Keresés: „polgármester” (607 találat)

Kutya-kommandó Egerben

· Belföld · Egészség · Szabadidő

Lakossági észrevételek alapján kezdeményezték Egerben azt a három héten keresztül tartó programot melynek az a célja az volt, hogy az eb tartókat ösztönözzék a kulturált és mások által is elfogadható kutyasétáltatásra. Törvényi rendeletek szabályozzák az ebek és gazdájuk viselkedését a közterületeken, fontos hogy bármilyen méretű kutyát csak pórázon sétáltathatnak a gazdik és a nagytestű kedvenceknek a szájkosár használata kötelező.

A kutyagumit minden esetben össze kell gyűjteni és a kihelyezett speciális gyűjtőedényben vagy a közterületi kukákban kell elhelyezni, mivel ezek nem számítanak veszélyes hulladéknak –tudtuk meg Melegh Tibor közterület-felügyelőtől. Az ellenőrzések során még nem büntettek csak figyelmeztettek a kutya-kommandósok, akik kiegészülnek a rendőrökkel és a mezőőrökkel, de május 9-től már akár 30 ezer  forintjába is kerülhet a gazdiknak egy-egy szabálysértés.

Sós István alpolgármester elmondta, hogy közgyűlés májusban hozza meg az a határozatot, amelyben a bírság maximált összegét előreláthatólag 50 ezer forintra emelik, valamint szeretnék egy rendeletmódosítással a zöldfelületek rendeltetésszerű használatát is ösztönözni. A lakosság együttműködésével megoldhatónak látja a kutyatartók és a csak kutyakedvelők örökös harcát, és környezetünk védelmével Eger vonzóbbá válik, mint a lakosság, mint pedig az idelátogatók számára.

Szakszervezeti dolgozók fogadása a Városházán

· Belföld

A munka ünnepe alkalmából a szakszervezetek helyi képviselőit köszöntötték kedden délután a Városházán.

Habis László Eger polgármestere beszédében történelmi visszaemlékezést tartott Május 1-je és a munka ünnepének kialakulása kapcsán. Így fogalmazott: Május 1-je a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnep, melyet a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni 1890 óta. Néhány évtizeddel ezelőtt még az egész ország felvonulással ünnepelte a majálist, de mára megváltozott az ünnep tartalma. A kormánynak a feladata, hogy minden dolgozni vágyó embert segítse, erősítse. A polgármester a Városházán, Eger MJV nevében nagy tisztelettel köszöntötte a munkavállalók érdekképviselőit, minden dolgozó egrit, aki munkájával bebizonyította elhivatottságát.

A munkavállalók nevében Fodor Pálné, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képviseletének-vezetője beszédében hangsúlyozta: Május 1-je továbbra is legyen a munka ünnepe. Vissza kell állítani a munka becsületét, a munkahelyek biztonságát. Az MSZOSZ stratégiai tervet dolgozott ki 2011-es évre, melyben részletesen elemzik a szociális, gazdasági, pénzügyi, politikai válság hatásait, és ebben megfogalmazzák, hogy Európai Uniós országként a kollektív tárgyalásokon túl, az Európai Szakszervezetek Szövetségével együtt kell nemzeti és európai szinten összefogni és összehozni a munkavállalók megszerzett jogi védelmét.

A szakszervezetek reneszánsza elkerülhetetlen, a különböző érdekcsoportoknak együtt kell megtalálniuk a megoldást, és tovább lépni, hogy mindenki visszakerüljön a munka világába. A gazdasági válságot túlélve kell újjáépíteni az országot, együtt kell megoldást találni- mondta Fodor Pálné.

A város vezetése fogadással kedveskedett a szakszervezetek képviselőinek.

Forrás: Egriszín

VI. Aranytőke borszemle Egerszóláton

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Az „Aranytőke Borszemlét” hatodik alkalommal rendezik meg a 2011-es évben. A helyszín most is az egyre szépülő egerszóláti Brezovay kastély.

A nehezedő gazdasági feltételek közepette az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend hat település hegyközségével és önkormányzatával együtt azért kezdeményezte a verseny életre hívását, hogy a kistelepülések szűk körű megmérettetésein túl a „hívatásos” borkészítők mellett a kistermelők is fórumot találjanak boraik összehasonlítására. Az Aranytőkén ösztönzést és tanácsokat is kaphatnak annak érdekében, hogy minél jobb minőséget produkáljanak. 

A résztvevők köre az elmúlt évek során folyamatosan bővült, tavaly már a teljes Egri Borvidék területéről érkeztek nevezések. A borok minősítését május 13-án végzik el neves borászok és borbírálók, a szakmai munkát dr. Lőrincz György irányítja, aki 2009-ben elnyerte az „év bortermelője Magyarországon”címet. Az ünnepélyes eredményhirdetés a Demjéni Falunapon lesz, augusztus 13-án.

A sikeres munka garanciáját a borkészítés csodája iránt elkötelezett dr. Lőrincz György, dr. Gál Lajos, Sike Tamás, Hagymási József, Hangácsi Csaba, Rabóczki Attila és Simkó Zoltán szakértelme jelenti, az Egri Borvidék hegybírói, a kistérség polgármesterei is nagyban segítik a seregszemle megrendezését, szervezését.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Mintákat küldhetnek be bortermelő vállalatok, egyéni bortermelők és kereskedő szervezetek. A verseny rendezőjéhez benevezett boronként 3 db, minimum 0,75 l-es palackban kell a mintát eljuttatni május 3-a és 6-a között, 8.00-tól 15.00 óráig. A minták átvételének helye: az Egri Borvidék Hegyközségi irodákban és a hegybíróknál.

A bormintán az alábbi adatokat kell feltüntetni: résztvevő neve és címe, a bor megnevezése (származási hely, fajta, évjárat), édesség (száraz, félszáraz, félédes, édes) és szín (fehér, rosé, vörös) szerinti kategóriák, nevezési kategória (Olaszrizling, Verseny Fehér borok, Verseny Rosé borok, Verseny Vörös borok, Kistermelői Fehér borok, Kistermelői Rosé borok, Kistermelői vörös borok.) 

A bírálóbizottságok száma a versenyen résztvevő borok mennyiségétől függ. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történik.

Az Aranytőke Borszemlén két kategóriában lehet versenyezni: •              Versenybor kategória (forgalmi borok) •              Kistermelői kategória

A kategória-győztes borok különdíjban is részesülnek. A Nagy Arany Érmet elért kategória-győztes bor elnyeri az ARANYTŐKE CHAMPION címet. A Versenybor kategóriában a benevezett boroknak – a nemzetközi standardoknak alapján - max. 1/3 kaphat elismerést.

Permetezik a gesztenyefákat

· Belföld

Az egri Polgármesteri Hivatal tájékoztatja a lakosságot, hogy a Városgondozás Eger Kft. a közterületeken található vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres kezelést a rajzások figyelembe vételével 2011. május 4-e és május 12-e között, a késő esti óráktól hajnalig, 22.00 óra és 3.00 óra között végzik, az időjárási tényezők figyelembe vételével.

A permetezéshez a következő szereket használják: Mirage 45 EC, Rimon 10 EC, melyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje 0 nap. A gesztenyefák védelmére szolgáló vegyi anyagok a méhekre nem, de a vizekre veszélyesek.

A Polgármesteri Hivatal kéri az egri lakosokat, hogy a megadott időpontokban a gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a környéken lakók az ablakokat zárják be éjszakára, és a fák alatt ne parkoljanak autóikkal.

A táncosokért írtak - Levél Habis Lászlónak

· Kultúra · Politika · Szabadidő

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Mélygarázs az Érsekkert mellett

· Politika

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Mérföldkő 2014-ig megépül az M25-ös

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Több mint szakma, ez hivatás: rendvédelmi képzés Egerben

· Kék hírek · Oktatás

Együttműködési megállapodást írt ma alá Habis László polgármester, Dr. Ormossy  Attila  rendőr főkapitány a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközép Iskola igazgatónőjével, Matúzné  Nagy Ildikóval. Ez év szeptemberétől bővül Eger oktatási kínálata, rendvédelmi szakközépiskolai képzés indul. Matúzné Nagy Ildikótól elmondta:  ötszörös volt a túljelentkezés, reményeik szerint sikerült a közel 160 főből a képzésre legalkalmasabbakat kiválasztani. Az általa igazgatott iskola mind területileg, mind pedig oktatásilag alkalmas az új képzés bevezetésére. A oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek majd az informatikai, nyelvi, kommunikációs képzésre, valamint a fizikai erőnlét alakítására. Az iskola jó alapot teremt majd a rendészeti pályára készülőknek, speciális képzést nyújt a rendőr szakközépiskolai tanulmányokhoz, a rendőrtiszti főiskolához és a biztonságszervező tanfolyamhoz.

Habis László társadalmi ügyként említi az új továbbtanulási lehetőségeket, ezzel tovább erősödhet Eger iskolaváros jellege. Az önkormányzat mint fenntartó anyagilag is hozzájárul az iskola sikerességhez.

Több mint szakma, ez hivatás. Nagyon fontos, akik erre a szakmára jelentkeznek, mit vállalnak és mit vár el tőlük a társadalom - mondta a főkapitány beszédében.

Fehérben is ragyog az Egri Csillag

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Elültették a "Föld napja fáját"

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín