Keresés: „rab” (446 találat)

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.

Percek alatt lepte el Heves megyét a hirtelen jött vihar. Számos faluban milliós károkat okozott a nyári esőzés, Egerszalókon kéményt döntött le a vihar. Egerben a vízelvezető csatornákból is jött fel a víz.

Óriási vihar vonult át szerda délután Heves megyén. A kezdetben 40 fokos hőség hirtelen csapott át esőzésekké, ezzel 22-25 fokra lehűtve a hőmérsékletet. A viharok Szentdomonkoson és Tarnaleleszen pusztítottak először, nagyobb méretű jégdarabokat hagyva maguk után. A termés nagy részén jelentős kár keletkezett.

Egerben az esti órákban kezdett zuhogni az eső. Kezdetben csak esőzések voltak a megyeszékhelyen, később ez jéggel kiegészülve hullott le. A nagy mennyiségű csapadékot a vízelvezető csatornák képtelenek voltak elvezetni, a város több pontján feljött a víz.

A tűzoltókat több esetben is kidőlt fákhoz hívták, a vihar jelentős károkat okozott a vezetékekben. Egerszalókon egy családi házba csapott bele a villám, a házban tartózkodó nőt könnyű sérülésekkel szállították az egri kórházba. A ház kéménye ledőlt, megsérültek a tetőcserepek. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre, ennek köszönhetően nem történt nagyobb baj. A ház tulajdonosa elmondta: a villámcsapás előtt lekapcsolták a biztosítékot, így nem keletkezett még nagyobb kár a házban.

Július utolsó napjaiban, 27. és 29. között rendezik meg városunkban a Végvári Vigasságokat. A rendezvény legfőbb látványossága az emlékcsata lesz, amely a 460 évvel ezelőtti, 1552-es ostromot eleveníti fel. A három nap során marcona vitézekkel, valamint vérszomjas török katonákkal találkozhatunk, de lesz ágyúdörgés és lőporfüst is.

Csillag Tamás, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta: több mint száz hagyományőrző jelenik majd meg július utolsó napjaiban Egerben, a várban és a belvárosban, karöltve az EGER 1552 Castingon kiválasztott főhősökkel. A város legnagyobb történelmi fesztiválja, a Végvári Vigasságok fő attrakciója az emlékcsata lesz, de már nem előzmények nélkül. Évekkel ezelőtt többször is megrendezték az ostromot, s most - kibővült létszámmal - az eddigi tapasztalatokat összegezve látványos, hangos ütközetet mutatnak be.

A Végvári Vigasságok három napja során testközelbe hozzák a 460 évvel ezelőtt történteket: a vezérfonal követi az eredeti események menetrendjét, ám négy év eseményeit vonultatják fel három napban.
Csillag Tamás kiemelte, hogy a pénteki napon emlékeznek Dobó István 1548-as Egerbe érkezésére, a Castingon kiválasztott Dobó bevonul a Várba és átveszi annak kulcsait a Vármúzeum igazgatójától. Ezt követi egy koszorúzással egybekötött emlékezés a várvédő katonák tiszteletére. Dobó mustrát tart a Várban, majd vigasság is következik, korhű zenével.

Szombaton megjelennek már a török katonák is, és portyázva előfordulhatnak a belvárosban, akárcsak a végvári alakulatok tagjai. Délután legalább egy órás hadi játékra számíthat az egri várba özönlő közönség. A csata menetrendje az eredetivel azonos lesz, nem színjátékkal, hanem hiteles küzdelemmel elevenítik fel a korabeli hadászatot, különös tekintettel a kézitusa mellett a muskétákra és ágyukra.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ostromjáték, délután levezetésként kiegészítő programelemek sorával találkozhatnak az érdeklődők, bármely korosztály, bármely képviselője talál majd magának érdekességet a Vigasságokon.

A Históriás Kft. vezetője új magyarországi műfajként emelte ki az egri programban a hadmérnöki interpretációt, s azt is, hogy az eskütételbe bevonják majd a várudvaron helyet foglaló látogatókat is. Olyan program valósul meg idén, amire a jövőben bátran lehet építeni - hangsúlyozta a törökkori katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szakember.

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökét bántalmazták. Botka Tímea könnyű sérülést szenvedett, az ügyben feljelentést tett testi sértés elkövetése miatt. Az elnök a kutyák miatt ment ki a gyeptelepre, mert szerinte rengeteg állatot altattak el az utóbbi időben.

Könnyű sérüléseket szenvedett Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.  A két héttel ezelőtti atrocitás a kutyák eltűnése kapcsán történt. Botka Tímea az Eger határánál található gyepmesteri telepre ment ki, az ott található kutyákat akarta lefényképezni. Ezt azonban az ott tartózkodó gyepmester nem engedélyezte, annak ellenére, hogy az állatvédő egyesület rendszeresen kijár a kutyákhoz. Ekkor történt a testi sértés, amelyben az állatvédő könnyű sérüléseket szenvedett. Állítása szerint a gyepmester megpofozta, fojtogatta, majd rádobta a gyepmesteri autóra. Az egyesület elnöke nyolc napon belüli sérüléseket szenvedett. Az ügyben feljelentést tett mind Botka Tímea, mind a gyepmester, aki állítja: nem bántalmazta az egyesület elnökét, illetve nem emlékszik bántalmazásra.

Az ügy kapcsán a szervezet elnöke elmondta: sok időt töltenek a gyepmesteri telepen, ugyanis a tudomásukra jutott, hogy hamarabb elaltatják az állatokat, mint amennyi ideig őrizniük kellene. Úgy tudja: közel 30 állatot, köztük 4 fajtiszta kutya életét oltották ki április óta a gyeptelepen. Péntek óta 4 állatot őriznek a telepen, kettőt közülük egy kenelben. Botka Tímea szerint ez nem megengedett, ugyanis a többi helyen egyáltalán nincs állat.

Az ügyben megszólalt Jakab Zoltán is, a Városgondozás Eger ügyvezető igazgatója aki elmondta: vizsgálják az ügyet, tudnak a nemrégiben történt atrocitásokról.

Ott jártunkkor is elhoztak egy kutyát az állatvédők, akit már várnak az örökbefogadó gazdái.

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Szerda reggel fél 9 és 9 óra között valutaváltót próbáltak kirabolni Eger belvárosában. A tettes bevonszolta az alkalmazottat az irodába, később pedig elmenekült. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.

Reggel 9 óra előtt érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint az Eger belvárosában található Széchenyi utcában valutarablás kísérlet történt.

A valutaváltó hölgy nem sokkal fél 9 után ért be az üzletbe, majd amikor a táblákat rakta ki, egy férfi megragadta, behurcolta az üzletbe. Az előtérben dulakodni kezdtek, az elkövető behúzta a belső irodába a nőt, aki azonban kijutott az üzletből. Azonnal segítségért kiáltott, ekkor a tettes elfutott.  A rendőrség azonnal a helyszínre sietett, ahol nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a rendőrség keresi az elkövetőt, a nyomokat rögzítették és egy nyomkövető kutyát is bevontak a nyomozásba.

Az üzletben tartózkodó sértett könnyű sérüléseket szenvedett, a tettes a hölgy nyakát és karját szorongatta meg.

A rendőrség rablás bűntett kísérletének gyanúja miatt nyomoz az ügyben.

A hétvégi viharok rengeteg kárt okoztak országszerte. Tiszanánán egy kéménybe csapott bele a villám. A ház tetőszerkezete megsérült, közel fél milliós a kár. Nem történt személyi sérülés.

A hétvégi viharok sok munkát adtak a tűzoltóknak. Heves megyében számos esetben hívták őket, legtöbbször fák dőltek az útra.

Tiszanánán egy családi ház kéményébe csapott bele a villám, ami ennek következtében szétrobbant és a szomszédos házak tetejére, illetve az útra is került a darabokból.

A házban lakó család az erkélyen volt, amikor belecsapott a hátsó kertnél található kéménybe a villám. Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: a tűzoltókat a szomszédban levő házból értesítették, szerencsére nem történt személyi sérülés.

A család összes elektronikai készüléke elromlott a villámcsapás következtében, a hétvégére meleg víz nélkül maradtak. A tetőre esett kéménydarabok súlyosan megrongálták azt, a hátsó szobák beáztak a heves esőzések miatt. Közel fél millió forintos az anyagi kár. Tűz nem keletkezett a villámláskor.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek