Keresés: „épület” (380 találat)

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

A „Végvári vitézek” lovasszobor lehetséges elhelyezéseit is bemutatja látványterveken az a kiállítás, melyet Habis László polgármester nyitott meg ma délelőtt, a Dobó tér 2. szám alatt.
A „Városunk az otthonunk” című tárlaton a belvárosi rehabilitáció számítógépes látványtervei várják a lakosságot és a véleményeket.

Hiányt pótol a kiállítás, ami népszerű formában mutatja be a belváros rehabilitációs terveit, hangsúlyozta Habis László polgármester a megnyitón. A polgármester kiemelte annak fontosságát, hogy a műszaki beavatkozások sorozatát jelentő rehabilitáció kapcsán bemutassák a terveket a városban élőknek, s a fejlesztésekkel kapcsolatos véleményekről, nézetekről is képet kapjanak.
Habis László szerint óriási igény van Egerben közösségekre, azok létrehozására, megerősítésére. Mindehhez terekre van szükség, a meglévők nem igazán alkalmasak erre. Ezt a célt szolgálják a belváros rehabilitációjában szereplő fejlesztések, melyek révén közösségi terek hálózatát képzelik el a belvárosban. A program erősítheti a civil közösségeket és harmóniát teremthet az épített örökség, valamint a természeti tényezők között.
A városrehabilitáció másik eleme az értékmegőrzés, értékmentés, ami Eger egyik legérdekesebb építészeti örökségét, a több mint ötven éve feltárt Valide Sultana fürdő romjait is méltó körülmények között mutatja majd be.
A 4,8 milliárdos, 22 elemet tartalmazó projekt a Városháza épülete, udvara és a Dobó tér közötti kapcsolat lehetőségeit is kihasználja.
A polgármester kijelentette, hogy a programban nincs tabu téma. A Centrum áruház zárt dobozát nyitottabbá, könnyedebbé, emberbarátabbá alakítva, a tér részévé kívánják tenni.
Bartucz Sarolta, a HBH tanácsadó iroda képviseletében, a Magyarországon zajló városrehabilitációs programok áttekintésében megjegyezte, hogy egy ilyen nagyszabású
beruházás kapcsán meg kell felelni az uniós pályázati rendszernek. Az egyik feltétel az, hogy magántőke bevonásával valósuljon meg a városrehabilitációs program.

obj=document.getElementById('bCont2890_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_6');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_7');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_8');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_9');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_10');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>

Forrás: Egriszín

Szomorú véget ért a hétvégi Style Fest az egri EgriX Gördeszka és Extrémsport Centrumban. A program részeként graffitisek kívül-belül kifestették a falakat. A viadukt felőli alkotást azonban – órákkal azután, hogy a kétnapos munka elkészült – valaki diszperzittel leöntötte.

Az alkotást két dán fiatalember készítette, akik kifejezetten ezért utaztak Magyarországra. A rongálás helyrehozhatatlan, a vegyszert lemosni nem lehet, az alatta lévő festékréteget pedig kimarta. Ha nem lettek volna a szponzorok, ez a munka 3 millióba is kerülhetett volna.

A hétvégi rongálás nem az első eset az Egrix életében. Pár hete valaki barna olajfestékkel locsolta végig az épület Széchenyi úti oldalát.

– Felfoghatatlan az eset – mondta Karsai Viktor, a centrum vezetője. – Nem találok rá szavakat, csak a rosszindulat süt az ilyen tettből. A két dán fiú mellett 25-en dolgoztak a hét végén a szépítésen. A város beleegyezésével festettük az utcafrontot. Nem gagyi firkálásról van szó, hanem szakmailag külföldön is elismert művészek munkájáról. Szombaton késő este lettek kész vele, s vasárnap reggel, mielőtt indultak volna haza, le akarták fényképezni. Akkorra azonban már valaki végiglocsolta diszperzittel. Nagyon el voltak keseredve. Persze tudták, hogy nem a mi hibánk, de mégis egy ilyen történettel érkeznek meg Egerből Dániába.
A centrum már készül egy jövő évi nagyszabású sportrendezvényre. Ezek után azonban már el kell gondolkodni, mert tartanak tőle, hogy hasonló eset ott is előfordulhat.

Forrás: HEol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Az elmúlt hetek, hónapok rendkívüli időjárása és az árvíz az egyházi épületeket sem kímélte. Ficzek László érseki irodaigazgató tájékoztatása szerint mintegy húsz helyen tapasztaltak ilyen jellegű gondokat.

A szentistváni templomot életveszélyessé nyilvánították. A boltozat megrepedezése miatt arra kényszerültek, hogy a szentmisét a művelődési házban tartsák. A statikai szakvélemény alapján vasakkal erősítették meg a boltozatot, s bíznak abban, hogy újból birtokba vehetik az épületet. Balajton is megrepedeztek a templom falai. A földcsuszamlás miatt 55 millió forintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári” templomnál – földcsuszamlás miatt – a támfal megerősítésére lesz szükség, ugyanis a közeli erdőből hatalmas földtömeget hordott le a víz. Hernádpetriben a templom boltíve repedezett meg, a vakolat is leszakadt. Szendrőben az altemplom és a plébánia pincéje került víz alá, a templomfalak is átnedvesedtek, ahogy a vizes templomfalak okoznak fejtörést Litkán, Halmajon, Hernádvécsén, Gesztelyen és Ongán.

Hasonló nehézségek adódtak a nagykinizsi imaházzal, a nyékládházi hittanteremmel és a szikszói Betánia-kápolnával is. A viharos szél Sátoraljaújhelyen a Szent Margit Általános Iskola tetejét, valamint a jászladányi templom tetőszerkezetét is megbontotta. Bár még nem áll minden adat rendelkezésre, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a műemléki védettség alatt álló egyházi épületekben.

Forrás: Heol

A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és gyakorlása céllal nyit tanácsadó irodát a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a FEOSZ augusztus elején Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületének I. tárgyalójában.

A szövetség az országban először indít fogyasztóvédelmi tanácsadási programot diákok részére azzal a szándékkal, hogy tisztában legyenek jogaikkal, lehetőségeikkel a mindennapi élet során gyakran előforduló akár csekély, akár nagyobb jelentőségű szerződések megkötésekor. Cél, hogy a fiatalokból tudatos fogyasztók váljanak, akik nem csak fogyasztói jogaikkal vannak tisztában, hanem vásárlás előtt tájékozódnak az áru tulajdonságai, minősége, vételára felől, a piacon található hasonló áruk ár-érték arányának összehasonlításával.

Napjainkban a fogyasztók, s ezen belül a diákok az információs társadalom bővülésével számos új típusú jogviszonnyal, szerződéssel találkoznak, melyekkel kapcsolatosan nem mindig ismerik a részleteket. Ebben a helyzetben segíthet a tanácsadás, amellyel Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az érintett felnövekvő generáció látókörét kívánja szélesíteni, magatartását befolyásolni. A FEOSZ szakértője minden héten kedden és csütörtökön délelőtt 9 és 12 óra között készséggel áll a hallgatók rendelkezésére az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületének I. tárgyalójában valamint e-mailen az egeriroda@feosz.hu címen.
A kezdeményezéssel megkeresik az ország más egyetemeit és főiskolát is hasonló tanácsadási tevékenység nyújtása céljából.

Forrás: Egriszín

Befejeződött a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok nézőterének felújítása. A lelátó piros-fehér-zöld színekben pompázik, a sportiskola az önkormányzat támogatásával 850 új műanyag széket szereltetett fel.

Közel 6 millió forintból valósult meg a beruházás egy zalaegerszegi cég kivitelezésében. Kovács Géza az EVSI igazgatója a ma reggeli átadáskor elmondta, hogy az ülőhelyek kiválasztásánál a biztonsági szempontok elsőbbséget élveztek a kényelemmel szemben, így háttámla nélküli székeket helyeztek el az épületben. A nemzeti színeket követő ülőalkalmatosságok anyaga törhetetlen és éghetetlen. Az önkormányzat nevében Habis László polgármester és Szeleczki János alpolgármester is részt vett az átadáson, akik szerint a mostani fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a lehetőségekhez képest a város igyekszik a sportlétesítményeket megóvni, igazodni a kor elvárásaihoz. A közelmúltban került sor – ugyancsak a sportcsarnokban - a több tízmilliós nagyságrendű azbesztmentesítési munkálatokra, valamint az érsekkerti teniszpályák felújítására is, a pozitív visszajelzések pedig nem maradtak el.

obj=document.getElementById('bCont2769_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forrás: Egriszín

A polgármestert bírálta a hétfői rendkívüli közgyűlést értékelő sajtótájékoztatóján Bányász Róbert képviselő, aki szerint Habis László nem volt a helyzet ura, és elhárította a neki szánt kérdéseket. A polgármester közleményben reagált a „Kepes projektet” érintő állításokra.

Eger város Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén a képviselők többsége nem támogatta az Ifjúsági Ház hasznosításáról szóló szerződés felbontását, amelyet Bányász Róberték kezdeményeztek. A mostani szavazás megerősítette, hogy az épület felújítása után a Kepes hagyatékot bemutató kiállítóhelyet hoznak létre.
Bányász Róbert, az Együtt A fejlődő Városunkért Egyesület elnöke értékelve a szavazás eredményét, tájékoztatóján kijelentette, hogy erkölcsileg a határozat visszavonását támogatók győztek. Elhangzott az is, hogy láthatóan semmi alapja nincs a Kepes központ gazdaságos működésének, a kételkedők utána fognak járni, valójában milyen céllal van szükség a szóban forgó ingatlanra.

Habis László polgármester közleményben reagált Bányász Róbert sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Szerinte értelmetlen volt  rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, tekintettel arra, hogy egy olyan döntésről volt szó, melynek végrehajtásáról szóló tájékoztatót már tavaly októberben elfogadta a testület.
A polgármester szerint a város vagyonának eltékozlásáról szóló feltételezés alaptalan, mivel az együttműködés révén gazdagodik a város, az épület Eger tulajdonában marad, nem jön létre a rekonstrukció kapcsán közös tulajdon.

Az „Együtt a fejlődő Városunkért Egyesület” korábbi elnevezésében szerepelt az Eger kifejezés, aminek használatával kapcsolatban aggályok merültek fel. Bányász szerint korábbi nevüket azért kellett megváltoztatniuk, mert a város nem járult hozzá, hogy az elnevezés tartalmazza az Eger szót.
A város hivatalos közleménye szerint előzetes engedély alapján használható a kifejezés, az Eger város címerének és zászlójának használatát szabályozó, 4/92(II.11) számú rendelet alapján.
„Az erre vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. Bányász Róbert valótlanságot állít azzal, hogy „a hatalom szólt közbe” az egyesület nevének választásakor. Kérelmüket mindez idáig nem nyújtották be a polgármesterhez.” – tartalmazza a közlemény.

Forrás: Egriszín