Keresés: „ünnep” (399 találat)

Ünnepélyes keretek között adták át a XVII. századi oszmán ostromágyú korhű másolatát ma délután, az egri vár ágyúdombján. A Török Magyar Baráti Társaság bábáskodásával elkészített fegyvert Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke vette át.

Prokk József öntőmester és Pohárdi József kezemunkáját dicséri a török ágyúmásolat, melyet az egykori egri hősök tiszteletére el is sütöttek a mai ünnepségen. A Dobó István Vármúzeum legújabb büszkesége hazánk legnagyobb méretű ágyúja, melynek csöve 2,75 méter hosszú, a lafetta kerekeinek átmérője 2 méter.
A  XVII. századi oszmán – török ágyú hiteles másolata a Török Magyar Baráti Társaság, a megyei és a városi önkormányzat támogatásával, adományozók közreműködésével készült el.

Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke első hivatalos programjában ünnepélyesen átvette a hazánkban egyedülálló hadtörténeti kuriózumot, egy XVII. századi török ágyú másolatát, mely a Dobó István Vármúzeum számára készült.
Van mit bepótolni a török-magyar kapcsolatok terén jelentette ki az elnök. Köszöntőjében méltatta az emberek szívében a hűség és a kitartás szimbólumaként élő vár tevékenységét, a hagyományőrzők munkáját.
Az egri vár legújabb különlegességének történetéről és az ágyú elkészítéséről M. Soós Tamás a Török–Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke beszélt. A XVII. századi oszmán ostromágyú elkészítésének ötlete Veres Gáboré a Dobó István Vármúzeum igazgatójáé. Az ő elképzeléséhez csatlakozott a Török Magyar Baráti Társaság, melynek vezetése és fegyverszakértők társaságában tavasszal Törökországba, Isztambulba utazott.
Ott vettek mintát a helyi Hadtörténeti Gyűjtemény egyik ágyújáról, melynek hasonmását mostantól az egri várban találhatjuk. Az ágyúcsövet Prokk József öntőmester készítette el, a lafettát Pohárdi József alkotta meg.
Ilyen ágyút használtak a törökök 1596-ban a vár meghódításakor. Az ágyúcső arab felirata III. Mehmet Szultánnak és az egri ostromnak állít emléket. Az ünnepségen a várvédő hősök tiszteletére elsütötték a különleges darabot.

Forrás: Egriszin

Sikeres konferenciák, nyitott kapuk és Gárdonyi Emléknap a várban. A közelmúlt eseményeiről és az elkövetkező napok gazdag kínálatáról számoltak be a Dobó István vármúzeum vezetői ma délelőtt, a Dobó Bástyában tartott sajtótájékoztatón.

Heves megyében a héten zárul a múzeumpedagógiai évnyitók sorozata, mely során a múzeumpedagógiai programokról egyeztetnek és tájékoztatást nyújtanak a megye városaiban. A Dobó István Vármúzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében folyó programról Dr.Veres Gábor múzeumigazgató számolt be ma délelőtt.
A vármúzeum gazdag életében a konferenciák is jelen vannak, az elmúlt héten három konferenciát is rendeztek a várban.
A következő hétvége több célcsoport, családok, turisták, tudományos kutatók, hagyományőrző szervezetek számára is érdekes programokat ígér. A programban ágyúavatás, Vártörténeti Műhely, Hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja, múzeumi foglalkozások, koncertek és Ingyenesen látogatható kiállítások várják az érdeklődőket minden korosztályból.

A Civil Csillagok Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja idén összekapcsolódik az egri vár napjával. A második alkalommal megrendezett eseményre hét csapat jelentkezett, melyek bemutatóikkal, felvonulással és mustrán bizonyítják rátermettségüket. A tudományos és ismeretterjesztő célt is szolgáló megmérettetés során szakemberek tanácsadással, értékeléssel segítik a csoportok munkáját.
A rendezvényhez bemutatók kulturális műsorok kapcsolódnak. A Pavane Zászlóforgatók műsorát követően az Ethnofil zenekar koncertjét élvezheti a közönség október 16-án..

A törökök egykori elvonulását ünneplik az egri vár napján. Ez alkalomból a vár kinyitja kapuit és az egyébként nem látogatható helyszínek közül Imre király sírja és a Török Kert is nyitva lesz október 17. vasárnap. A várvédőkre emlékeznek koszorúzással 11 órakor a Hősök termében.

Gárdonyi Géza és munkássága iránt ma is nagy az érdeklődés. Az író tiszteletére már hagyományosan október 27-én rendeznek emléknapot, amelyen a gyerekeket mesesarokkal, titkosírás feladványokkal, a felnőtteket „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és tudományos emléküléssel várják.
Az emléknapon megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, és teadélutánnal zárják az eseményt a Dobó Bástyában.

Vártörténeti Műhely

„Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711)
Országos Végvár-konferencia
2010. október 15-16.
Dobó István Vármúzeum – Eger

Civil Csillagok

Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja
2010. október 16-17.

Az egri vár napja
2010. október 17. vasárnap

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Az időseket köszöntötték vezetők és szociális szakemberek a Városházán, ma délelőtt. Az Idősek hónapja alkalmából megrendezett eseményen a polgármesteri köszöntő mellett, zenés műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

Október az idősek hónapja. Hagyomány, hogy a városban működő szociális intézmények időskorú lakóit ez alkalomból a Városháza dísztermében köszöntik. Az ünnepségen a szociális szakemberek mellett jelen voltak a civil- és társintézmények képviselői is.
A szép számmal megjelent közönséget ünnepi műsorral fogadta a város. Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület művészei kellemes melódiákkal szórakoztatták az aranykorúakat.

Forrás: Egriszín

Az aradi vértanúk és Lenkey János honvéd tábornok emléke előtt tisztelegtek a város és az oktatási intézmények képviselői ma délelőtt, a Kisasszony-temetőben rendezett ünnepi megemlékezésen.

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Kossuth Zsuzsa Középiskolával és a Lenkey Bajtársi Egyesülettel közösen szervezett megemlékezésen Munkácsi Sándor nyugállományú mérnök alezredes, az egyesület elnöke foglalta össze az egri születésű Lenkey Jánosnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri születésű tábornokának életét.

Immár egy évtizede a város és a Lenkey Bajtársi Egyesület minden évben közösen emlékezik meg október hatodikán az aradi vértanúkról. A ma délelőtti rendezvényen a Kossuth Zsuzsa Középiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola műsora idézte fel az Aradon, a szabadságharc bukása után 1849 október 6-án, a szerepük miatt kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékét.
A gyásznap alkalmából a város és az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Lenkey János honvédtábornok sírját. A betegsége miatt a kivégzést elkerült Lenkey János 160 éve hunyt el az aradi vár börtönében.

Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban. Bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése után1848 májusában kalandos körülmények Galíciából századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” - századával együtt - beosztották a délvidéki hadsereghez. Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt.
1849 március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokává nevezték ki. Guyon Richárd tábornok megérkezéséig, 1849. április 20-áig ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt,ahol lelkiismeretesen ellátta feladatát. Május végén a Tisza körül alakuló lovashadosztály parancsnokságával bízták meg, de beosztását betegsége miatt nem vette át. A harcokban a továbbiakban nem vett részt. A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került.
Lenkey János egyike volt az aradi vádlottaknak , akik fölött a véreskezű osztrák Haynau döntött. Őt is hadbíróság elé állították, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta ezért elkerülte társai sorsát, a golyót és a kötelet. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850 február 9-én. Földi maradványait 1936 májusában hozták Egerbe, sírja ma szülővárosában  a Kisasszonytemetőben található.

Forrás: Egriszín

A napokban 82 éves korában elhunyt Galambos János testnevelő tanár, edző, volt testnevelés szakfelügyelő, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség örökös elnöke. Dacolt a korával. Fiatalos ambícióval dolgozott edzőként, tanított, játékot vezetett nyugdíjas éveiben is.

Nagy veszteség, hogy örökre elnémult a sípja, a kollégákat, a sportot támogató, építő kritikája, dicsérő szava. Élete, munkássága, helyi és országos elismertsége révén követendő példa az ifjabb generációk előtt. Hiányozni fog a kosárlabda pályáról, a sportéletből a testnevelő tanár barátainak, kollégáknak, tanítványainak, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség tagjainak, ismerősöknek, tisztelőknek. Emlékét örökre megőrizzük, nyugodjon békében. Temetéséről később intézkednek.

Galambos János 1951-ben kezdte eredményes és sikeres pályáját Egerben, a főiskola gyakorló intézményében, ahol 1957-ig tevékenykedett. Rögtön az elején elkezdte szervezni a női kosárlabda csapatot, mellyel később NBI-be is feljutott, és több évig ezen a szinten képviselte Eger színeit. Ezután a Gárdonyi Gimnáziumban, majd a Kereskedelmi Szakközépiskolában, végül – nyugdíj mellet – a Szent Lőrinc Szakközépiskolában tanított, kedvelt sportágához mindig hű volt és a mai napig is az.

Galambos tanár úr példát mutatott kollégáinak és a fiataloknak is, egy sor kiváló kosarast nevelt, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség elnökeként, most pedig társelnökeként igyekszik tenni a labdajátékért. Méltán vívta ki a közösség tiszteletét, Egerben megbecsült polgár.

Galambos János a 80 éves születésnapi köszöntéskor elmondta: „Nagy örömöt jelent számomra a felém áradó szeretet, a sok dicséret és elismerő szó, hiszen nem számítottam ilyen ünneplésre. Egész életem folyamán úgy éreztem: tettem a dolgom, nem vártam elismerést, igyekezetem jó testnevelő, pedagógus és edző lenni.”

Az írást küldte: Bajzát Rafael

Fotó: Zagyi Tibor

Második alkalommal ítélte oda a Heves Megyei Építész Kamara az általa alapított „Kulturált Környezetért” elnevezésű nívódíjat, melyet ezúttal Csuhány Béla érdemelt ki. Az egri építész a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tartott ünnepségen vehette át a kitüntetést a kamara elnökétől, Báthory Csabától, valamint a tavalyi díjazott csoport vezetőjétől, Thoma Emőkétől. A bírálók a Gilitka-kápolna felújításáért ítélték oda az elismerést a bélapátfalvi születésű díjazottnak, aki az ünnepi eseményen diavetítéssel színesítve mutatta be a megújult épületet.

Forrás: Heol

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Mesehallgatással, zenés műsorral és képillusztrációk átadásával ünnepelték Benedek Elek születésének 151. évfordulóját ma délelőtt, az egri Benedek Elek Óvodában. A Népmesei Nap alkalmából Sepsiszentgyörgyről érkeztek vendégek az intézménybe.

A Benedek Elek óvodában hagyomány, hogy a névadó meséivel ünneplik meg az évfordulót. A mai napon három mesét hallgattak a gyerekek az óvodában, amely nagy hangsúlyt fektet a régi, hagyományos történetek megismertetésére. A Népmesei Napon az óvoda testvérintézményéből, a Sepsiszentgyörgyi Napközi Otthonból négy munkatársat üdvözölhettek az intézményben.

Az ünnepségen bemutatták az Eventus Művészeti Szakképző Iskola diákjai által készített két Benedek Elek portrét és meseillusztrációt. A nagy mesemondót ábrázoló festményt Habis László polgármester leplezte le az óvoda gyermekei és pedagógusai jelenlétében.
A polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Eger vezetése törekszik arra, hogy családbarát város legyen, amihez az óvodák karbantartására, fejlesztésére is szükség van.
Az ünnepségen a polgármester felavatta a gyerekek által régóta áhított beltéri csúszdát, az udvari játszótéri játékokat, és a felújított mosdót.

Forrás: Egriszín

Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Heves Megyei Idősügyi Tanács az Idősek Világnapi ünnepséget ma délelőtt, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Az eseményen díszoklevelet, emlékplakettet adtak át azoknak az egyéneknek, polgármestereknek, aktivistáknak, akik sokat tettek az idősekért, majd köszöntötték az ötvenedik házassági évfordulós párokat.

A szépkorúak tiszteletére rendezett ünnepségen Bujdosó Sándorné, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, az Idősügyi Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet meghatottság nélkül beszélni a témáról. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a világról, a család és az egyének boldogsága összeköti az embereket. Mindenki számára fontos, hogy kiszámítható, átlátható legyen a közélet, fogalmazott az elnök.
Dr. Újhelyi István, az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a Parlament által tavaly elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia az elmúlt 40-50-60 évben sokat tett emberekről szól, s Magyarországon három millió hatvan év fölötti embert érint.

Az ünnepségen okleveleket adtak át idősbarát polgármesterek részére, majd a nyugdíjas aktivisták munkáját ismerték el emlékplakettekkel és oklevelekkel. Az 50 éves házassági évfordulós párokat Sós Tamás köszöntötte.

Az Idősek Világnapi ünnepség zenés, kulturális műsorral folytatódott, melyben elsőként óvodások köszöntötték a szépkorúakat.

Forrás: Egriszín