Keresés: „határ” (507 találat)

Átadták a "Jó tanuló - Jó Sportoló" elismeréseket

· Kultúra · Oktatás · Sport · Szabadidő

Évente hat tanuló veheti át "Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” elismerő címet. Az elismerés alapja az elmúlt tanév kiemelkedő sporteredményei és tanulmányi eredménye. A cím elnyerésére 2011-ben 19 pályázat érkezett.

A közgyűlés döntésének értelmében a következő 6 tehetséges egri fiatal vehette át az elismerő kitüntetést Habis László polgármestertől Eger Ünnepe megnyitóján, 2011. szeptember 16-án:

1.     Kovács Zsófia
2.     Kóródi Péter
3.     Szeivolt Melinda
4.     Póta Georgina
5.     Székely Zoltán
6.     Berecz Bettina

Kovács Zsófia: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója. Kitűnő tanuló. Edzője és testnevelő tanára: Leitner Tamás. A Mecman Eger Innebandy Sportegyesület floorball játékosa. Többszörös Diákolimpiai Bajnok. Nemzetközi versenyek dobogós helyezést elért csapatának meghatározó tagja. Felnőtt Országos Bajnok. Magyar Női Junior válogatott.

Kóródi Péter: A Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon tanulója. Kitűnő tanuló. Edzője és testnevelő tanára: Alaxainé Deák Edina. Az Integra Agria Sportegyesület színeiben versenyez. Speciális Olimpia Országos Tornaversenyen ezüst és bronzérmet szerzett. Részt vett Speciális Olimpia Világjátékokon, Athénban torna sportágban, ahol 1. és 2. helyezést ért el.

Szeivolt Melinda: A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulója. Jeles tanuló. Testnevelő tanára: Balogh Attila, edzője: Pohl Anett. Országos Diákolimpia 3. helyezettje. Az Integra Agria Sportegyesület versenyzője, úszója. Számtalan hazai és nemzetközi úszóverseny dobogós helyezettje. 50m-es és 100m-es mellúszás Országos ranglistavezetője.

Póta Georgina: A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája tanulója. Jeles tanuló. Testnevelő tanára és edzője: Petrovai József. Az Egri Városi Sportiskola atlétája. Országos Diákolimpia és Magyar Bajnokság 1. helyezettje IV. korcsoportban, magasugrásban. Az Ankarai Világjátékokon a Magyar Válogatottal csapatban II. helyezést ért el. Korosztályos magyar válogatott atléta.

Székely Zoltán: A Neumman János Középiskola és Kollégium tanulója. Kitűnő tanuló. Testnevelő tanára: Mikóné Esküdt Csilla, edzője: Horváth Tamás. Az Egri Városi Sportiskola Judo Szakosztályának versenyzője. Országos Diákolimpia 1. helyezettje judo sportágban. Magyar Köztársaság Kupa 3. helyezettje.

Berecz Bettina: a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója.  Kitűnő tanuló. Testnevelő tanára: Mikóné Esküdt Csilla, edzője: Pelyhe Szabolcs. A Gyöngyösi Fortuna Tánc Sportegyesület sportolója, akrobatikus rock and roll sportágban. Junior Országos Bajnokság 2. helyezettje, Világbajnokság 12. és a Világkupa Versenysorozat 1. helyezettje.

Elhunyt dr. Székely Ferenc

· Belföld · Kultúra · Sport

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL

Új elnök- Tisztújítás az egri Fidesznél

· Belföld · Politika

Az Országos Választmány áprilisi határozatát betartva, a helyi alapszervezeteknél tisztújítást tartottak a napokban.

Eger politikai életére jellemző a nagyszámú női részvétel, ezért nem meglepő, hogy a szavazás során elnökasszonyt választottak. Martonné Adler Ildikó megköszönte a bizalmat és szeretné Dr. Misz Mihály nyomdokait követni és a megkezdett munkát érdemben folytatni.

Számítanak az egri lakosok közreműködésére is, mivel a problémák megismerésében és feltárásában az ő véleménye is fontos. Már készülve a következő választásra, ismét szeretnék elnyerni a választók bizalmát és látszó, működő, dinamikus párttá tovább fejlődni- jelentette ki az elnökasszony.

Az Egri Hegyközség felhívása

· Belföld

Az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyközség területén termelt

Cserszegi fűszeres, Leányka, Muscat ottonel, Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját

legkorábban 2011. szeptember 1-jében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy a 102/2009. FVM rendelet értelmébenaz Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi kategóriához:

Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16Mm°,

Leányka és Rizlingszilváni fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

Eger, 2011. augusztus 30.

                                                                Az Egri Hegyközség Választmánya

Folytatódik az "iskola rendőre" program

· Kék hírek · Oktatás

A 2011/2012-es tanévben is hasonlóan az elmúlt évekhez idén is folytatódik Heves Megyében az „Iskola Rendőre”- elnevezésű program. Idén azonban az iskola rendőrök az iskolában tartott órák, prezentációk mellet fokozottan fogják figyelni, illetve ellenőrizni az iskolák környezetében található gyalogátkelőhelyeket.

Az iskolai tanév kezdetével az óvodák, iskolák közelében fokozott gyalogosforgalomra kell számítani. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a tanévkezdés időszakában a járművel közlekedők fordítsanak fokozott figyelmet az oktatási intézmények környezetében található gyalogos átkelőhelyek megközelítése során. Számítsanak arra, hogy az iskolába igyekvő tanulók nem kellő körültekintéssel, figyelemmel kelnek át az úton.
Az gyermekek által érintett balesetek megelőzése érdekében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak az iskolák környékén közlekedő autósok.

Heves megyében 2009-ben 24, 2010-ben 19, míg 2011. első 7 hónapjában 9 személyi sérüléssel járó gyalogosok által okozott baleset történt. Megfigyelhető, hogy a program indulása óta jelentősen csökkent a gyalogosbalesetek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság számára a gyermekek védelme, s a közlekedési nevelőmunkában való aktív részvétel immár évtizedek óta a legkiemeltebb feladat. Az elmúlt években, hazánkban a gyermekek közlekedésbiztonsága terén nemzetközi viszonylatban is jelentős sikereket könyvelhettünk el. A hatályos közlekedéspolitikai koncepció báziséve, azaz 2001. óta a közúti közlekedési balesetben megsérült, illetve meghalt gyermekek száma mintegy 26 %-kal csökkent.

A gyermekek a legsérülékenyebbek, legyen szó közúti közlekedési balesetekről, élet- vagy vagyon elleni bűncselekményekről, bármilyen rossz szándékú befolyásról vagy csak a tapasztalatlanságukból fakadó átgondolatlan döntésekről. Ők azok, akik életkorukból adódóan nem érzik a veszélyt a közlekedési helyzetekben vagy – biztonságot nyújtó közeg híján – az élet más, számukra ismeretlen szituációiban. A tudatos magatartás kialakításában, a balesetek megelőzésében a felkészítésnek, a szülői példamutatásnak, a tanórai, és a tanórán kívüli közlekedésre nevelésnek meghatározó szerepe lesz.

Lassan befejeződnek a munkálatok

· Oktatás

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Kiállítás a Buttler-házban

· Kultúra · Szabadidő

Augusztus 18-tól látogatható Debreczeni Zsóka – Pelcz Zoltán – Pelcz Balázs – Pelcz Benjámin kiállítása a Buttler-házban.

A megnyitón előbb Sós István alpolgármester méltatta a házaspár munkásságát, majd H. Szilasi Ágota művészettörténész elmondta: a Szilvásváradon élő házaspár – Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán – hosszú évek együttes munkájával alakította ki a kerámia és a szobrászat határmezsgyéjén létező művészi formanyelvét. Kezük által a rusztikus, samottos alapanyagból, aprólékos felületkezeléssel és csillogó fém-oxidos színezéssel légies, érzéki, de olykor drámaian erőteljes alkotások születnek. Inspirálójuk pedig az emberi kultúra évezredes mítoszainak és hitvilágának értékmegtartó üzenete.
A házaspár gyermekei, Balázs és Benjamin szintén szobrászatot tanultak, a kiállításon az ő munkáik is megtekinthetőek a Buttler-ház időszaki kiállító termében.

Forrás: Egriszín

Kitörési pont a vidék megújítása

· Belföld · Politika

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

Új vezetést választottak az Eger-Eszterházy SzSE-nél

· Sport

Néhány héttel ezelőtt érkezett a felkérés, hogy az Eger-Eszterházy SE férfi kézilabda csapata az NB I/B-ben szerepeljen. A felkérés megvitatása után az a döntés született, hogy a csapat vállalja az indulást. Ezzel együtt új követelményeknek és kihívásoknak kell eleget tenniük, ennek megfelelően az SE vezetősége is megújult. Az új elnökség tagjai kedden a Megyeházán mutatkoztak be.

Az egyesület elnökéül Szabó Róbert et, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét választották meg, aki elmondta: néhány esztendővel ezelőtt még aktív játékosként játszott a csapatban. Nagyon közel áll a szívéhez a kézilabda, így személyes kötelességének érezte, hogy elfogadja a megbízatást és vállalja az indulással kapcsolatos teendők koordinálását. Az egyesület alelnökének Szarvák Zsolt ot, az SE korábbi elnökét választották. Elnökségi tag lett Rázsi Botond , Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Dr. Kis-Tóth Lajos , az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, Kovács Géza , az Eger Városi Sportiskola igazgatója és Kékesi László , aki egyben az SE ügyvezetője is.A sajtótájékoztatón elhangzott: tudatos döntés volt az elnökség összeállítása, hiszen az utánpótlás, a megye, a város és a főiskola együtt teljes életpályát kínál a kézilabdázóknak. Ez az országosan egyedülálló összefogás lehet a hosszú távon is sikeres egri férfi kézilabda záloga. Szabó Róbert szavai szerint a megyeszékhelyen komoly igény van arra, hogy egy profi férfi kézilabdacsapatot láthasson a közönség.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta: a példaértékű összefogással új korszak nyílik a főiskola, a megye és a város együttműködésében. Megemlítette, hogy az egri főiskola Magyarországon meghatározó a sporttudományi képzésekben, mint a a többi felsőoktatási intézmény számára, amelyekből mára sajnos kissé „kikopott” az élsport.

Ezt követően Iványi Bálint vezetőedző hozzáfűzte: a játékoskeret tagjait a nevezés lezárultával, a jövő héten mutatják majd be.