Keresés: „kér” (1180 találat)

Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.

Részletes program:

1. KIKELET IRODALMI ELŐADÁSSOROZAT

Március 1., kedd 17.00

A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében

Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE

(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is),  valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).

KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)

Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.

Március 8., kedd 17.00

Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében

Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem

(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban.  Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.

GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)

Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.),  ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény.  A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.

Március 17., csütörtök 17.00

Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZAISKOLA A HATÁRON című regényében

Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE

(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.

A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.

OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)

Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok.  A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.

Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.

A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.

Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880

A diákok után a parlamenti képviselők is kockásingbe bújtak, sőt nem csak ellenzéki, de kormánypárti politikus is kockás ingben jelent meg ma az ülésteremben. Az egyik szakszervezet a sztrájkmoratórium felmondását követeli, de azt egyelőre nem tudták megmondani mikor kezdenének sztrájkba, egyelőre a kormány döntéseire várnak. A kormány szerint nem lesz béremelés, az érdekképviseletek szerint pedig ők nem is kérnek ilyet.

Látogatási tilalmat rendeltek el a Mátrai Gyógyintézetben és a balassagyarmati kórház több osztályán az influenzajárvány miatt. Másfélszer több a beteg az egyik budapesti háziorvosnál is, legtöbben influenzagyanús tünetekre panaszkodnak. Szakemberek szerint még nem késő védőoltást kérni, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy meddig tart a járvány.

Megtelt az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház nagyterme szerda délután. A Markhot Ferenc Kórház dolgozó töltötték meg, közülük is elsősorban az Ápolási Szakszervezet tagjai. Elmaradt béren kívüli juttatásuk kifizetésében reménykednek.

Az Egri Ápolási Szakszervezet öt tagja előbb az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd később az Egri Törvényszéken nyert pert az elmaradt cafetéria juttatásuk kifizetésére, ám a Markhot Ferenc Kórház fellebbezése nyomán az ügy a Kúriához került, amely a napokban a korábbi bírósági döntéseket helyben hagyta.

A BBKH-ban tartott dolgozói értekezleten ott volt dr. Bajusz Krisztina, az Autonóm Szakszervezetek munkajogásza. Ő képviselte az ötöket a nemrég zárult perben. A jogi képviselő a portálunk kérdésére elmondta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon nincs precedensjog, ám azt is látni kell, hogy az öt pernyertessel egyező jogi helyzetben van a többi kórházi dolgozó is, ráadásul maga a kórházvezetés is úgy nyilatkozott, keresi a forrását a dolgozók kifizetésének.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a fórumon úgy vélte: az egri kórház vezetésének és a legnagyobb szakszervezetnek közös az érdeke, együtt juthatnak eredményre, hiszen a csaknem 1500 dolgozó elmaradt cafetériája csakis a központi költségvetésből finanszírozható. Székely szerint sem várható az el egy gyógyintézménytől, hogy egy éves szinten 162 millió forintra rúgó többletkifizetést kigazdálkodjon.
– Csak úgy érhetünk el eredményt, ha megerősítjük a szakszervezetet, amelynek most mintegy négyszáz tagja van az egri kórházban. Ha a dolgozók többségét magunk mögött tudhatjuk, akkor tudunk valódi nyomást gyakorolni – fogalmazott Székely, aki a szakszervezetbe való belépésre buzdította a résztvevőket.
– Az senkinek nem lehet érdeke, hogy most 1400-nál is több pert indítsanak a dolgozók egyenként – tette hozzá Székely. – Ha stadionokra van pénz, akkor az egészségügyben dolgozóknak is kell, hogy jusson.

Az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke, Kovácsné Pálos Rita, aki egyébként egyike azoknak, akik vállalták a pert, elmondta:
– Elkezdődött  az egyeztetés a kórházvezetéssel, de nyilván hosszas párbeszédre lesz szükség, hogy a végleges megoldás megszülethessen. A jelenlegi igazgató, úgy érzem, igyekszik segítő kezet nyújtani.

A dolgozók között nagy volt a bizonytalanság, sok még a tisztázatlan kérdés. Ez a fórumon is kiderült, mert egy-egy kérdező még azt sem tudta, hogy a Kúria döntését követően 2016. január 15-i hatállyal a Markhot Ferenc Kórház vezetése felmondta az addig érvényben lévő cafeteria-szabályzatot, mely a per alapját képezte.

A Markhot Ferenc Kórház nyitott a cafeteria ügyének rendezésére, fogalmazott dr. Tóth Ildikó megbízott főigazgató közleményében. A kórház a kúria döntését követően megkezdte az egyeztetéseket az intézmény tulajdonosa és a dolgozói érdekképviselet között. Dr. Tóth Ildikó, aki megörökölte ezt a 2013-ban kialakult jogi helyzetet, az ügy megnyugtató rendezésére törekszik.

Többször is megszúrta barátnőjét egy férfi Gyöngyösorosziban. A szomszédok szerint a férfi drogot akart kérni a nőtől, de a nő nem adott neki. Ezen vesztek össze, majd a férfi kést rántott. A nőt kórházba vitték.

A rendőrség közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást.

Állampolgári bejelentés érkezett 2016. január 14-én 19 óra 30 perc körüli időben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint Füzesabonyban, az Ifjúság úton egy női holttestet találtak. A helyszíni és halottszemle elsődleges megállapításai szerint egy Opel típusú gépjárművel közlekedő személy ütötte el a földön fekvő 70 éves asszonyt.

A Füzesabonyi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, továbbá a rendőrség vizsgálja a haláleset körülményeit.

Nyilatkozott a kocsit vezető férfi:részletesen elmesélte, hogyan történt a baleset. Bár a baleset Füzesabony központjában történt, a szakértők szerint a sötét ruhában az úton fekvő idős nőt csak kb. 10 méterről lehetett észrevenni, akkor pedig már nem tudott megállni a vezető. A szakértő vizsgálja, hogy esetleg a nő már korábban egy gázolás elszenvedője volt.

A környéket több száz méteres körzetben lezárták a helyszínelés idejére, a körzetből kilépőket igazoltatták.

Több száz baleset történt a havazás és a csúszós utak miatt országszerte. Az M3-as autópályán egy 42 éves férfi halt meg és négyen súlyosan, életveszélyesen megsérültek. Szakértők szerint nem csak a téli gumik hiánya a baj, hanem az is, hogy az autósok túl gyorsan mennek a havas utakon.
TÉNYEK / Egy nap alatt több száz baleset a hó miatt / tenyek.hu

A rendőrök teljes útlezárás mellett helyszínelnek Ecséd közelében.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2016. január 4-én 19 óra 45 perc körüli időben két személygépjármű ütközött össze az M3-as autópálya Budapest irányába vezető oldalának 67-es kilométer-szelvényében. A baleset következtében egy személy életét vesztette.

A rendőrök az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták, továbbá Hortnál leterelik a Budapest irányába tartó gépjárműveket, amelyek Hatvan-kelet csomópontnál hajthatnak vissza az autópályára.

Úgy tudjuk, egy, a belső sávban Budapest felé haladó magyar rendszámú kék színű kisbusz valamilyen ok miatt nekiment a a belső szalagkorlátnak. A baleset a külső sáv felé sodródott, ahol nekiütközött egy ukrán mikrobusznak, majd a két kocsi az árokban állt meg.

A magyar járműben az anyós ülése utazó a szalagkorláttal való ütközéskor kirepült a kocsiból, az életét mára mentők nem tudták megmenteni. A kocsi vezetője a jobb első ülésre esett, és ott beszorult. Őt a tűzoltók szabadították ki. A kék Ford másik két utasát súlyos sérülésekkel szállították a hatvani kórházba. Az ukrán kocsiban csak a vezető volt, ő is súlyosan megsérült.

Az autópályát a helyszínelés idején órákra lezárták.

Az eset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

Az Egri Rendőrkapitányság eljárást folytat Horváth Istvánné eltűnése miatt. Bejelentés érkezett 2015. december 31-én 20 óra 45 perckor, miszerint Horváth Istvánné mátraderecskei otthonából a délelőtt folyamán ismeretlen helyre távozott.

Az adatgyűjtés során a rendőrök megállapították, hogy a 74 éves nő feltehetőleg busszal Egerbe utazott, majd onnan ismeretlen helyre tovább közlekedett.  Horváth Istvánné körülbelül 165 centiméter magas, átlagos testalkatú, ősz, rövid, göndör hajú.

Az Egri Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható nőt felismeri, tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja 36/522-111 telefonszámot, vagy tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 107, és 112 segélyhívó számokon, illetve a szintén ingyenes 06/80-555-111 „Telefontanú” zöld számán (h-cs.:8-16, p.:8-13), ahol lehetőség van a bejelentő kilétének titokban tartására.

Még egy tiszta borítékra is sajnálta a pénzt az a férfi, aki Balaton községben ponyvaregénybe illő stílusban írt üzenetekkel, emellett személyes telefonhívások útján próbálta megzsarolni egy falubelijét. Az Egri Járási Ügyészség a törvény szerint kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható élet elleni fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a 65 éves elkövetővel szemben. 2015. július12-én délután a bűncselekmény sértettje balatoni háza kiskapujának vasrácsába dugva egy vonalas füzetből kitépett papírlapra írt üzenetet talált, ami ekképpen szólt: „A telefonba kaptál üzenet ha nem teljesíted eszt 10 óra volt. háridő módosítok et 6ig 3000 Ft-ot tegyé le a Polgármester Kinti vc papírtartójába, mert ha nem ráfizetel az életeddel.” Néhány perc múlva csörgött a lakás vezetékes telefonja is, melyen a kijelzőn megjelenő számról a vádlott hívta a sértettet azzal, hogy teljesítse a követelését, különben „nagyon ráfizet”. Fenyegetéseiben bízva a zsaroló este a községházával szemben felállított nyilvános illemhelyhez ment, várva, hogy a sértett oda viszi a pénzt, de ez nem történt meg. Ezért újabb fenyegető levelet juttatott el hozzá, a következő szöveggel: „a kért pénzt megszabot hejre tegye mert a kért időre nem teljesítetted ha visszatérsz a vikkendről teljesidd mert neked meg a házadnak vége!” A papírlapot egy gondosan megcímzett borítékba zárta, melyen feladóként a saját neve is szerepelt, bár azt - utólag felismerve ennek terhelő voltát - filctollal felületesen átsatírozta. Ezután telefonon figyelmeztette áldozatát, hogy délután fel fogja keresni a követelt pénz átvétele végett. Így is tett, amivel alkalmat adott a helyszínen várakozó rendőröknek, hogy igazoltassák, majd őrizetbe vegyék. Az ügyészség vádiratában a vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, valamint azt, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el őt a közügyek gyakorlásától, és kötelezze a bűnügyi költségek megfizetésére is.