Keresés: „lék” (701 találat)

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

2012. november 1-től kötelező a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni.

A HMKIK közleménye szerint, az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, amennyiben felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek.

November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, vagyis újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő.
A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.

Miről tájékoztat a címke?

1.    Gördülési ellenállás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás 6%-os csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1 000 km-ként 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
C helyett B besorolású gumival százon egy decivel csökken az autó étvágya, ami évi 10 ezer kilométer megtételekor a mai benzinárral 4300 Ft megtakarítást hoz. Ha a gumigarnitúrával 50 ezer kilométert autózunk, akkor 21 500 Ft marad a zsebünkben, aki két kategóriát ugrik, annak ez máris 43 000 Ft.

2.    Fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, a három minősítés közül a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak. A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban ’A’ kategóriásat válasszuk! A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80 km/h-ról vészfékezve 18 méteres lehet a fékútkülönbség.

3.    Külső zajszint
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami sok esetben a legjelentősebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél. A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.

Visszakapta a rendőrségtől az egyház azokat a kegytárgyakat, amelyeket augusztus végén loptak el a gyöngyösi Szent Bertalan-templomból.

A 18. századból ránk maradt emlékek nagy részét megrongálták a tolvajok. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia korabeli, áldozáshoz használt ostya őrzésére szolgáló kelyhet és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak a most már előzetesben lévő elkövetők.

Balogh Tibor r. alezredes, a gyöngyösi kapitányság vezetője elmondta: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségét kérték az előkerült kincsek pontos értékének meghatározása érdekében. Az elkövetők elleni eljárást ennek ismeretében folytatják majd.

Juhász Ferenc plébános-kanonok elmondta: a nyár folyamán az egyházi kincstár felújításának kezdetén a gyűjtemény legértékesebb darabjait biztonsági őrizetbe helyezték, a kiállított emlékekről pedig úgy gondolták, a templom karzatán berendezett nyilvános tárlat nem jelenthet veszélyt a kincsekre nézve.

A plébános örömét fejezte ki, hogy előkerültek a több tízmillió forintot érő kegytárgyak. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a 300 ezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel.

Forrás: Heol

Egy lakóház égett Gyöngyösön pénteken hajnalban.

Gyöngyösön a Jókai úton pénteken hajnalban teljes terjedelmében égett egy lakóház és a hozzá tartozó melléképület.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő közölte: a tűzeset miatt a környező házakból tizenöt embert kellett kitelepíteni. Az oltáson a gyöngyösi, hatvani, hevesi tűzoltók és a megyei műveleti szolgálat dolgozik.

Az utcában lakók szerint valószínűleg gyertyázhattak azok, akik miatt a tűz keletkezhetett, de elmentek a  helyszínről.

Járókelők szerint kétes alakok is megfordultak erre, többször értesítették a rendőrséget is.

Személyi sérülés nem történt.

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Az elmúlt két év kormányzati intézkedései megmutatták milyen a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikája. A lényege, hogy a tehetősebb réteget részesítik előnyben, a szegényebbeket pedig még inkább sújtják, a leszakadást gyorsítják és nem a felzárkózást.

Ami nagyban történik az országban, az történik kicsiben a városban is. Jól mutatja ezt, a legutóbbi közgyűlésen elfogadott a bérlakások díjairól szóló rendelet. A rendelet 2009-ben, hosszas, kiérlelt vitában alakult ki, harmadik előterjesztésre fogadta el a közgyűlés, ami mutatja, hogy minden oldal fontosnak érezte a jó rendelet megalkotását, és komolyan is vette.

Mára a rendelet előnyei kezdenek eltűnni, a folyamatos módosítások következtében.

A közgyűlés szeptemberben 4%-os lakbéremelésről döntött, amely önmagában elfogadható és méltányos, hiszen az infláció mértékénél is kisebb emelésről van szó. Azonban döntött a közgyűlés egy olyan módosításról is, amely már nem elfogadható. A szociális kedvezmények mértékét öt százalékkal csökkentett.

Mit jelent ez? A jobb jövedelmi viszonyokkal rendelkezőknek csak infláció alatt, 4%-al emelkedik a lakbérük, míg azoknak, akik szociálisan rászorultak a jövedelmi helyzetük alapján, nekik 4+5, azaz 9%-al, az infláció felett emelkedik a bérleti díjuk.

A szocialisták nem tudják elfogadni azt az igazságtalanságot, hogy a rászorulók esetében nagyobb legyen az emelés, mint a nem rászorulók esetében. Sajnos, ez már tendencia, hiszen a tavalyi évben is ugyanez történt, akkor is öt százalékkal lettek mérsékelve a szociális kedvezmények. Ez már összesen 10% az eredeti, a közgyűlés kormányzati és ellenzéki képviselőinek 2009-ben közösen elfogadott szociális kedvezményekhez képest.

A kedvezmények megnyirbálása mutatja, hogy az azt elfogadó képviselők teljesen elszakadtak a valóságtól, és fogalmuk sincs arról, hogy milyen körülmények között, mennyiből kell megélniük ezeknek az embereknek. Nem veszik figyelembe, hogy mennyi a rezsi költség, és hogy milyen élelmiszer és egyéb közszolgáltatási díjemelés történt az elmúlt években.

Kezdeményezni fogjuk, hogy állítsák vissza az eredeti kedvezmény mértékeket a szociális bérlakások esetében.

Pál György

Mszp Eger, önkormányzati képviselő

Szombaton találták meg családi házában azt az idős nénit, akit Kisnánán csak Boltos Mari néniként emlegettek.
Jószívű, szeretetre méltó volt az idős hölgy az ott lakók szerint, talán emiatt történhetett a tragédia is.
Az itt élők nem emlékeznek hasonló eseményre több évtizedre visszamenőleg sem, összetartó, egymásra figyelő népek élnek ebben a kis faluban, tudtuk meg az egyik szomszédtól.

Szívesen segítenek egymásnak , figyelnek az idősekre, ezért is tűnt fel, hogy az egyedül élő néni nem mozdult ki a házából előző este óta.
A faluban terjengő hírek szerint a nénit brutális kegyetlenséggel ölték meg, talán az előző nap eladott hűtőláda 20 ezer forintnyi áráért. Gyilkosság vagy rablótámadás,  ezt találgatja a falu. Egy internetes sajtóoldal már tudni véli azt is, hogy elfogtak 3 huszonéves férfit, akik gyanúsíthatók a tett elkövetésével. A nyomozás részleteiről csak annyit tudhattunk meg , folyamatban van nagy erőkkel dolgoznak ügyön.

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) hat évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává.

Azóta minden évben szeptember végén számos mesés, kalandos és olvasást népszerűsítő program várja a gyerekeket országszerte.

Ehhez a programhoz kapcsolódott a Balassi Bálint Általános Iskola is. Második alkalommal kerül megrendezésre az  iskolában a  mesenap, melynél a nap során a kalandokra, izgalmakra, találékonyságra, az igazi játékra tették a hangsúlyt, melyen jól érezhette magát gyermek és pedagógus egyaránt.

A mesék varázslatos világának megidézésével a magyar meseírás mesterére, Benedek Elekre emlékeztek.

Az út során - melyet bejártak-először találkozhattak a királyi kancellárral. Miután bemutatták a királynak hozott verseiket, a  kincstárból indulásként szerencsepénzt kaptak, majd segédek hamuban sült pogácsával engedték utjukra a versenyzőket.

Találkoztak  királyi séfekkel, udvarmesterrel, kamarással, börtönparancsnokkal, lovaggal, fityulás szobaasszonyokkal, királlyal, királynéval, mutatványosokkal.

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Egy teherautó kereke lekapott az útról Galyatető közelében a 2408. számú úton. A 25 tonna zúzalékot  szállító jármű tengelyig besüllyedt a puha padkán, csak a szalagkorlát fogta meg, nehogy becsússzon a szakadékba. Az autót két másik kamionnal biztosították, amíg a segítség megérkezett és az rakományt átpakolták egy másik kocsira.

Órákra lezárták az útszakaszt, az erre igyekvőknek akár 80-100 km-t is kerülni kellett.