Keresés: „mara” (600 találat)

Bukdácsoló vevők - panaszkodó kofák

· Belföld · Gazdaság

Pangó piactér, zsúfoltság  az utcákban, zaj és kellemetlenségek jellemzik most Eger belvárosát.

Hiába szeretnének a kofák árulni, nincs vevő, vagy aki vásárlásra szánja rá magát sokkal kevesebb és kisebb tételben vásárol. Nem fogy a hurka és a kolbász sem, nem viszik a lángos délidőben, alig jönnek ebédelni az emberek, mivel megközelíthetetlen a piac környéke. Az árusítók elmondása szerint akár 50%-os az a veszteség, ami naponta éri őket a parkolóház építése miatt. Ők nem kérték ezt a hatalmas beruházást, igaz a város javát szolgálja. Mind a vevők, mind az eladók nehezen és körülményesen tudják megközelíteni a piacot, majd parkoló helyet keresni, hogy az ott megvásárolt árut hazavihessék. Mivel az őszi szezon kedvez némely zöldségek árusításának, de ezekből nagyobb mennyiséget szoktak vásárolni, lehet, hogy ezek a bevételek is elmaradnak.

Gyalult káposztát még sehol nem lehet kapni, pedig itt lenne az ideje, nem mernek belefogni az árusításba, mivel 20-30 kilónyi árut senki sem cipel szívesen több száz méterre. A zöldségesek szerint elmennek máshova inkább, mint húzzák-vonják ezeket a súlyokat. Az amúgy is válságos időszakban senkinek nem hiányzott az, hogy még kevesebb legyen a bevétel.
A tulajdonosok félnek, nem mernek nyilatkozni, retorziótól tartanak.

Társasházként működnek, szavazatok és gyűlések során tárgyalják meg lehetőségeiket és igazukat, papírok alapján próbáltak képet festeni arról, mi is folyik jelen pillanatban.

Szerintük nem kérdezték meg őket és nem tájékoztatták megfelelően a kivitelezésről, egy hónappal ezelőtt még azt az információt kapták az építkezés kivitelezhetetlen, mivel számukra nincs a bejárás biztosítva.

Az önkormányzat szerint nincs fejlesztés áldozatok nélkül, ezt a kisebb kellemetlenséget el kell tudni viselni minden városlakónak, mivel az ő érdeküket szolgálja. Minden szükséges engedély rendelkezésükre áll az építkezés megkezdéséhez. Különböző intézkedésekkel és forgalmi rend változtatásokkal megpróbálták a sok kellemetlenséggel járó munkálatokat a nagyközönség számára is elfogadhatóvá tenni.

A cél a kiegyenlített színvonalú oktatás

· Oktatás

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Aki a virágot szereti, rossz város nem lehet

· Belföld · Szabadidő

Bírálták Egert. Azt nézték tiszták-e az utcák, le van-e vágva a fű az árokparton, az Eger táblát benövi-e a gaz, vannak-e jelzőoszlopok a turistáknak, egységesek-e az utcatáblák, ápoltak-e a parkok, virágosak-e a kertek. Csütörtökön városunkban járt a Virágos Magyarországért verseny zsűrije.

Irodájában fogadta a küldöttséget Habis László Eger polgármestere, aki beszélt a város tervezett fejlesztéseiről, a kerékpárút építéséről, a belvárosi rehabilitációról, a Börtön a városért programról és a Márai-látogatóközpontról is.

Pollák Erika a szervezőbizottság elnöke elmondta, a Virágos Magyarországért verseny nem a virágokról szól, hanem inkább a települések környezetszépítő tevékenységéről. Arról, hogyan képesek bevonni a lakosságot, a civileket, az intézményeket a szemléletformálásba. Elhangzott továbbá, hogy a program lényege, hogy az idelátogató jól érezze magát, jól tudjon tájékozódni és kellemes emléke maradjon a városról.

A versenyre idén több mint 300 település nevezett be. A zsűritagok  augusztusban végigjárják a településeket. Szeptemberben a nyertes városban lesz a díjkiosztó. Évente közel 100 díjat osztanak ki.

Eger már 20 éve kitart, és mindig tud valami új elemet bevonni-fogalmazott a polgármester. - Igyekszünk valamivel fenntartani az érdeklődést. Idén réztáblát kaptak a lakóközösségek, mellyel elismertük, hogy igényesek a környezetükre. Egerben a turizmus számára fontos, hogy milyen hatás éri az idelátogatókat. Az önkormányzat továbbra is mindent megtesz azért, hogy Eger élhető város maradjon - emelte ki Habis László.

Forrás: Egriszín

Hét járási székhely lesz megyénkben

· Belföld · Politika

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal

Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

MSZP: A pályakezdők alig találnak munkát Heves megyében

· Belföld · Politika

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

 

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Kiváló termést várnak az egri borászok

· Belföld · Gazdaság

Míg az ország egy részén az időjárás miatt kevesebb szőlőre számítanak a termelők és áremelésre készülnek, addig Egerben és környékén kimagasló minőséget várnak a borászok. Bolyki János szerint, ha továbbra is marad a jó idő, akkor hamarabb beérik a termés és jobb lesz a szőlő minősége is. Ehhez azonban az is kell, hogy ritkítással segítsék a növényt.

Elhunyt Safranek Károly színművész

· Kultúra

Tegnap este, hirtelen lefolyású betegség következtében, váratlanul elhunyt Safranek Károly színművész, az egri színház színésze.

Safranek Károly 1989-ben Jászai Mari-díjat kapott, s színházi szerepei mellett rendszeresen filmezett és szinkronizált is. Dolgozott a Madách Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Móricz Zsigmond színházban Nyíregyházán, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban., a Budapesti Kamaraszínházban, a József Attila Színházban, a Nemzeti Színházban. Az elmúlt tíz év során szeretett és elismert alakja volt a Gárdonyi Géza Színház társulatának. Legutóbb a Csíksomlyói passióban láthatta az egri közönség. Színészkollégái, s a színházszeretők körében nagy űrt hagy maga után. Temetéséről később intézkednek.

Megvédték az egriek a Várat!

· Kultúra · Szabadidő

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

"Gólya viszi a fiát"-webkamerás élőshow

· Belföld · Oktatás · Szabadidő

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

Vihar Egerben is

· Belföld · Kék hírek

A legmagasabb, harmadik fokozatú, piros riasztást adta ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hét megyére és a fővárosra csütörtök este - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyelete az MTI-vel.

Mire a riasztást kiadták, a vihar már meg is érkezett Egerbe, és környékére.

Este 10 óra után nem sokkal csapott le a vihar a hevesi megyeszékhelyre. A hirtelen jött esővel a csatornák most meg tudtak birkózni. A viharos szél sok helyen ágakat szaggatott le a fákról.

Az érsekkerti szökőkútnál egy hatalmas, korhadt ág szakadt le a járdára. Szerencsére akkor épp nem volt ott senki. A kerékpárosok órákig kerülgették a maradványokat. Volt ahol a közlekedési tábla is kidőlt, ágakat kerülgettek az autósok.

Szerencsére sérülésről, nagyobb kárról nem érkezett hír.