Keresés: „Etes” (689 találat)

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Két arany- mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet szereztek a magyarok az Egerben szombaton.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) tájékoztatása szerint valamennyi dobogós helyezést a női tőrözők érték el. Az A sérültségi kategóriában az első három helyen magyar sportoló végzett: Krajnyák Zsuzsanna nyert, a második helyet meglepetésre Hajmási Éva szerezte meg, aki az elődöntőben legyőzte az esélyesebb Juhász Veronikát.

A B kategóriában Dani Gyöngyi a legjobb négy között 12-14-ről fordítva nyert 15-14-re, a döntőben pedig magabiztosan múlta felül olasz ellenfelét.

"Versenyzőink teljesítménye önmagáért beszél, a két nap alatt szerzett hét éremhez nem kell különösebb kommentárt fűzni - mondta Kovács Iván szövetségi kapitány. - Krajnyák Zsuzsanna párbajtőrben és tőrben annak ellenére győzni tudott, hogy a londoni paralimpia előtt megsérült válla a mai napig nincs tökéletes állapotban."

A magyarok Egerben eddig négy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szereztek.

Forrás: MTI

Fotó: Lénárt Márton

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

A fenti helyszíni vizsgálatok a folyamatos jelenlét biztosításával közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.

Márai Sándor nevét viseli az a turisztikai látogatóközpont, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszonyvölgyben alakítanak ki az Új Széchenyi Terv Keretében 2013 áprilisára.

A 380 millió forint értékű beruházás központi eleme a Szépasszonyvölgyben található szabadtéri színpad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Európai Unió és a magyar állam - közölte Zentai László az önkormányzat szóvivője kedden abból az alkalomból, hogy megkezdődött a látogatóközpont megvalósítása.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a Szépasszonyvölgyben, színvonalas vendéglátó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és rekonstrukción esett át a völgy infrastruktúrája. Ugyanakkor a szabadtéri színpad felújítása nem történt meg, így a létesítmény már nem alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szükség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon.

A most induló beruházás keretében felújítják, befedik és alkalmassá teszik 800 néző befogadására a nézőteret. Ugyanakkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó interaktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen.
A komplexumhoz szabadidőpark és egy ökoturisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein.

Szintén fontos eleme a fejlesztésnek a Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, például a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések keretében - sorolta a terveket a referens. Márai Sándor nevét egyébként azért kapja a létesítmény, mert az irodalmár egyik kedvenc témája a jó bor és az egri bor élvezete volt - mondta Zentai László.

MTI

Két napon keresztül élvezhették kicsik és nagyok Carlo társaságát a Gyöngyös melletti állatkertben. A 2,5 hónapos oroszlánfiú morgással, játékkal és természetesen nagyfokú lustasággal tekintett a kíváncsi nézőközönségre. A kisoroszlánt szülei nem fogadták kellő szeretettel, így a több mint 30 éve oroszlánokkal foglalkozó Perinyo Schneller vette pártfogásába. Az oroszlánszelídítő nem titkolt szándéka, hogy pályájának méltó befejezéseként olyan előadást vigyen a cirkusz porondjára, amiben élő oroszlánokkal játszhatja el az oroszlánkirály című mesefilmet. Az álom megvalósításához viszont szelíd oroszlánokra van szüksége, ezt pedig úgy tudja elérni, hogy ha Carlo és társai folyamatosan emberek közelében tartózkodnak.

A gyerekek hatalmas lelkesedéssel fogadták a lehetőséget mondhatnánk félelem nélkül gyalogoltak be az „oroszlánbarlangba”. Ha lehetőségük lett volna rá, mint egy igazi cicát, haza is vitték volna.

Carlo „pótmamájának” tekinti gazdáját, és ezt harapdálással, nyalogatással kellő mértékbe tudtára is adja. A négy óránkénti cumiztatást lassan felváltja az oroszlánokra jellemző ragadozó életmód: gazdája nem győzi majd hússal etetni őt, mint az igazi nagy oroszlánokat.

Az elmúlt hónap során az Egri Rendőrkapitányságra több garázs illetve tároló helység feltörésről érkezett bejelentés:

2012. október 30-án egy társasház alagsori kerékpártároló ajtaját testi erővel befeszítette és a tárolóból egy MTB kerékpárt és egy BMX kerékpárt tulajdonított el ismeretlen tettes, 110.000 Ft értékben. Szintén október 30-án, ajtó befeszítés módszerével egy másik egri társasház alagsorában lévő közös tárolóból tulajdonított el ismeretlen személy horgászfelszerelést, 113.000 Ft értékben.

Ismeretlen tettes, 2012. november 3-án egy lépcsőház földszintjéről eltulajdonított egy kormányzárral lezárt 60.000 értékű segéd motorkerékpárt.

2012. november 7-én egy lépcsőház nyitott tárolójából dolog elleni erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonított ismeretlen elkövető egy 70.000 Ft értékű férfi kerékpárt.

 2012. november 9-én az éjszakai órákban egy társasház földszintjén lévő közös tároló ajtaját ismeretlenek befeszítették, oda megpróbáltak behatolni, de cselekményük közben megzavarták őket, így elmenekültek a helyszínről. 

Két darab, összesen 100.000 Ft értékű MTB kerékpárt tulajdonított el ismeretlen 2012. november 8-án, egy egri társasház lépcsőházából.

Egy társasház előtti járdán parkoló, kormányzárral és kulcsos motorzárral lezárt robogót eltulajdonította ismeretlen elkövető 2012. november 13-án. Tettével 80.000 Ft kárt okozott.

Az egri bűnügyi szakemberek az alapos, minden részletre kiterjedő nyomozás során, a pénteki napon eljutottak a feltételezett elkövetői körhöz.

A nyomozók összehangoltan, egyszerre három helyszínen tartottak házkutatásokat, két Eger külterületén lévő hétvégi házban valamint egy egri lakásban. Ezek során több, darabjaira bontott robogót, kerékpárt valamint műszaki cikkeket, horgász felszereléseket foglaltak le az intézkedő rendőrök.

Ezt követően gyanúsítottként lett kihallgatva egy 16 éves egri fiú. Ellene – őrizetbe vétele mellett- nyolc rendbeli betöréses lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság, valamint indítványozta előzetes letartóztatásának elrendelését.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsított két társával követte el a bűncselekményeket. Gyermekkorú társát tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság, másik társát – aki ellen korábbi bűncselekmény miatt elfogató parancs van érvényben - keresi a rendőrség.

Megvertek és kiraboltak egy férfit a füzesabonyi vasútállomáson. Az elkövetők ezt követően még egy lakásba is megpróbáltak betörni, de a zajra felébredő tulajdonos megzavarta őket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.

Nem sokkal éjfél után, egy nagysimonyi férfi tett bejelentést a rendőrség ügyeletére, hogy őt a füzesabonyi MÁV-pályaudvaron egy fiatal férfi és egy nő az egyik álló vasúti kocsiba csalta. A sértettet a fiatal férfi többször megütötte, lefogta, a nő pedig elvette a nála lévő okmányokat, mobiltelefont és készpénzét. Még az éjszaka folyamán a rendőrök megtalálták a pályaudvar területén azt a két fiatalt, akik a cselekmény elkövetésével összefüggésbe hozhatók, nem messze tőlük, pedig az eltulajdonított tárgyakat.

Megalapozott a gyanú arra vonatkozóan, hogy a két fiatal személy, miután a férfitől elvette az értékeit, egy füzesabonyi lakóházba próbált meg bemenni, azonban a zajra felébredő tulajdonos őket megzavarta, így a helyszínről elmenekültek, így lopási kár nem keletkezett.
A Füzesabonyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a gyanúsított személyeket őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatásukat.