Keresés: „ünnep” (399 találat)

Továbbra is Cseh István az egri elnök

· Belföld

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepli az Eger és Vidéke Ipartestület. Az ez alkalomból tartott közgyűlésen részt vett két IPOSZ alelnök, Géresi József és Zilahi Sándor is. A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

Az ünnepségen elismeréseket adtak át a hosszú ideje kiválóan tevékenykedő mestereknek. A 25 éves kisiparosi munkájáért ezüstgyűrűt vehetett át Juhász Ferenc autószerelő, Kecskés László kőműves, Kovács Tibor autófényező. Aranykoszorús mester lett Zele Imre karosszéria lakatos, ezüskoszorús Aszódi Antal parkettás, műanyagburkoló. Ezen kívül 10 emléklapot is kiosztottak.

Forrás: Heol

Három új sportpálya Egerben

· Szabadidő

Egy strandröplabda pályát és két teniszpályát is felavattak ma délben a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola területén.

A tenisztársadalom összefogásáról van szó – mondja Molnár László, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (EKVI) igazgatója. Két pálya már működött, amiken a nyár folyamán is tartottak tenisztáborokat. A strandröplabda pálya az első Egerben, s még strandfoci pályaként is használható. A megvalósításban közreműködő Urbán Miklós (URFA Kft.), Mata Tibor (Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi bányaüzem), dr. Nagy Lajos (OMYA Hungária Kft.) és Szabó László (EKVI) díszoklevelet vehetett át az ünnepségen. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy újabb pályákkal gyarapodott a megyeszékhely, méltatta az EKVI és a Sportiskola áldozatos munkáját, illetve megköszönte azon vállalkozók támogatását, akik a város közéleti céljainak elkötelezett hívei. Az ünnepélyes átadáson a Kossuth Zsuzsa Gimnázium tanulóinak bemutatója után a polgármester Molnár László igazgatóval közösen vágta el a szalagot.  A homokon az EKF hallgatói játszották az első bemutató mérkőzést, a továbbiakban pedig az általános iskolák ingyen használhatják azt, ha beépítik a tananyagba. A létesítmények értéke 29 millió forint, melyért ténylegesen 8 millió Ft-ot kellett fizetni, a közötte lévő összeget a támogatásokból fedezték.

Forrás: Egriszín

Két falut is véd majd az új, 170 milliós záportározó

· Belföld

A közbeszerzés hamarosan lezárul, és megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között jelentették be a parádi polgármesteri hivatalban, hogy a belterületi vízrendezés részeként hamarosan megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Nagy Oszkár polgármester bejelentette, hogy 171 millió forintból valósulhat meg a beruházás, ebből 154 millió forint európai uniós támogatás, a fennmaradó rész pedig önkormányzati saját forrás. A támogatási szerződés aláírása már megtörtént, a közbeszerési eljárás pedig a jövő héten zárul le.

A kivitelezéshez heteken belül hozzáláthatnak a szakemberek, s a tervek szerint 2011 november végéig készülnek el a 126 ezer köbméter víz befogadására alkalmas tározó megépítésével.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékos időjárása többször is veszélyezetette a térségben élők biztonságát. Egy-egy nagyobb felhőszakadás után a környező hegyekből lezúduló eső az egyébként szelíd Tarna patakot oly mértékben megduzzasztja, hogy a hömpölygő ár a parádiaknak és a szomszédos Recsken élőknek is rengeteg kellemetlenséget okoz.

Sós Tamás országgyűlési képviselő utalt arra is, hogy a térségben az elmúlt időszakban közel kétmilliárd forintot fordítottak a csapadékelvezetés megoldásra.

Forrás: Heol

Felvonulás és nótaszó a szüreti ünnepeken

· Kultúra · Szabadidő

A szilvásváradiak és a makláriak számára is a szüret jegyében telt a szombat délután. Ötödször indult útjára lovasok és felszalagozott lovaskocsik felvezetésével szombaton délután a Szüreti Felvonulás Makláron. A népi ruhába öltözött óvodások, az iskolások és a helyi hagyományőrző csoportok a falu több pontján megálltak egy-egy rövid műsorra. Népes közönség kísérte őket, kóstolta a helyiek által kínált süteményeket. Ezt követően a 2008 óta hagyományos Népzenei Gálával folytatódott a program. A helyi gyerekek mellett fellépett az Andornaktályai Asszonykórus, az Egerszalóki Férfi Kórus, a maklári Búzavirág Népdalkör és a Műves Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Átadták a negyedik éve megrendezett helyi virágosítási verseny díjait is. Kásáné Sumi Ágnestől, a Maklári Faluszépítő Egyesület elnökétől Juhász János vehette át az első díjat. A második legvirágosabb ház Mezei Józsefné keze munkáját dícséri, a harmadik az idén Merczel Éva lett.

Az estet bál zárta, ahol szüreti krajcárért mérték a vacsorát, melyet a falu civil szervezeteinek szakácsai főztek. Préselnek szőlőt, kóstoltatnak mustot, és boroshordókat is csapra ütnek a maklári szüreti ünnepen.

Szilvásváradon is a szüreti felvonulást rendeztek szombaton. A felvonulók délután két órakor indultak a Szalajka-völgyi lovas stadion edzőpályájáról. A kissé eklektikus összeállítású menetet egy pónilovas fogat vezette előbb a völgybe, majd megfordulva a falun át. Ami pedig az eklektikusságot illeti: láthattunk itt western öltözékben pompázó népes csapatot, de római kori jelmezt viselőket is. Mintha csak farsang lett volna. De természetesen a hagyományos népi ruházatot öltők sem hiányoztak. A vonuláskor időnként egy régi tűzoltóautó speciális szirénája szólalt meg, majd felcsendültek a hagyományos szüreti nóták is. Mindehhez a Szalajka-völgyben kirándulók asszisztáltak, akik a ragyogó napsütéses időben igyekeztek egy-egy fotóval is megörökíteni a látottakat.

Forrás: Heol

Egri győzelemmel indult a centenáriumi program

· Sport

A ’99-es születésűek tornájával vette kezdetét ma reggel az Egri Vízilabda Klub 100 éves fennállását ünneplő programsorozat a Dr. Bárány István Sportuszodában. Az első aranyérmeket a hazaiak gyűjtötték be.

A négy csapat részvételével zajló ZF utánpótlástornán az egriek a Budafóka XXII. SE-vel játszották első mérkőzésüket, amely a döntőbe jutásról döntött. A kilenc gólt szerző Magyar Márton vezérletével 27:4-re győzött Holló Tivadar együttese. A másik párharc sem volt igazán szoros, az UVSE 6:2-re nyert a Pesterzsébeti Honvéd ellen. Izgalmas csatát hozott viszont a bronzmeccs, ahol a hátrányban lévő Budafóka előbb döntetlenre mentette a meccset, majd a hosszabbításban egy góllal jobbnak bizonyult a Honvédnál. Az egriek győzelméhez kétség sem férhetett, a fináléban végig magabiztosan vezettek, s végül 13:4 arányban múlták felül ellenfelüket. A trófea mellett még két értékes különdíjat is begyűjtöttek a hazaiak, Magyar Márton a gólkirályi, Kürti Dominik pedig a legjobb mezőnyjátékos címet kapta. A legjobb kapusnak az újpesti Varga Csengét választották.







Az eredmények:

ZF-Eger – Budafóka XXII. SE 27:4
Pesterzsébeti Honvéd – ZF-Eger 2:6

A 3. helyért: Budafóka XXII. SE - Pesterzsébeti Honvéd 6:5 h.u. A döntőben: ZF-Eger – UVSE 13:4

Forrás: Egriszín

Indul a Tarsoly expressz

· Politika

Tarsoly József, független polgármester-jelölt továbbra is kifogásolja, hogy a szüreti felvonulás ünnepségén a korábbi évekkel ellentétben nem a hegybíró hirdethette ki hivatalosan is a szüret kezdetét, illetve nem neki adhatták át a szőlő- és bortermelők a megáldott szőlőkoszorút. Ez egy stílustalan és etikátlan viselkedés volt az önkormányzat részéről – hangzott el a hegybíró mai délelőtti sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy azzal, hogy egy több száz éves hagyományt szakítottak meg szeptember 18-án a Dobó téren, nem csupán a mindenkori hegybíró személyét, hanem az egri szőlő- és bortermelőket és a város polgárait is megsértették. Kiemelte, hogy ez azért is kellemetlen, mert a bor évében történt mindez, akkor, amikor a városnak kitüntetett figyelmet kellene tanúsítania a borhoz kötődő rendezvényekkel szemben is.

Tarsoly József úgy véli, hogy az elmúlt négy évben a város vezetői az elnyomást és mások véleményének figyelmen kívül hagyását mutatták. Azt látja, hogy ezzel a hozzáállással egyre többen szembesülnek, és sokan szeretnék, hogy szűnjön meg ez a stílus. Ezért is gondolja úgy a hegybíró, hogy Egernek nem pártpolitikusra, hanem független, teljesítményorientált vezetőre van szüksége. Egy olyan polgármesterre, aki a pártoktól egyenlő távolságot tartva képes összefogni a városban rejlő lehetőségeket, tudást és tapasztalatot.

Szó esett az Egervin helyzetéről is. Elkeserítőnek véli Tarsoly, hogy a volt Egervin telephelyén jelenleg 3 cég felszámolása van folyamatban. Elmondta, hogy korábban a városnak kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy megvegye a céget, vagy abban meghatározó befolyást szerezve segítse az itt élők sorsának kedvezőbb alakulását. A jelenlegi helyzetben a hegybíró szerint Eger egyetlen kitörési lehetősége a turizmus és ezen belül a szőlő- és borágazat helyzetének javítása. Ezek fellendítésével nemcsak új munkahelyeket lehetne teremteni, hanem a város egészét vissza lehetne állítani a gazdasági vérkeringésbe. Tarsoly József úgy látja, hogy szükség lenne egy Egri Borkereskedőház létrehozására, amellyel rendezhető lehetne a jelenlegi nehéz piaci és termelési helyzet.

A következő hét első három napján kalandtúrát szervez a polgármester-jelölt Tarsoly expressz címen, ahol a város olyan részeit kívánja majd bemutatni, amelyekkel szélesebb rétegek ritkán szembesülhetnek. A Tarsoly expressz részletes programja megtalálható a www.tarsoly.net oldalon – tájékoztatott a hegybíró.

Forrás: Egriszín

Átadták a Deák Ferenc út felújított szakaszát

Kisebb csúszást követően átadták a Deák Ferenc utca Hadnagy és Klapka György út közötti, mintegy 550 méternyi felújított szakaszát. A kétszer két sávos közút mellett – többek között – 30 gépkocsibejárót és 70 parkolót modernizáltak, és kiépítették a kerékpárutat.

Az ünnepélyes átadás műsorát a Deák Ferenc utcai Óvoda növendékei kezdték, majd Habis László polgármester méltatta a beruházást. Stílszerűnek nevezte a felújított szakasz mellett megtartott útavatást, hiszen a munkálatok során is folyamatosan közlekedtek a Deák Ferenc úton, ezzel nem kis feladatot adva a kivitelező Tengely-Közmű Kft.-nek. A polgármester a ciklus egyik példaszerű beruházásának nevezte a több mint 300 milliós felújítást. Szerinte ilyen színvonalas és városképbe illő fejlesztésekre van szüksége Egernek. Hozzátette, hogy az önkormányzat tervei között szerepel még, hogy a Hadnagy utat és a Baktai utcát is hasonló stílusban szintén felújítják. Külön kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca most átadott szakaszán kiváló minőségű kerékpárút is található. Ez része egy, a közeljövőben megvalósuló hálózatnak – tette hozzá Habis László.
A köszöntőt követően Mándy Zoltán atya megáldotta az útszakaszt, majd Habis László és Szabó Sándor, a Tengely-Közmű Kft. vezetője a hivatalos átadást jelképezve közösen átvágták a nemzeti színű szalagot.

Forrás: Egriszín

Szüreti kiborulás – megsértődött a hegybíró

· Politika

Szombaton rendezték Egerben a szüreti felvonulást. A hagyományőrzés mellett Tarsoly József hegybíró, független polgármester-jelölt szerint politikai csatározások színhelye is volt a Dobó tér.

Tarsoly József hegybíró és független polgármester-jelölt portálunk megkeresése során annak adott hangot, hogy szerinte szándékosan szakítottak idén a hagyományokkal Egerben, amikor nem a hegybírónak adtak lehetőséget arra, hogy ünnepélyesen is bejelentse a szüret kezdetét, és átvegye a szőlőtermelők megáldott szőlőkoszorúját.

A hegybíró úgy véli, hogy Habis László szándékosan nem adott neki szót a Dobó téren kezdődő szüreti felvonulás hivatalos megnyitóján, holott ennek az előzetes egyeztetések alapján meg kellett volna történnie. Ebben tudatos politikai manipulációt vél felfedezni Tarsoly József, és sajnálatosnak nevezte, hogy a választások miatt kialakult versenyhelyzet egy többszáz éves hagyományokkal bíró eseményre is képes rányomni a bélyegét.

Habis László végül nem kívánta kommentálni az esetet.

Forrás: Egriszín

A helyi értékek mentén…

· Kultúra · Szabadidő

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Emlékezés a száz éve indult cementgyártásra

· Belföld

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín