Keresés: „TEK” (3545 találat)

A turisták által szívesen látogatott Noszvajon mától ingyenesen nyaralhat 23 gyerek.

Az árvízkárosultaknak, egészen pontosan a Hernádnémetiben kárt szenvedetteknek tett felajánlásról Thummerer Éva vendéglátós vállalkozó adott tájékoztatást.  Elmondta, hogy ott elsősorban a belvíz pusztított, és nagyon sok család került nehéz helyzetbe. Átérezve a természeti csapás miatti keserűségüket, elgondolkodtak Czinkéné Szűcs Krisztina utazásszervezővel és Balogh Barbara szállodással, miként segíthetnének rajtuk.

A gyerekek üdültetése valóban jó ötlet, így vélekedtek a falubeliek is. Első kérésükre csatlakozott a kezdeményezésükhöz a szállodás, a fogadós, a vendéglős, a borász, a lovász, a pék, az utazásszervező, s mindenki, akit megszólítottak. Adják, amit tudnak: szállást, ebédet, lovaglási lehetőséget, lekvárt, mézet, szalonnát. A gyerekek versenyeket, kézműveskedést szerveznek a kis vendégeknek.

Kérdésünkre, mi szerint, ha az egyhetes, teljes ellátást kínáló nyaralásért fizetni kellene, úgy mennyibe kerülne, a vendéglátós elmondta: személyenként 30 ezer forinttal számolhatunk. Javarészt alsótagozatos gyerekek jönnek, két kísérővel. Míg ők feltöltődnek, a szülők haladhatnak a kárelhárító munkájukkal. A szervezők remélik, hogy mások is követik a példájukat, hiszen így is lehet segíteni, nemcsak pénzzel vagy tárgyi adományokkal.

Forrás: Heol

Véget ért a nyár legjelentősebb boros rendezvénye Egerben, a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe szent Donát Napján” elnevezésű rendezvénysorozat. A vasárnapi programban díjazták a legjobb étel és italkínálatot, és kihirdették az Egri Fehér Cuvée névpályázatának győzteseit.

A vasárnap délutáni forgatagban adták át az ünnep legjobb étel-Bikavér párosításnak járó díjat, ami a borbarát hölgyek választása szerint Csutorás Ferenc 2007-es Nagyapa borát, illetve a Senator Ház által kínált mangalica oldalas ételkülönlegességét illette.

Az „Egri Csillag” nevet kapta az Egri Bikavér fehér párjaként létrehozott Egri Fehér Cuvée. A névpályázaton márkanevet kerestek a legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készült terméknek, amelynek felét Kárpát-medencei fajták adják (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta. Nagyon fontos kikötés, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály).
Az „Egri Csillag” nevet 17-en küldték be, akik közül az elsőként beküldőt illette az első díj, amit Szabó Gergő kapott. Ő 300 palack egri bort nyert.
3149 ötletből végzett a második az „Egri Szépasszony”, a harmadik az „Egri Királylány” lett.

Forrás: Egriszín

A fogyasztóvédelmi hatóság idén is kiemelt figyelmet fordít a vízparti nyaralóhelyek, strandok, különböző vendéglátó-egységek, kulturális események, fesztiválok ellenőrzésére a nyári idegenforgalmi főszezonban.

Régiónkban június végén kezdődtek a nyári ellenőrzések, melyek fő célja a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztók megkárosításához, megtévesztéséhez vezető szabálytalanságok felderítése és szankcionálása. Nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalkorúak védelme érdekében az alkohol-, illetve a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó törvényi tilalom, valamint az e termékek reklámozásával kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére.

Fontos elvárás, hogy a fogyasztók korrekt és pontos információkat kapjanak egy vásárlással vagy szolgáltatással kapcsolatban, pénzükért azt kapják, ami akár a szolgáltató előzetes ígérete, akár a jogszabályi rendelkezések alapján elvárható. A félrevezető, megtévesztő vagy egyéb módon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrése nem csupán a fogyasztók, hanem a jogszabályokat – ezen keresztül a fogyasztói érdekeket – szem előtt tartó tisztességes vállalkozásoknak érdekeit is védi.

Forrás: Egriszín

Kihirdették a "A BOR ÉVE 2010" jegyében rendezett kirakatverseny győzteseit tegnap délután a Dobó téren. A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület által szervezett versenyen a zsűri 54 kirakat közül kilencet értékelt díjazásra.

A versenykirakatokat még hétfőn értékelte az 5 fős zsűri, az eredményt a Bikavér Ünnepen tették nyilvánossá.
A Hegyközség nevében Tarsoly József, és a rendező Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület képviseletében Hajdú György és Imre Olga a Dekorszövetség alelnöke adta át a díjakat.
A 2 különdíjat a legvörösebb kirakatért, az Illatcentrumot rendező Szamosvári Judit,
valamint a legsportosabb kirakatért a Mountex Extrémsport üzletet rendező Weiner Csaba kapta.
 
A kiemelkedő kirakatoknak járó díjban a Szemfény Optika kirakatrendezője Szamosvári Judit, a Gonzo Store Ruházat, melynek kirakatrendezői Báder Ferenc, és munkatársai részesültek.  Dekorszövetség különdíját Papné Fábián Anikó kapta, aki egymaga 6 kirakatot készített.
A legélőbb kirakatnak járó díjat, a Per-Solo Női Divat és Cipőkereskedés kirakatrendezőinek Nagy Bozsoki Máriának és Peternák Zoltánnak Honfi Gábort zsűritag, adta át.
A dobogós helyezettek Habis László polgármestertől vehették át az elismerést, harmadik helyen a Stühmer Édességbolt, kirakatrendező Kazimírné Kollár Anna.
Második helyen végzett a Barocco Outlet Stúdió, kirakatrendező Blaskóné Suszter Anita, és első lett az Ofotért, melynek kirakatrendezője Jákói Marika és Szilágy Melinda.
A Közönségkirakat díjra továbbra is mindenki szavazhat, SMS vagy e-mail útján július 18. éjfélig. A szavazók között naponta egy palackbort sorsolnak ki, és a fődíj egy, az Egri TDM szervezet által felajánlott 2 személyes Wellness hétvégét Bükk-ön egy 4 * hotelban.

A szervezők bíznak abban, hogy a versennyel az egész város nyert. Az idelátogatók jó hírét vihetik nem csak Egernek, de az egri bornak is.

Forrás: egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.

A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

A várakozásokon felül teljesítenek a Heves megyei véradók, így nem fenyeget az a veszély, hogy vérhiány alakuljon ki.

Cáfolta a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója azt a hírt, mely szerint annyira megcsappant volna a vérkészlet, hogy kezd vérhiány kialakulni az országban, s ez többek között Heves megyét is érintené. Mint mondta, szűkebb hazánkban mindennek éppen az ellenkezője igaz.

– Jelenleg jó a helyzet, 7 ezer 600 egység a vérkészlet országos átlaga – tájékoztatott Gortva József. – Heves megyében szerencsére továbbra is aktívak a véradók, éves szinten 106 százalékot teljesítettek. A múlt héten pedig az országos átlaghoz képest jóval több vért adtak, 120 százalékos volt a teljesítésük.

Forrás: Heol

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín