszter életútjuk, valamint a tűzoltóság állományában végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül Bónusz János nyugállományú tűzoltó őrnagy úrnak 90. születésnapja alkalmából dísztőr emléktárgyat, Antal Péter nyugállományú tűzoltó alhadnagy úrnak 80. születésnapja alkalmából festmény emléktárgyat adományozott.

Lesz színház - ezt nyilatkozta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut a működtetésre. A kormány azonban ígértet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így az egri színház meghirdethette a következő év műsortervét.

Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a Gárdonyi Géza Színház műsortervében. Blaskó Balázs igazgató abban bízik, hogy sikerül újra 10-12 ezer bérletet értékesíteni, a műsorterv vonzó lesz majd a közönségnek. Ezért július 15-ig 10%-os kedvezményt kínál azoknak, akik megváltják vagy megújítják bérleteiket.

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

Július 1-je a kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők, valamint a fizikai alkalmazottak számára is munkaszüneti nap.

Mivel az ügyfélszolgálati feladatok ellátása, folyamatosságának fenntartása ezen a napon is kiemelt fontosságú, ezért az ügyfélszolgálatokon dolgozók a Kormánytisztviselők Napján is a szokásos munkarendben végzik majd teendőiket.

• A Heves Megyei Kormányhivatal Integrált Ügyfélszolgálati Irodája, a Kormányablak 8-20 óráig várja az ügyfeleket.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének egri és gyöngyösi ügyfélszolgálatán a szokásos pénteki ügyfélszolgálati rend szerint 8-12 óráig lesz ügyfélfogadás.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán Egerben és Gyöngyösön8-12 óráig fogadják az ügyfeleket.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatal 5 ügyfélszolgálatán (Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Hatvan, Heves)a szokásos pénteki ügyfélszolgálati rend szerint 8-12 óráig lesz ügyfélfogadás.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség egri ügyfélszolgálata 8-12 óráig tart nyitva.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelet egri ügyfélszolgálata8-14 óráig várja az ügyfeleket.


• A Heves megyében működő Munkaügyi Központ ügyfélszolgálatai is működnek 8-14 óráig.