Keresés: „munka” (704 találat)

Egy használaton kívüli iskola termeibe szerveztek a rendezők bulit. Csakhogy sokkal többen akartak bemenni, mint amire az engedély szólt. A kinn várakozók pedig elleptek egy forgalmas utcát, üvegeket dobáltak szét, kukákat borogattak.

Nagyszabású ellenőrzést tartottak rendezvényeken szombaton éjjel a rendőrség, a NAV, a Katasztrófavédelem, a Munkavédelmi felügyelőség munkatársai. Az egyik helyszínen leállíttatták a zenét, megszámolták a jelenlévőket.

A szervezők szerint semmilyen szabálytalanságot nem találtak, így  a razzia után folytatódhatott a szórakozás. A helyszín melletti utcát azonban le kellett zárni, mert azok, akik nem jutottak be, zavarták a forgalmat, kukákat borogattak, üvegeket dobáltak szanaszét.

Mindenki az esőt, a viharos szelet várta Egerben, de nem viharkár lett a nap híre.

Felnémeten egy lángoló autóhoz riasztották a tűzoltókat, a volkswagen típusú mikrobuszt a tulajdonos 5 óra körül állította le az út menti hirdető táblához a munka befejeztével. Egyelőre ismeretlen okból a motortér és a műszerfal kigyulladt és hatalmas lángok csaptak fel a szakadó eső ellenére.

A tulajdonosok maguk kezdték meg a tűz oltását víz és egy poroltó segítségével, majd azt a helyszínre érkező szakemberek fejezték be. Az este 7 óra körüli esemény okára  csak a vizsgálatok után derülhet fény.

A szeptember 11-i New Yorki–i terrortámadás hősi halált halt tűzoltóinak állít emléket az az időszaki kiállítás, mely tegnap nyílt a Tűzoltó Múzeumban.

A tárlaton helyet kap egy fotósorozat, amely a 11 évvel ezelőtti pusztítást és azok következményeit mutatja be. A képek nézegetése közben eredeti hangfelvételek szólnak, melyek átélhetőbbé teszik a tárlatot.
Sós István alpolgármester szerint a szeptember 11-ei terrortámadás rádöbbentett mindenkit arra, hogy milyen veszélyeztetettek vagyunk. Méltó helyre került a kiállítás a Tűzoltó Múzeumba.
A kiállítás megnyitón részt vett  Karyn Posner-Mullenaz Amerikai Nagykövetség munkatársa, aki elmondta személyes élményei a terrortámadásról.
- Szeptember 11-én sütött a nap, és a World Trade Center leomlása után fekete lett minden. Azóta megváltozott New York és a világ képe is. Az öröm helyére szomorúság költözött- mondta a nagykövetség munkatársa.

Mérai Péter tűzoltó főhadnagy bemutatta a New York-i tűzoltóság történetét, állományát és a katasztrófa idején végzett munkáját. Majd elmondta, hogy a tragédia még nagyobb megbecsülést hozott a tűzoltóknak.

-Ez az esemény mindannyiunknak egy negatív élmény- emelte ki Berecz Mátyás muzeológus. A televízió előtt követtük az eseményeket, és mindenkinek meg van a maga története szeptember 11-re. Megváltoztatta a biztonságról alkotott fogalmunkat. Fontos, hogy ilyen kiállításokon emlékezzünk, és újra átérezzük a borzalmakat. mely egy új szemléletet eredményez. – emelte ki a muzeológus.

Várkonyi György az Evat Zrt igazgatója a tárlatot mutatta be. Elmondta, hogy minden kép egy műalkotás, melyet a különleges megvilágítás és hangeffektek tesznek élethűvé. A kiállítás anyagát az Amerikai Nagykövetség bocsátotta a Tűzoltó Múzeum részére, mely öt hónapon keresztül látogatható.
A megnyitó végén 14:46 perckor a lánglovagok egyperces tisztelgéssel és szirénázással emlékeztek meg a hősi halalt halt New York-i tűzoltókról.

Forrás: Egriszín

A testület eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, de aki akar évente kétszer is szólhat a közmeghallgatáson.

2012. júniusában első fordulóban tárgyalt a Közgyűlés az egri Alapokmány pontosításáról, kiegészítéséről, amely a korábbi működési rendet szabályozó rendelet tavalyi megújításával, a rendelkezések egységes rendszerbe foglalásával jött létre. A puding próbája mindig az evés, így az Alapokmány gyakorlati alkalmazása során tapasztaltak szerint Eger Megyei Jogú Város jegyzője néhány pontosítást javasolt. A legmarkánsabb észrevételek az állampolgári felszólalások intézményének fenntartását célozták.

A közérdekű témában megtehető állampolgári felszólalások lehetőségével a 2011-es évben összesen 11 lakos élt, a felszólalások tartalma és stílusa több esetben vitatható volt, méltatlan Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Ezzel szemben a Polgármesteri Hivatal évi százezres nagyságrendű ügyfélforgalmat bonyolít, a városi zöld számon, e-mailen, illetve fogadóórákon és lakossági fórumokon pedig észrevételek százait fogadják a képviselők és a hivatal ügyintézői.

A testület a fentiek alapján - egyértelmű többséggel - eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, ugyanakkor döntött arról, hogy az eddigi egy helyett évente két közmeghallgatást tart. Emellett az egri polgárok számos lehetőség közül választhatnak, hogy egyéni, vagy közérdekű ügyeiket intézzék, elmondják véleményüket, javaslatot tegyenek, vagy panasszal éljenek:

•    a Polgármesteri Hivatal ügyintézésben közvetlenül kompetens munkatársai heti három - az Okmányirodában négy - napon várják az ügyféleket, telefonon is elérhetik a közvetlen hatáskörrel rendelkező ügyintézőket
•    0-24 óráig tehetnek bejelentést az ingyenesen hívható 80/200-882-as zöld számon
•    bejelentéssel élhetnek az egpolgh@ph.eger.hu e-mail címen
•    felkereshetik a rendszeres fogadóórákon a képviselőket, akik készséggel állnak rendelkezésükre
•    felszólalhatnak a közmeghallgatáson, 2013-tól évente két alkalommal
•    részt vehetnek és felszólalhatnak az aktualitásoktól függő időpontokban, évente több alkalommal tartott tematikus lakossági fórumokon
•    szóban, vagy írásban is élhetnek panasszal és közérdekű bejelentéssel a tárgykörben eljárásra jogosult szervnél, s a felvetést az illetékes szerv a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.

Egy személyautó és egy motoros ütközött össze hétfőn délelőtt a megyeszékhelyen.

Egy személyautó és egy motorkerékpár ütközött össze Egerben hétfőn délelőtt az Olasz utca és a Rákóczi utca kereszteződésében. Az elsődleges adatok alapján a motoros későn észlelte, hogy az előtte haladó járművek megálltak a piros jelzésnél, emiatt hátulról beleütközött a sor végén álló autóba.

A motort vezető egri férfi a balesetben 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. A mentőszolgálat munkatársai az egri kórházba szállították. A rendőrség félpályás útzár mellett helyszínelt - tájékoztatott Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Forrás: HEOL

A katasztrófavédelem munkatársainak álcázva, álellenőrök járják Eger utcáit. A tűzvédelmi készülékeket ellenőrző „szakemberek”  hivatalos papírok nélkül, civil ruhában próbáltak eszközöket eladni. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentést tett az ügyben.

Jogosulatlan ellenőrzéseket végeznek Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem nevében. Az illetők az anyagi haszonszerzés reményében már több cégnél is „szerencsét próbáltak”, visszaélve a HMKI nevével.

Egerben, a Szvorényi utcában próbáltak ellenőrzéseket végezni az ál-katasztófavédelmi szakemberek. Az üzletvezetővel kívántak beszélni, ellenőrizni szerették volna a tűzvédelmi készülékeket az üzletben. Az ott dolgozók alaposságának köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb probléma, hiszen a magukat ellenőröknek kiadó illetők nem rendelkeztek hivatalos iratokkal, illetve a megfelelő egyenruhával.

Gasparovics Attila, a HMKI tűzoltófőhadnagya felhívja a lakosság figyelmét az ellenőrökre: a HMKI szakemberei minden esetben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a megfelelő szolgálati egyenruhában végzik az ellenőrzést. Ez alatt a fehér illetve kék pólót, fekete nadrágot, illetve a fekete sapkát érti. Elmondta továbbá, hogy a nem szakember által ellenőrzött tűzoltó készülékek nem csak bírságot vonnak maguk után, de tűz esetén a hibás készülékek nem képesek az oltásra.

Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett a bejelentés, miszerint nem a katasztrófavédelemhez tartozó szakemberek végeznek tűzvédelmi ellenőrzéseket Egerben. Az álellenőrök további tűzvédelmi eszközöket próbáltak értékesíteni az ellenőrizni kívánt cégeknél.  A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága feljelentést tett az ügyben.

Két hete  alakult meg a Munkát kenyeret, tisztességes béreket Egyesület és már közel ezer ember gondolta úgy, tagja kíván lenni.
Ma Magyarországon közel 200 ezer ember él kiszolgáltatva közmunkából, havi szinten 47 ezer forintból. Ez 13 ezer forinttal kevesebb mint 2010-ben volt. Vannak falvak ahol a munkanélküliek száma eléri a 60-80 %-ot. Az egyesület természetes szövetségeseket keres a polgármesterekben, mivel a települések vezetői olyan munkát szeretnének adni a lakosaiknak amiből kenyeret lehet venni és eltartani egy családot.
December 31-ig kérésként, január 1-től mint követelést viszik az országház elé azt a három pontot ami a közmunkában dolgozókat súlyosan érinti.
-Állítsák vissza a havi fizetési rendszert, mivel a heti bérekből nem lehet közüzemi számlákat befizetni.
-Hatástanulmány készítését és bemutatását a közmunka programról.
-Minden családban legyen egy ember, aki ebben a programban részt vesz és munkához jut.
Kordás László elmondta: nagyon sok ember van aki a létminimum alatt él és napi kenyér gondokkal küzd , de még most jön a tél, amikor nem csak enni kellene. A közmunka a valós problémákat csak átmenetileg oldja meg, a semmitől jobb, de a munkahelyek hiányát nem pótolja és tisztességes bérhez nem juttatja a dolgozni akaró embereket.

A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2012. augusztus 12-től egy héten át, első ízben kerül megrendezésre az I. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által  támogatott kezdeményezésnek, a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. által működtetett Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotó és művésztelep alapításának célja az, hogy a kortárs művészek számára alkotási lehetőséget biztosítson a kultúra fejlődése és támogatása iránt elkötelezett város. A szervezők által befektetett munka és pénz későbbi eredménye, egy olyan kiállítási anyag lehet, amely a város lakói és az idelátogató turisták számára bemutathatja a magyarországi kortárs művészek, festők, grafikusok, szobrászok, írók (Gárdonyi Géza kapcsán) Egerben született munkáit.

A heti programban az alkotásé a főszerep, a Vitkovics-ház mellet, a festőket a város több pontján is láthatják majd ecsettel a kézben. A művésztelep életre hívásának talán egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezők a művészekkel közösen, interaktív módon is megmutassák az alkotás örömét a fiataloknak és azoknak a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek, akik számára az eddig ismeretlen világ és öröm forrása, kitörési lehetőséget is tartogathat. A látványfestésekre a fiatalokon kívül, a művészetek iránt vonzódó idősebb  generációt is várják a rendezők.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP