Keresés: „határ” (507 találat)

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.

Heves megyében is nagyon sok családot, több ezer embert érint a devizában történő eladósodás – kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke.

Az országgyűlési képviselő elmondta: Magyarországon 1,5 millió lakosnak van devizahitele, melyből 150 ezer embernek immár 90 napja lejárt határidejű a tartozása. A legtöbben 2006-2008 között vettek fel svájci frank alapú jelzáloghitelt, akkor 150-170 forintos árfolyamon. Jelenleg 270 forint körül jár az alpesi deviza árfolyama, ez 60-70 százalékos emelkedést jelent. „Az elmúlt nyolc évre” visszamutogató Fidesz-KDNP–kormány még mindig csak látszatintézkedéseket és ígéreteket tesz a mára valóban romokban heverő emberek, családok százezreinek megsegítésére – fogalmazott dr. Sós Tamás. Hozzátette: a mostani erős svájci frank az eladósodottak számára sok esetben már kétszer akkora törlesztő részletet jelent, mint amivel a hitel felvételekor számoltak. Emiatt egyre többen lesznek kénytelenek igénybe venni az árfolyamrögzítést, ami azonban katasztrofális következményekkel járhat 2015-től.
Dr. Sós Tamás véleménye szerint a kormány saját döntéseivel megy szembe akkor, amikor az igen hátrányos következményeket jelentő árfolyamgát majdani káros hatásai ellen is intézkedik: megszabja, hogy “csupán” 15 százalékot emelkedhet a törlesztőrészlet 2015-től.
A politikus kiemelte: szakemberek szerint, amennyiben nem változik a nem fizetők aránya, ez 80 ezer család esetében lesz szükség kényszerintézkedésre. Ehhez viszont közel 400 milliárd forintra lenne szükség, de csak 2 milliárd áll rendelkezésre..
Dr. Sós Tamás végül elmondta: az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy azonnal szakítsa meg szabadságát és hívjon össze kormányülést a kialakuló gazdasági válsághelyzet miatt. Arra kérik a miniszterelnököt, hogy kössön új megállapodást a Magyar Bankszövetséggel és folytasson további egyeztetéseket az adósok és az önkormányzatok érdekképviseleti szerveivel, a bankadó bevételeit pedig fordítsák a válságkezelésre, illetve egy válságalap létrehozására.

Forrás: Egriszín

Jelentős létszámmal 57 fő próbaidős rendőr őrmesterrel nőtt Heves Megye járőreinek állománya. Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között tettek esküt a leendő rendőrkollégák a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A fiatalok érettségire épülő egyéves rendészeti szakközépiskolát végeztek, melyből még egy év hátra van, melyet már szolgálat mellet fejeznek be. A hétfői eskü után kezdik szolgálatukat 23-an az Egri Rendőrkapitányságon, 12-en a Gyöngyösi, 8-an a Hatvani, 8-an a Hevesi és 6-an a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon. A ifjoncok még három- plusz egyhetes útlevélkezelői és határrendészeti képzésben fognak részt venni és 1 hónapos csapatszolgálati képzésre lesznek kivezényelve a készenléti rendőrség állományába, de ezektől függetlenül augusztus 1-jével felveszik a szolgálatot a kirendelt rendőrkapitányságon.

Kovács Miklós rendőr ezredes elmondta: már nagyon várták az újoncokat. A várakozásokat az előzte meg, hogy 2008-ban a határőrség integrációjából sajnálatos módon Heves Megye negatívan jött ki, amely a létszám viszonyaikban is megnyilvánult. Heves Megyei a rendőrség tekintetében az ország egyik legkisebb állományú megyéje volt. Ezt a létszámproblémát folyamatosan jeleztük elöljáróink felé és az Országos Rendőr-főkapitányság és a Belügyminisztérium vezetése a mutatóink alapján egyértelműsítette, hogy a probléma valós, és a keretet emelni szükséges. Ez a létszámemelkedés 2011. július 1-vel realizálódott az 5 + 1 hónapos képzésből ideérkezőkkel, majd a most augusztus 1-vel nálunk kezdőkkel.
Az ezredes az újoncoknak kifejtette, hogy milyen fontos és szép hivatást választottak, melyhez elengedhetetlen, hogy az eddig megszerzett tudást alapul véve a kapitányságokon olyan emberek segítség a munkájukat, akiktől lehet tanulni és kötelességük is tanulni. Fontos, hogy minél hamarabb elsajátítsák a rendőri szakmának azon gyakorlati elemeit, amelyek felhatalmazzák majd arra, hogy az állampolgárok meg legyenek elégedve a munkájukkal és az esküjüknek megfelelően teljesítsenek.
Az ezredes zárásként felajánlotta a segítségét mindenben, és kérte, hogy minél gyorsabban szerezzék meg a megfelelő gyakorlati ismereteket és integrálódva a rendőrség szervezetébe, működjenek együtt a többi kollégával.
A próbaidős rendőr őrmesterek már a mai napon szolgálatba álltak.

Forrás: Egriszín

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Lezárultak a hosszas és a nyilvánosságot kizáró tárgyalások az NB II-es Egri FC új támogatójával. Kilétét saját kérésére, és a csapat érdekei miatt egy ideig még nem szeretnék felfedni, de az Önkormányzat közlése szerint nagyon komoly mecénásról van szó, aki határozott elképzelésekkel érkezett Egerbe.

A befektető keresésével kapcsolatos akadályok mostanra elhárultak, a megújuló csapat szilárd alapról indulhat, a finanszírozási háttér 100%-ban biztosított. Az önkormányzat a tavalyi 19,5 millió forintnyi támogatás után megemelt összeget biztosít a felsőbb osztályban induló Egri FC működtetéséhez. A támogató annyit kért, hogy Eger városa minden eszközzel álljon a klub munkája mellé, legyen teljesen egyértelmű és korrekt a közös munka.

Rázsi Botond kifejtette: remélik, hogy a futball iránti szerelmét korábban hosszú éveken át bizonyító, komoly célokat megfogalmazó támogató érkezésével a tavalyi sikerek után még szebb időszak következhet az egri, s ezzel a heves megyei labdarúgásban. Az Egri FC-t működtető vállalkozás tulajdonosa jelenleg Kocsis Zoltán ügyvezető, az újonnan belépő fél azt a tájékoztatást adta, hogy az egri körülmények alapos megismerése után várhatóan tulajdonosi szerepet vállal Egerben. A létesítményeket az akkor még érdeklődőként érkező fél júniusban megtekintette, és a látottakkal nagyon elégedett volt. Az Önkormányzat az üzemeltető Egri Városi Sportiskolával szoros együttműködésben haladéktalanul megkezdi a Városi Stadion NB II-re való felkészítését, ez a munka egy korszerű, automata öntözőrendszer telepítésével indul, és hamarosan megérkezik a mobil elektronikus eredményjelző tábla, melyet a felsővárosi létesítményben is használhatnak. A Városi Stadiont működtető EVSI a szezonkezdetre minden előírásnak eleget tesz – áll Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közleményében.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság Eger közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú ingatlanok pártoknak történő bérbeadásáról szóló rendeletét. A testület szerint semmi nem indokolja, hogy politikai szervezetek és más bérlők között különbséget tegyenek, és a pártoknak kedvezményesen biztosítsanak irodahelyiséget.

A helyi jogszabály december 31-én hatályát veszti, addig tehát újra kell tárgyalni a pártokkal a bérbeadási feltételeket. Kovács Luca egri jegyző közölte: tudomásul veszik az AB döntését és haladéktalanul megkezdik az egyeztetést az érintett szervezetekkel. A 2004-ben elfogadott helyi rendelet szerint azok a pártok bérelhetnek kedvezményesen ingatlant, amelyek a városi közgyűlésben képviselettel rendelkeznek vagy a parlamenti választáson elnyerték a listás szavazatok legalább egy százalékát. Az iroda nagyságát az egyes szervezetek közéleti szerepvállalására tekintettel határozzák meg, figyelembe véve többek között, hogy hol és hány mandátumot nyertek, rendelkeznek-e helyben megválasztott képviselővel, van-e saját frakciójuk a városi közgyűlésben, és indultak-e az EP-választáson. A bérleti díjról az érintett szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetés után a városi közgyűlés három szakbizottság javaslata alapján határoz, a bérleti szerződést a polgármester írja alá. A rendszer a legutóbbi parlamenti választásig egészen jól működött, az LMP azonban - amely a parlamenti pártok közül egyedüliként bérel helyiséget piaci alapon az önkormányzattól - az AB-hez fordult. Az AB döntése azért is érdekes, mert Egerhez hasonlóan több más város biztosít kedvezményes irodabérleti díjat, esetleg ingyenes helyiségjuttatást.

(forrás: ma.hu)

Július 21-e és 24-e között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságok történelmi fesztivált az egri várban. A négynapos rendezvény során a vár történelmi hagyományait és meghatározó korszakait elevenítik fel, céljuk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek. Idén a már megszokott programok mellett újdonságokkal is várják a látogatókat.

A fesztivál első napján elsősorban a családokat várják, hiszen ezen a napon a gyerekek vitézi próbán vehetnek részt. A feladatok sikeres teljesítése után pedig az Egri Vár vitéze címet kaphatják meg a vár kapitányától.
A „Magunkra öltjük a középkort” program keretében középkori viseleteket kölcsönözneka látogatóknak, akik a ruhában járhatják végig a kiállításokat. Szintén az első napon interaktív tárlatvezetéseket is tartanak. A látogatásban megfáradt látogatóknak zenét délben zenét, a gyerekeknek pedig vásári komédiát kínálnak.
A második napon – immár több éve – a Nándorfehérvári diadalra emlékeznek, amelynek alkalmával a már megszokott programelemeken kívül (haditorna bemutató, ágyúlövés), a diadal korának történelmi hátterével is megismertetik a látogatókat.
A hétvége két napján a haditornáé lesz a főszerep. 23-án és 24-én a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

2011. július 14-16. - Középkori Piactér, Cselebi Fesztivál (Dobó tér)

2011. július 21-24. – Végvári Vigasságok (Vár)

Eger városa idén ötödik alkalommal rendezi meg a Középkori Piactér elnevezésű történelmi fesztivált, amely az 1995 óta zajló Végvári Vigasságokkal együtt Történelmi Vigasságok néven vált minősített fesztivállá.

A korábbi évek szokásához hűen hazánk történelmi hagyományőrző csapatai ismét Eger belvárosában gyűlnek össze három napra, hogy közösen idézzék meg a középkor titokzatos hangulatát.

A programok között minden korosztály megtalálja a kedvére való tartalmas szórakozást: a hagyományőrző zenészek, táncosok előadásait, az utcaszínházi, színpadi produkciókat, koncerteket.

Idén a Középkori Piactér vendége Törökország, a rendezvénybe integrálódott Cselebi Fesztivál révén!

A programok felhívják a figyelmünket, hogy történelmünk során a török nép részéről számos olyan pozitív hatás is érte a magyar kultúrát, amelynek gyümölcsét, hatásait máig élvezzük.

A rendezvényen ízelítőt kap a látogató arról, hogyan él tovább zenében, táncban és gasztronómiában is a török kulturális örökség.

A török vendégek tiszteletére már a megnyitó napján, csütörtökön ellepik a teret a török gólyalábasok, táncosok. A Bandeira Zászlóforgató Csoport látványos produkciója után egy török néptáncegyüttes mutatkozik be, melyet a székesfehérvári III. Béla Lovagrend különleges előadása követ: az Egri csillagok c. film egyik híres jelenetének felidézésével (Vicuska násztánca) kedveskednek az egri vendéglátóknak.

A megnyitón Eger polgármestere átadja a város kulcsát a hagyományőrzőknek, akik ünnepélyes ígéretet tesznek a város védelmére. Az első nap egyik leglátványosabb mozzanata a részt vevők színes felvonulása a várba, ahol a hagyományőrzők leróják tiszteletüket a várvédő hősök emléke előtt.

A történelmi fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseménye az az egyedi divatbemutató, melynek kollekcióját Bulla Márta iparművész erre az alkalomra készítette. A Török-örökség kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.

A Középkori Piactér Míves vására az autentikus török élelmiszerek mellett színvonalas, egyedi kézműves termékekkel is kedveskedik a látogatóknak.

A török csemegék mellett a Középkori Piactéren feltűnik Eger városának messze földön híres desszertje is, mégpedig a nevezetes egri gömbpalacsinta, amely diós töltelékével, vaníliás mártásával felejthetetlen gasztronómiai élvezetet kínál.

Végvári Vigasságok

A Végvári Vigasságok történelmi fesztivál az Egri Várban 2011. július 21-24-e között kerül megrendezésre, a vár történelmi hagyományaink és meghatározó korszakainak felelevenítése céljából. A fesztivált a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma rendezi meg, immár 16. éve.

A Végvári Vigasságok a középkori hagyományokat felelevenítő fesztiválok közé sorolható. A programok során előtérbe helyezzük az interpretációkat, az életképeket. Célunk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek, s szélesebb tudás birtokában térjen haza.

A hétvége két napján a haditornáé a főszerep. A két nap során azok a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

A megyeszékhely turisztikai jelentőségének megóvása érdekében a Heves Megyei Rendőr- főkapitányság újraindította egy korábbi projektjét, a Tourist Police-t, melyet önkéntes diákok illetve fiatalok közbevonásával képzelnek el. Az ötlet, miszerint önkéntes munkára igény lehet újra, az egyik egri középiskolától származik egy nemsokára bevezetésre kerülő jogszabály miatt, miszerint csak az a diák kaphat érettségi bizonyítványt, aki végzett önkéntes munkát.

A program lényege, amelyet Dr. Petrovics András ismertetett , egy kulturált turista szolgálat, melyben a fiatalok két rendőr kíséretében járnák a várost, a fontosabb turistalátványosságokat,  rendezvényekre látogatnának el, ahol a helyzettől függően akár útbaigazítással is szolgálnának, kisegítve a szolgálatban lévő rendőröket. A heti maximum négy munkanapot  4,5 órásra tervezik, melyre várják a kommunikatív, nyelvismerettel rendelkező, 16-18 éves  fiatalok jelentkezését. Az alsó kormeghatározásnál fontos szempont volt az, hogy a diákok esetleg kemény rendőri intézkedésekbe kerülhetnek, illetve egy 2005-ben megszületett törvény, miszerint 16 éven felülieket reggel 6 és este 8 óra között lehet foglalkoztatni.  Eddig összesen  10 fő jelentkezett, ami a rendőrkapitány szerint a program újszerűsége miatt már most pozitív visszajelzés számukra. A Rendőrség rugalmasan áll a fiatalok terveihez, semmiféle hátrányos szerződésre nem kötelezik az önkénteseket. A program július 1-től augusztus 31-ig él, amelynek a végén a fiatalok igazolást kapnak önkéntességükről.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 2011. június 16-i hatállyal határozatlan időre kinevezte a Heves Megyei Szociális és Gyámhivatal vezetőjévé Mentuszné dr. Terék Irént, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ vezetőjévé Fenyves Pétert, a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség vezetőjévé Gombály Lászlót, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetőjévé pedig Dr. Wernigg Róbertet.

A kinevezések a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 14. § (1), (3) bekezdése alapján, a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével történtek.