Keresés: „munka” (704 találat)

Országos hegyikerékpár versennyel mutatkozik be a Mátéhegyi Ökopark és
Sportcentrum Egyesület. A civil szervezetet idén emelte tagjai közé a
Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség. A Borsodnádasd feletti
területen június 10-én rendezik az XCO Magyar Kupa-sorozat idei
harmadik futamát, az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupát. A
versenypályát önkéntesek alakították ki.

Civilek szűk egy év alatt építették ki a Mátéhegyi Ökopark és Sportcentrum sportolásra alkalmas területeit és vendégfogadó helyiségeit. Az egyesületben a kerékpáros mellett működik nordic walking, íjászat és labdarúgó szakosztály is, de mint az eseménynaptár mutatja, a kerékpárosok után az off-road szerelmeseié lesz a terep.
Természetesen van még tennivaló a park komplex kialakításának érdekében, de már most példamutató a helyiek tenni akarása és látványos a befektetett munka eredménye. A park munkahelyeket teremt a közeljövőben és a kisváros turizmusának fejlődésében is kiemelkedőszerepet jut a Mátéhegyi Sportcentrumnak. (Itt kell megemlíteni, hogy
az XCO versenyt Borsodnádasd szállásadói felajánlásokkal, kedvezményekkel támogatják.)

Az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupára érkezők többnyire laza, erdei talajra készülhetnek, egy lejtő kivételével szinte az egész nyomvonalat ez jellemzi. A 3,5 kilométeres nyomvonalhoz viszonylagosan sok, közel 300 méter szintkülönbség tartozik. A gyerekpályák útvonala a központi területen, jól belátható nyomvonalon halad majd. A szombati pályabejárás előtt hillclimb verseny lesz, a nap során többek közt íjász bemutató, este pedig koncertek várják a helyszínre érkezőket.
Civil összefogással építették ki a vendégfogadó teret is, parkolókkal, vizes blokkokkal. Hegyoldalba vájt, különleges akusztikájú színpad lesz a kísérő programok helyszíne.

Előzetes érdeklődésünkre a részleges bokaszalag-szakadással bajlódó Benkó Barbara (Focus MIG Team) elmondta, hogy tervezi a borsodnádasdi indulást, éppen a nyomvonalon szeretné tesztelni felépülésének állapotát a verseny előtti héten - ahol egyben el is dönti majd, ténylegesen készen áll-e már a rajthoz állásra is. Ha igen, akkor Dósa Eszter (Vitalitás SE) és Módos Gabriella (Merida - Maraton Team - CST) biztosan az ellenfelek között található majd számára, az elit férfiak
között azonban úgy tűnik némileg foghíjas lesz majd az élmezőny. A borsodnádasdi futam a remények szerint azonban nemzetközi lesz, mivel már szlovák érdeklődők is megkeresték a szervezőket.

Bolyki-katlan, 2012 május 26.

Sok tanulsága van ennek a hétvégi fesztiválnak. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy bemutatkozott Eger világszenzációs rendezvényhelyszíne, a Bolyki-katlan. A régi kőbányát ízlésesen és igényesen feltáró munka eredményeképpen, egy legalább kétezer főt biztonságosan befogadni képes organikus tér jött létre, amely megjelenésében, akusztikájában is egyedülálló. Nem nehéz megjósolni, hogy koncertek, fényművészeti installációk, performanszok, Robot-krumli bulik, és persze sok borissza összejövetel otthona lesz még ez a helyszín. A kialakítás teljes egészében magánerőből valósult meg, rengeteg munkával.

Másik tanulság, hogy a negyven-hatvan éves korosztály is vevő az ereszd el a hajam fesztiválhangulatra, és csak azért, mert valaki ötven éves és borospohár van a kezében, még nem feltétlenül gerjed az asszonykórusra, meg a citerazenekarra, de még a dzsessz együttesre sem. A külön kétezer forintos karszalaggal látogatható katlan részen ugyan a népzenéé volt a főszerep, de milyen felfogásban! Lajkó Félix, Lajkó Félix módon, a Kerekes etno-funkosan, az Ethnofil műfaji szabályokat felrúgó szertelenséggel, az itt debütáló Herceg Flóra és a Góbé műfajteremtő etnokuplé zuhannyal hálálta meg a jótékonycélú jegyvásárlást.

A harmadik tanulság, hogy a jó bor már nem vonzerő, hanem egyszerűen alapkövetelménye egy boros rendezvénynek. Az egri és mádi borászok pedig nagyon jó borokkal álltak elő ezen az estén. A fogyás jó volt, pedig nem volt ritka a 700 forintos decinkénti ár sem. Bolyki Jani, mint az év gasztroborásza persze nem lazsálhatta le a kulináris színvonalat sem, bár az encsi Anyukám mondta étterem kemencés, töltött piadinája estére elfogyott, de kitett magáért a Zsálya bisztró és az Imola Udvarház is.

Forrás: Egriszin

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Május 25-én befejeződtek a 2012. évi tavaszi érettségi írásbeli vizsgák A tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1210 vizsgahelyszínen 136 546 érettségiző írásbeli vizsgáira került sor.

Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai a vizsgázók számára 1.041.143 feladatlapot és CD-t csomagoltak be és juttattak el közel 38.000 biztonsági fóliatasakba, 7.744 dobozban a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a többlépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, körzetközponti jegyzők és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően felkerültek az OH honlapjára, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Május 26-án 8 órától már mind az 512 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a jelzett honlapon.

Az érettségizők számára tehát befejeződtek az írásbeli vizsgák. A vizsgadolgozatok kijavítása után a vizsgázók saját iskolájukban megtekinthetik vizsgadolgozataikat és – amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt – észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: 2012. június 5. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje - az iskola döntésétől függően - ettől eltérhet.
Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra – a vizsga szintjétől függetlenül – szintén 2012. június 5.

Az érettségi vizsgák következő szakasza, az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka június 7-13. között lesz (36.868 szóbeli vizsga, 148 vizsgahelyszínen, 2454 tantárgyi bizottság előtt). Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei/fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három fős tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 18-átől 29-éig lesznek a középszintű szóbeli vizsgákra.

(fotó: ponthatarok.hu)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.

Árván maradt vadon élő és egzotikus állatok is megtalálhatók a gyöngyösi állatkertben. A néhány hetes láma és a kis őzike mellett a gyerekek kedvence a kis, szelíd vadmalacka, amelyik 3 rókakölyökkel él együtt.

Az állatotthon munkatársai elmondták: a lehető legjobb körülményeket szeretnék megadni lakóiknak. A gyerekek közel is kerülhetnek az állatokhoz, megsimogathatják a nyulat, a bűzös borzot, de akár a vadmalackát is.

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az egri Móra Ferenc tagiskola. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek járnak többségében, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Az itt dolgozók szeretnék megmutatni, hogy itt is ugyanolyan munka folyik, mint bármelyik iskolában.

Az ünnepségen köszöntőt mondtak a társintézmények és a város vezetői, felléptek az iskola diákjai és dolgozói. Az érdeklődők kiállítást tekinthettek meg az elmúlt évek relikviáiból.

Nem érti Gyöngyöstarján lakossága a kedden történt öngyilkossági kísérlet okát. Mindenki példás családapaként ismeri a Gyöngyösön szolgáló tűzoltóparancsnokot. Alig egy hónapja született meg harmadik gyermekük, így a faluban élők megdöbbenve  beszélik egymás között, hogyan vonulhatott félre a temető melletti részre és ott fagyálló ivásával próbált véget vetni az életének.

A kollégái kezdték a keresését, mivel nem jelent meg a munkahelyén, rendőri erők bevonása után nyomozókutyák találták meg a férfit, akit mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. A faluban élők már úgy tudják, jobban van és sikerült megmenteni az életét. Folyamatos találgatások kaptak szárnyra, hogy esetlegesen milyen  összefüggés lehet a mostani öngyilkossági kísérlet és a  hatvani tűzoltóparancsnok helyettes pár hónappal ezelőtti eltűnése között.

A 2011 szeptemberében tartott Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen elhangzottak sok kárt okoztak Egernek, ezért Habis László polgármester a május 23-án tartott közgyűlési ülésen visszahívta posztjáról Orosz Ibolyát - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról és a bizottsági tagságból a polgármester visszahívja Orosz Lászlóné Ibolya tanácsnok asszonyt. A nagy többséggel elfogadott javaslat része az is, hogy Habis László indítványára a szakmai bizottságot a továbbiakban Gál Judit, a KIB korábbi tagja vezesse elnökként, és a megüresedő helyre dr. Misz Mihály kerüljön a bizottságban.

Az Urbanisztikai Bizottságban is volt személyi változás, munkahelyi elfoglaltsága miatt Jung László képviselő helyett Lombeczki Gábor dolgozik tovább a grémiumban.

Habis László polgármester kiemelte: dr. Misz Mihály és Lombeczki Gábor plusz terhet vállal azáltal, hogy mostantól fogva nem egy, hanem két bizottság munkájában vesz részt. A városvezető leszögezte: higgadtan, megfontoltan kell dönteni ebben a helyzetben, hiszen az ügy túlnőtt saját magán és egészen másról kezdett szólni, mint ami ténylegesen történt. Valótlanságokat lehetett olvasni az újságokban és az Interneten. Azon dolgozott az elmúlt hetekben, hogy ez a szerencsétlen történet a város hírnevét a legkevésbé csorbítsa. A polgármester utalt arra, hogy a Székhelyi-üggyel kapcsolatban további javaslatokkal is él majd, hiszen szükség van tartalmi változtatásokra. A konzekvenciákat le kell vonni, szükséges átgondolni a szervezeti, hatásköri, személyi kérdéseket a városban – fogalmazott Habis László.

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

(fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín