Keresés: „TEK” (3545 találat)

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatának ellenőrzésére terjed ki elsősorban a keddtől csütörtökig tartó TISPOL akció. Az ellenőrzést hazánk útjain napi 8-8 órában hajtja végre a Rendőrség.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) ismét az egész Európai Uniót átfogó közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket szervez, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A mostani ellenőrzés során alapvetően a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatára fordítanak kiemelt figyelmet. Ennek oka, hogy ezek használatának elterjedtsége hazánkban az utóbbi időben tapasztalható pozitív elmozdulás ellenére még mindig alacsony, továbbra is elmarad a régebbi EU tagállamok átlagától. Közúti baleset esetén a sérülések – és ezen belül is különösen a halálos eredmény – elkerülésében a passzív biztonsági eszközök szerepe kiemelten nagy. Kutatások azt mutatják, hogy a biztonsági öv használatának elmulasztása jelentősen növeli a halálos tragédiák, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésének kockázatát. Életek ezreit lehetne megmenteni európai szinten, ha mindenki használná a biztonsági övet.

Forrás: Egriszín

Ma reggel elindult a tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Ebben a félévben is népszerű volt az egri főiskola, hiszen több, mint 3000 elsős kezdi meg tanulmányait alap- és mesterképzésben az intézményben.

Az Eszterházy Károly Főiskolán szeptembertől 3060-an kezdhetik meg tanulmányaikat alapképzésben, mesterképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, további 300 fő szakirányú továbbképzésre, illetve részismereti képzésre nyert felvételt. Az elsős hallgatók fele nappali tagozatos.

A legtöbben – 1518-an – alapképzésre, 914-en mesterképzésre, 608-an pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhattak be az elmúlt napokban az intézménybe. A hallgatók harmada a Természettudományi Karon kezdi meg tanulmányait. Először indul az intézményben kulturális örökség tanulmányok mesterszak (borkultúra, valamint múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirányokkal), történelem mesterszak (Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország története 1918-tól szakirányokkal), illetve közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek szakirányon) mesterképzés.

Forrás: Egriszín

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

Közel száz, egykor az utakon futó autó és motorkerékpár részvételével elkezdődött a X. Egri Régi Jármű Találkozó és Túra. A ma már járműcsodának számító közlekedési eszközök a Városháza elől startoltak el reggel, hogy egy körút után, délután az Apolló repülőtérre érkezzenek meg.

Az eső ellenére elindultak a szokványos látványnak nem mondható régi járművek ma reggel a Dobó térről. A mezőnyben az elmúlt évszázad veterán járgányai mellet, a ma már különlegességnek számító, néhány évtizede még Európa szerte az utakat koptató személyautók, motorkerékpárok is szép számmal megjelentek.
Az elszánt pilótáknak az Eger, Ostoros, Bükkábrány, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Tard, Bogács, Noszvaj, Eger útvonalat kell megtenniük, s úgy tűnik, az időjárás egyáltalán nem kényezteti el a résztvevőket.Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Régi Járművek  Egri Egyesülete az Egri Régi Jármű Találkozót és Túrát szeptember 10 és 12 között. A kiírás szerint, a találkozón minden olyan jármű részt vehet, amely 1978-ban, vagy az előtt készült, érvényes rendszámmal, illetve kötelező felelőség biztosítással rendelkezik, és a helyszíni műszaki gépátvételen megfelel a követelményeknek, valamint a jármű vezetője a kategóriának megfelelő jogosítvánnyal bír.
A programban a szombat a túra napja, vasárnap délelőtt pedig az Eszterházy téren csodálhatja meg mindenki az erre az alaklomra összesereglett régi verdákat.

obj=document.getElementById('bCont2929_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.