Keresés: „fal” (490 találat)

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Nem érti Gyöngyöstarján lakossága a kedden történt öngyilkossági kísérlet okát. Mindenki példás családapaként ismeri a Gyöngyösön szolgáló tűzoltóparancsnokot. Alig egy hónapja született meg harmadik gyermekük, így a faluban élők megdöbbenve  beszélik egymás között, hogyan vonulhatott félre a temető melletti részre és ott fagyálló ivásával próbált véget vetni az életének.

A kollégái kezdték a keresését, mivel nem jelent meg a munkahelyén, rendőri erők bevonása után nyomozókutyák találták meg a férfit, akit mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. A faluban élők már úgy tudják, jobban van és sikerült megmenteni az életét. Folyamatos találgatások kaptak szárnyra, hogy esetlegesen milyen  összefüggés lehet a mostani öngyilkossági kísérlet és a  hatvani tűzoltóparancsnok helyettes pár hónappal ezelőtti eltűnése között.

Május 6-án, vasárnap egri delegáció utazott Kárpátaljára, hogy adományt vigyen Nagyszőlősre. Az egriek részt vettek a kilencedik alkalommal megrendezett Nagyszőlősi Borfesztiválon.

A Saárossy Kinga alpolgármester vezette csoport hétfőn délelőtt 10 számítógépet és számos könyvet adott át Munkácson a helyi iskolának, majd délután a nagyszőlősi, péterfalvai és tiszakeresztúri oktatási intézménynek.

Munkácson, a II. Rákóczi Ferenc Iskolában - az éppen nem érettségiző - diákokkal találkoztak az egriek, Nagyszőlősön pedig a Perényi Zsigmond Iskolában megható műsorral várták a nemzettestvérek az anyaországi delegációt.

Saárossy Kinga alpolgármester elmondta: Eger szeretné elősegíteni azt, hogy a kárpátaljai intézmények egri iskolákkal vehessenek fel testvérkapcsolatot.
- Fontosnak tartjuk, hogy szorosabbra fűzzük a szálakat a határon túli, így a kárpátaljai magyar iskolákkal is. Amellett, hogy lényegesnek gondoljuk a határon túliak segítését, meggyőződésünk, hogy a fiatalokkal foglalkozó intézmények közötti kapcsolatvétel a Magyarországon élő diákoknak is hasznára válik.

Lezárult a nyomozás az észak-hevesi Leader-ügyben – tájékoztatta a nyilvánosságot Horváth László Heves megyei kormánymegbízott. A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekmény elkövetésével, a kár 200 milliós is lehet.

Megalapozott volt a gyanú az észak-hevesi Leader-ügyben – jelentette ki Horváth László kormánymegbízott, aki korábban feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Leader-pénzek szétosztására alakult Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület működésével, felelőtlen gazdálkodásról kapcsolatban.

A folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, illetve más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a szervezet elnöke, Kotroczó István és társai ellen folytatott nyomozást két év után 2012. május 7-én befejezte a Heves Megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozati iratokat vádemelési javaslattal átadták az Egri Városi Ügyészségnek.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület mellett, a Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesületet is gyanúsítják az ügyben, amit a Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület vezetőjének lánya, Kotroczó Judit irányít.
A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekménnyel, amelyek között szerepel csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, köz- és magánokirat-hamisítás.

Az említett bűncselekményekkel okozott kár a rendőrségi nyomozás alapján összesen több mint 200 millió forint.

Leader-pénzek településfejlesztésre

Az Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület két kistérség, a Pétervásárai és a Bélapátfalvai 33 településének összefogásából 2008. július 21-én jött létre. Az egyesületnek induláskor 1.000.000 forint állt rendelkezésére, ez volt az alapítói törzsvagyon.
Az egyesület céljai, feladatai közé tartozik közhasznú tevékenységek keretében nevelési, oktatási feladatok ellátása, a falusi hagyományok, kulturális örökségek megőrzése, védelme, települések fejlesztése, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, az emberi és állampolgári jogok védelme, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, sportesemények rendezése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és áldozatvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitáció, hátrányos helyzetűek beillesztése a munkaerőpiacra, az Euro-atlanti integráció elősegítése, árvíz és belvíz védelem.

Hová tűnnek a közpénzek Észak-Hevesben?

A Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsorában elhangzott, hogy a Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" közel 50 millió forintot számolt el gyanús számlák alapján. Az egyesület ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere kezdeményezésére, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.
A műsorban az is elhangzott, hogy Sós Tamás, az MSZP megyei vezetője is érintett a „hevesi pénzszivattyú” ügyében. A Heves Megyei Közgyűlés akkori elnöke hazugságnak és a közélet kriminalizálásának, politikai célú lejárató támadásnak nevezte az állításokat.

Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője augusztus 18-án, bizonyítékok birtokában feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán.
2010. szeptember 3-án újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László, a Leader szervezet ügyében. A több mint negyven perces felvétel a Leader egyesület egyik munkatársával készült, aki részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.

2010. október 12-én a rendőrség őrizetbe vette Kotroczó Istvánt, az észak-hevesi Leader-egyesület elnökét, P. Gábor vállalkozót és H. Juditot, a munkaszervezet helyettes vezetőjét.

Az ügyben újra felmerült Sós Tamás neve, aki határozottan visszautasította és rágalomnak, manipulációnak minősítette a vádakat. Az elnök hangsúlyozta a már korábban is megfogalmazott gondolatait, melyek szerint semmi köze nincs a Leader programhoz, nem vett részt az egyesület ülésén, sem vezetői megbeszéléseken. Véleménye szerint a Fidesznek nincs mondanivalója és negatív kampányt végez a helyhatósági választások előtt.

Az ügy következő lépéseként 2011. augusztus 31-én meghallgatták Horváth Lászlót a Heves megyei rendőr-főkapitányságon. 2012. május 7-én a rendőrség lezárta a nyomozást, amit több hónapos ügyészségi eljárás követ.

Holló Miklós/Egriügyek

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke Nyitrai Zsoltot nevezte ki az új, egri központú választókerület elnökének május 8-án.

Áprilisban Nyitrai Zsoltot az új, 200 fős parlamenthez igazodó, korábbi választókerületekből összevont választókerületi tanács egyhangú javaslattal ajánlotta a pártelnök-miniszterelnök figyelmébe, aki a kinevezési dokumentum szerint a jelöléssel egyetértett.

Nyitrai Zsolt május 8-i hatállyal látja el új feladatát.
Heves megye 1. számú választókerületének települései a következők:
Andornaktálya, Átány Besenyőtelek, Demjén, Dormánd, Eger, Egerbakta, Egerfarmos, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Füzesabony, Kerecsend, Kömlő, Maklár, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Poroszló, Sarud, Szarvaskő, Szihalom, Tiszanána, Újlőrincfalva.

Több, mint 20 négyzetméteren szakadt le a burkolat Eger egyik éttermének oldaláról, az utcára.  Az arra járók perceken belül meg is osztották ezt az egyik közösségi portálon. Szerencsére nem sérült meg senki, amikor a szigetelés lezuhant: már előző este látható volt a jele a falon, így a járda egy részét  kordonnal zárták le.

Sokan megijedtek azonban az arra járók közül, amikor ma délelőtt nagy robajjal leszakadt a  burkolat. A szemtanúk szerint az egész utcát beterítette a vakolatot is tartalmazó hőszigetelő anyag.

A tulajdonosok elmondása szerint az arra járók nem voltak veszélyben, a javítást is megrendelték. A bajt valószínűleg az okozta, hogy évekkel ezelőtt nem szakszerűen rakták fel a hőszigetelő anyagot.

Az ittas vezetés okozta közúti balesetek számának visszaszorítására indít akcióprogramot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyére kiterjedő három hónapos, fokozott ellenőrzés során az ittas kerékpárosokat is büntetik.

Az ittas vezetés okozta bűncselekményre nincs mentség, hangsúlyozta Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezetője a mai tájékoztatón. A kormánymegbízott az ittas vezetés okozta balesetek számának tavalyi évhez viszonyított növekedésével indokolta kezdeményezését, ami alapján dr. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az egész megyére kiterjedő akciót indít.

Horváth László véleménye szerint a közvélemény, főként a falvakban, hallgatólagosan szemet huny a jelenség felett, s ezt a helyzetet nem lehet tovább tartani. A településeken belül is szeretnék a jelenséget visszaszorítani: „a kocsmából ne a szesz vezessen hazafelé” – fogalmazott a kormánymegbízott. Horváth László hozzátette, hogy a rendőrség végső eszköz, valójában a közgondolkodást, a közösségi normákat kell megváltoztatni.

Dr. Ormossy Attila rendőr-főkapitány a statisztikára hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi 11 év legkedvezőbb baleseti eredményét mutatta az elmúlt év, amivel az uniós vállalásokat túlteljesítették. Az összbalesetek száma továbbra is csökkenést mutat, de idén 50 %-kal emelkedett az ittasan elkövetett balesetek száma. Áprilisban három ittas vezetés okozta baleset is halálos áldozatokat követelt. A folyamat megfékezése érdekében koncentrált ellenőrzést rendelt el a főkapitány, hiszen, ahogy fogalmazott, közös érdek, hogy kiszűrjék az életveszélyes vezetőket, akik nem a közlekedésbe valók.

Dr. Ormossy Attila arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok szerint súlyosabb büntetést von maga után az ittas vezetés, esetenként 150-300 ezer forintig terjedő bírságot. A korábban másként megítélt ittas kerékpározást is büntetik, 30-60 ezer forintig terjedően. A három hónapos akció során szondával ellenőrzik a vezetőket, az egész megye területén.

Holló Miklós/Egriügyek

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

Az Országos Rendőr-főkapitányság a 2012.  április 6. és 9. közötti Húsvéti időszakra fokozott közúti ellenőrzőszolgálat végrehajtását rendelte el.

A fokozott ellenőrzés célja, az erre az időszakra jellemző ittas járművezetés visszaszorítása, valamint a sebességhatárok túllépőinek kiszűrése, illetve a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése volt. A rendőrök a megyében 633 főt vontak alkoholszondás ellenőrzés alá, melynek során 13 fő (7 személygépkocsi-vezető, 1 fő smkp. vezető, 5 fő kerékpáros) esetében pozitív eredményt mutatot a légalkoholmérő műszer. A három nap során:

-    7 esetben került sor hatósági engedély elvételére annak érvénytelensége miatt,
-    30 fő figyelmeztetésben részesült,
-    103 fővel szemben összesen 650.000,- Ft összegben került helyszíni bírság kiszabásra,
-    105 fővel szemben szabálysértési feljelentés készült,
-    20 fővel szemben büntető feljelentés megtételére került sor
-    144 fővel szemben közigazgatási eljárás indult (ebből 134 esetben a sebességtúllépés miatt)

A vizsgált időszak baleseti helyzetét tekintve elmondható, hogy Heves megyében 3 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, valamennyi az Egri Rk. illetékességi területén.  Ebből 1 súlyos, 2 pedig könnyű sérüléssel végződött. Fenti balesetek túl, de már kedden a kora reggeli órákban sajnos 1 halálos kimenetelű közlekedési baleset is történt a Hevesi Rendőrkapitányság illetékességi területén. Ennél a balesetnél az elsődleges helyszíni adatok alapján az előző napi italozásból adódóan a gépkocsi vezető ittas állapotban kerékpárost  gázolt halálra.

A rendőrség felhívja a közlekedők figyelmét, hogy maradéktalanul tartsák be a közlekedési szabályokat. Elhangzott továbbá, hogy a jövőben gyakrabban lehet hasonló jellegű ellenőrzésekre számítani, mely nem a közlekedők zaklatására irányul, hanem a szabályokat figyelmen kívül hagyó, s ezzel másokat is veszélyeztető személyek kiszűrése és szankcionálása érdekében történik- tájékoztatott Meggyesfalvi Tamás r. alezredes.

A társasági és osztalékadóról szóló törvényhez (TAO) kapcsolódóan szép összefogás alakult ki az öt látványsporttal foglalkozó egyesület között Egerben.

A nyáron beadott, és azóta jóváhagyott, sikeres pályázatok immár mindenki számára hozzáférhetőek az Interneten. A TAO-program hatására az Egri Városi Sportiskolánál és a többi klubban is mintegy másfélszeresére emelkedett az edzéseket látogató gyermekek létszáma.
Az érintett egri sportszervezetek a nyár folyamán beadták négy évre szóló elképzeléseiket, s a szakmai programokat évente frissíteni, aktualizálni kell. A részletes anyagokat az április 2-i határidőre benyújtották.
Az április 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatón Lukács Zsuzsanna, a Magyar Kézilabda Szövetség ügyvezető igazgatója és Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sportintézet főigazgatója értékelte az elmúlt hónapok munkáját, és beszámolt a TAO-val kapcsolatos aktuális tudnivalókról.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte:
Három nagyon fontos beruházás-csomag indulhat el a TAO-program kapcsán a városban.

•    Az Egri Futball Club Kft. - 2012/13-ra vonatkozó - 300 millió Ft-os létesítmény-felújítási projektjét jóváhagyásra benyújtotta a szövetségnek. A beadvány a következő fejlesztéseket tartalmazza:
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion teljes felújítása a nézőtér, a futópálya, a szükséges vizesblokkok és a beléptető rendszer, a játékos kijáró, az öltözők és kiegészítő helyiségek megújításával.
A Szentmarjay Stadion főépületben komoly felújítás: fűtés-korszerűsítés, öltözők teljes körű felújítása, VIP-helyiség kialakítása „vezetési ponttal”.
A Felsővárosi Sporttelepen egy kis műfüves pályával bővül a „sportfelület”, valamint szabadtéri kondiparkot telepítünk. Utóbbi a Szentmarjay Stadionban is lesz.

•    Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350 millió Ft-os összegben - megújul a Kemény Ferenc Sportcsarnok és az érsekkerti edzőterem.
A Körcsarnokban fűtés-korszerűsítés, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyílászárók beszerelése, a kuporit üveg cseréje valósul meg. Füst- és tűzjelző, valamint kamerarendszer telepítése, szigetelés, festés, világítás-rekonstrukció is szerepel a nagy ívű programban. A küzdőtér parkettája teljesen megújul, kicseréljük az eredményjelzőt és a küzdőtér oldalfal- és álmennyezet-burkolatát, valamint a mobil palánkokat. A fenntartó sportiskola mobil lelátókat és kispadokat szerez be, a Körcsarnok teljes körűen akadálymentes lesz.
A Hadnagy úti edzőteremben szivacskézilabda csarnokot alakítunk ki, fűtés-korszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével és a küzdőtér padozatának megújításával. További projektelemek: öltözők, szertárak megújítása, világítás cseréje, hangtechnika és eredményjelzés biztosítása.

•    A kosárlabda utánpótlásnak köszönhetően - 18 millió Ft-ból - megújulhat a Tinódi iskola tornaterme.