Keresés: „támogatás” (373 találat)

Befejeződött a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok nézőterének felújítása. A lelátó piros-fehér-zöld színekben pompázik, a sportiskola az önkormányzat támogatásával 850 új műanyag széket szereltetett fel.

Közel 6 millió forintból valósult meg a beruházás egy zalaegerszegi cég kivitelezésében. Kovács Géza az EVSI igazgatója a ma reggeli átadáskor elmondta, hogy az ülőhelyek kiválasztásánál a biztonsági szempontok elsőbbséget élveztek a kényelemmel szemben, így háttámla nélküli székeket helyeztek el az épületben. A nemzeti színeket követő ülőalkalmatosságok anyaga törhetetlen és éghetetlen. Az önkormányzat nevében Habis László polgármester és Szeleczki János alpolgármester is részt vett az átadáson, akik szerint a mostani fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a lehetőségekhez képest a város igyekszik a sportlétesítményeket megóvni, igazodni a kor elvárásaihoz. A közelmúltban került sor – ugyancsak a sportcsarnokban - a több tízmilliós nagyságrendű azbesztmentesítési munkálatokra, valamint az érsekkerti teniszpályák felújítására is, a pozitív visszajelzések pedig nem maradtak el.

obj=document.getElementById('bCont2769_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forrás: Egriszín

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

14  illegális hulladéklerakót számolnak fel a közeljövőben a „Vedd észre, Tedd szóvá, Szólj rá!” projekt keretében, hangzott el az új pályázattal kapcsolatos sajtótájékoztatón ma délelőtt, a Városházán.

Nézze meg videónkat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Egri Polgárőrséggel, az Agria Polgárőr Egyesülettel és a Városgondozás Eger Kft.-vel, sikeresen pályázott a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával, aminek köszönhetően közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A korábbi program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét lesz szemétszüret, amelyen 6 alkalommal 14 helyszínen számolják fel a munka során feltárt és dokumentált illegális hulladék-lerakóhelyeket.

Számos eredményt tudhat magáénak a város a bel- és külterületek tisztaságának biztosítására tett lépéseket és az illegális hulladéklerakók felszámolását illetően, hangsúlyozta Habis László polgármester, utalva a Zöld Kommandó sikeres munkájára. Kiemelte, hogy jó példa ez a civil szféra felelősségvállalására.
Az illegális hulladéklerakók felszámolására 2008-ban indított program célja, hogy a lakosság és az ideérkező turisták számára kellemes élhető környezetet alakítsanak ki, jelentette ki Cserged Csaba urbanisztikai ügyintéző, aki szerint a program nagyon fontos része az összefogás, ami a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött. Az új sikeres pályázat révén a következő időszakban 14 helyen számolják fel a lerakókat. A programban együtt dolgoznak két polgárőr szervezettel, de fontosnak tartják a lakosság és iskolák bevonását is.
A megtisztított területeken információs táblákat helyeznek el, melyeken felhívjuk a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adunk arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a hulladékot.
A Vécsey-tetőn található illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényekkel és őshonos fák telepítésével.
A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a probléma kezelésénél, az „elszemetesedést” megelőzendő, a lakosság szemléletformálására van szükség, amiben a nyilvánosságnak is nagy szerepe van.

Az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése céljából Eger Város Önkormányzata
2009. júliusában kezdeményezte a Zöld Kommandó elnevezésű szakmai szervezet létrehozását.
A szervezet létrehozása azért is szükségessé vált, mert az Egri Kommunális Hulladéklerakó 2009. júliusában bezárt. A város közigazgatási területén keletkező hulladék más településen kerül elhelyezésre, így a lakosság ezirányú költségei is növekedtek. Megítélésünk szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a várost körülölelő peremterületek tisztaságára, hiszen vélhetőleg többen fognak illegális módon megszabadulni a feleslegessé vált lomoktól és a háztartási, vagy éppen az inert hulladéktól.

A Zöld Kommandó – az Egri Rendőrkapitányság, a Polgárőrség Eger, az Egri Hegyközség, a Közterület-felügyelet, a Mezőőri Szolgálat, az Egererdő Erdészeti Zrt., a Polgármesteri Hivatal munkatársainak és új csatlakozóként az Agria Polgárőr Egyesület tagjainak közreműködésével – az alakulást követően megkezdte tevékenységét.
A szervezet felvállalja a harcot az illegális hulladékelhelyezőkkel szemben, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt közös erővel járőrözik és szükség szerint a helyszínen intézkedik, szemléletet formál és büntet, ha kell. Megjelenhet az egri határban reggel, vagy este, hétköznap vagy hétvégén, így bármikor tetten érhető az, aki illegálisan próbál megszabadulni a hulladéktól.
A szervezet célja elsősorban az illegális hulladék-elhelyezések megelőzése, de a résztvevők természetesen szükség szerint intézkednek falopás, hétvégi házak feltörése, szőlő- és fenyőfalopás, vagy egyéb külterületi illegális cselekmény észlelése esetén is.
A Zöld Kommandó heti több alkalommal, általában 10-15 fő részvételével szervezi akcióit, illetve a szervezetek egyénileg is folyamatosan ellenőrzik a kritikusabb területeket, lehetőség szerint lakossági bejelentés esetén soron kívüli intézkedés is megvalósítható. az illegális hulladék elhelyezés 30-100 ezer forint büntetéssel sújtható.
Az idei évben ismét lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati felhívására jelentkezzenek és a program folytatásához támogatást kérjenek.

Forrás: Egriszín

Nem sikerült Bányász Róberték kezdeményezése. A mai rendkívüli közgyűlés során a képviselők továbbra is kiálltak a Kepes György Művészeti Központ létrehozása mellett. A közgyűlés eseményeit percről-percre olvashatják tudósításunkban.

16.03: Horváth Mátyás katasztrofálisnak nevezi azt, ahogyan ma a közgyűlésen a képviselők viselkedtek. Döbbenetes számára, hogy nincs elég információjuk a város vezetőinek. Ez azt mutatja, hogy az egész folyamatban zavar látható. A döntés előkészítést nullának nevezi. Úgy érzi, hogy az a felújítás, amely a belső teret egy belső kockává varázsolja, az nem tudatos városrekonstrukció. 

15.57: Barta Dóra táncművész is felszólal. Szerinte jelenleg nem akarnak itthon, Egerben maradni a fiatalok. Nem egy üres, lelakott intézmény fogja itt tartani a fiatalokat. A Kepes-projektet támogatja, s úgy véli, hogy az Ifjúsági Ház ügyét inkább segíteni kell, mint inkább annak útjába állni. 

15.53: Szűcs Lajos megjegyzésében köszönti azokat a lokálpatriótákat, akik nagy és igen komoly felelősséget éreznek a város iránt. Szerinte a várost egri politikusok akarják lerombolni. Ezek a folyamatok az utóbbi években felgyorsultak. A Magyarok Szövetsége részéről azt szeretnék, ha abbahagyná a városvezetés a már elkezdett változtatásokat. Azokat a lakosokat szeretnék képviselni, akiket szerintük a mostani városvezetés nem hallgat meg.

15.48: A következő lakossági felszólalásban Császár Zoltánt egy egri lakos gömbvillámnak nevezte. Szerinte a képviselő éppen oda szokott villámként csapni, ahová az érdekei kívánják. 

15.45: Faludy Sándor egri lakos szerint a demokrácia szégyenfoltja az, hogy a képviselők elmentek a lakossági hozzászólások előtt. Kifogásolja azt, hogy sok képviselő nem mert kiállni saját véleménye mellett, és tartózkodott a szavazás során. Úgy látja, hogy a képviselők nincsenek is igazán tisztába a Kepes-projekt részleteivel. 

15.38: Habis megjegyzi, hogy látja a választási kampány elindulását, hiszen tudomása van arról, hogy a hegybírónak vannak polgármesteri ambíciói. A külterületi utakkal kapcsolatban Habis László egyetért azzal, hogy kevés a pénz ezek gondozására. Keresik a pénzügyi forrásokat.

15.30: A lakossági hozzászólások következnek.

Elsőként Tarsoly József szólal fel. Szerinte Habisnak nem sok ideje maradt polgármesteri feladatainak ellátására. Azt kérdezi, hogy miért nem tudják az emberek, hogy milyen tervezett beruházások előtt áll a város. Miért csak akkor tájékozódnak az emberek, ha már valamit aláírtak? Az Ifjúsági Házzal kapcsolatban miért nem kérdezték meg az ifjúsági szervezeteket? Szerinte felelős döntést hozni nem könnyű feladat. Kéri a közgyűlést, hogy a következő két hónapban ne hozzanak felelőtlen döntéséket.

Hegyközségi témát is érint Tarsoly József. Kéri a várost, hogy a külterületi utakat tegye rendbe a várost. Úgy gondolja, hogy ezzel a város mulasztásos törvénysértő magatartást mutat. A 3-3,5 millió forint, amelyet a külterületi utak karbantartására szán a város, az nevetséges. Szerinte a városnak nincs semmilyen külterületi rendezési elve. 

15.16: Habis László Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatóját kéri fel, hogy beszéljen a biomassza üzem felé irányuló kérdésekről. Megemlíti az igazgató, hogy Jánosi Zoltán kérdéseiben felfedezni vélt némi politikai szándékot. Szerinte a fűtési díjak növekedésének csökkentését ennek az üzemnek a létrehozásával lehet.

15.10: Jánosi Zoltán a biomassza üzemmel kapcsolatos 9 kérdésére vár választ. Azokra a kérdésekre, amelyeket korábban nyújtott be a polgármesterhez. 

15.05: Szavaztak. A név szerinti szavazás során 4 igen, 6 tartózkodás és 11 nem született. Így a szerződést nem bontják fel, a Kepes-központ létre jöhet. Dr. Gyulai Katalin, Bányász Róbert, Császár Zoltán és Deák Boldizsár szavaztak igennel, vagyis csak ők támogatták azt, hogy az önkormányzat felbontsa az alapítvánnyal kötött szerződést.

15.02: Bányász Róbert nem fogadja el a polgármester válaszait.

14.55: Habis László reagál az eddigiekre. Elmondja, hogy azért is kapta meg a pályázás jogát az alapítvány, hogy egyszerre több sikeres projekt is folyhasson a városban. Ez partnerszervezetek bevonását vonzza maga után. Felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is több kulturális intézményük nagyon sikeres bizonyos pályázatokon. 

Szerinte a műemléket nem herdálja el a város. Bányász Róbertnek mondja, hogy az előkészítési költségekből semmit nem vállalt magára az önkormányzat. Elmondása alapján egy szerződést kötöttek akkor is, amikor még a pályázatnak nem volt eredménye. Habis László információja alapján a szerződés rendkívüli felmondása esetén az alapítvány keresettel fordulhat a bírósághoz. A pert minden bizonnyal meg is nyerné. A polgármester adatai szerint közel 10ezren látogatták az intézményt. Semmilyen formában nem szerez tulajdonrészt az alapítvány az épületben. Nem jöhet létre közös tulajdonlás.

14.47: Bányász Róbert Offenbacher Ferenctől kérdezi, hogy kötik-e őt rokoni szálak Egerhez, és miért az Ifjúsági Ház alkalmas a Kepes-projektre. Offenbacher azt mondja, hogy már csak ebben az épületben lehet ezt megvalósítani. Az alapítvány képviselője elmondása alapján Egerben született, s rokoni szálak fűzik Egerhez. 

14.33: Jelenleg Botos Judit tervező mutat képeket arról, hogy milyen most az Ifjúsági Ház állapota. Kissé manipulatív és hatásvadász képeket láthatunk. Megállítják Botos Judit beszámolóját. Kifogásolták, hogy nem a tervekről beszél. Folyamatosak a beszólogatások.

Botos Judit folytatja bemutatóját. Elmondja, hogy a háború előtti állapotokat kívánják visszaállítani az épületen. A leendő felújítás utáni látványképeket láthatunk.  

14.24: Offenbacher Ferenc, az alapítvány képviselője reagál az eddig elhangzottakra. Elmondja, hogy 1995-ben alakultak meg, tehát nem a mostani projekt miatt jöttek létre. Megemlíti, hogy már számtalan kulturális programot szerveztek. 2600 négyzetmétert újítanak meg majd az Ifjúsági Házban. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem csak egy állandó kiállítás lenne. Különböző interaktív programokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kulturális eseményekkel színesítik majd a város életét. Szerinte az üzleti tervük kiváló, s a pályázatban lévő számok alultervezettek. Említ egy ún. Eger-kártyát, amely egy kedvezményes belépőt jelenthet az egri érdekeltségűek számára.

14.20: Dr. Gyulai Katalin felveti, hogy az önkormányzat korábban miért nem gondoskodott az ifjúsági Ház állagmegóvásáról. Ő is megemlíti, hogy a hagyaték méltó helyen lenne a főiskolán. Aggasztónak tartja, hogy 15 évre adják bérbe az intézményt. 

14.17: Császár Zoltán azt mondja, ha ő polgármester lenne, akkor szót adna a nem meghívottaknak, a város lakóinak is a döntés előtt.

14.14: A szünet után Bányász Róbert azt kérdezi, hogy a jelen lévő nézők hogyan szólhatnak hozzá a témához a szavazás előtt. Az egyéb megjelentek csak a közgyűlés végén szólhatnak hozzá - válaszolt a jegyző. Bányász Róbert szerint az előterjesztéskor a vendégeket nem jelezték, ezért nem szólhatnának fel. A polgármester szerint ez nem így van, mert a polgármesternek joga van a meghívott vendégeknek szót adni.

14.02: Bányász Róbert kérésére öt perc szünet következik.

13.58: Császár Zoltán azt mondja, hogy nem a közelgő választás miatt kérik számon a polgármestert. Úgy véli, hogy Habis Lászlónak most nincs igaza, s itt ebben nincs semmilyen választási spekuláció.

13.52: Orosz Ibolya hangsúlyozza, hogy 30 éve nem újították fel az Ifjúsági Házat. Most itt a lehetőség. Szerinte olyan tartalommal kellene megtölteni az intézményt, amelyet minden fiatal szívesen látogat. Felsorolja a nívós társintézményeket. Szerinte az egri fiatalok mindenféle térítés nélkül is használhatják majd az épületet. Azt mondja, hogy az épület életveszélyes. 

13.48: Csákvári Antal arról beszél, hogy a város hiteléről is szó van most. Ha a közgyűlés visszavonja korábbi határozatát, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ha felbontják a szerződést, a későbbi pereskedések és kártérítések óriási terheket fognak a város vállára tenni.

13.45: Deák Boldizsár azt mondja, hogy azt a céget, amely a hagyatékot fogja gondozni és az épületet felújítani, egy nappal a tárgyalások után jegyeztették be. Kérdezi, hogy attól miért lesz több látogatója a Kepes-hagyatéknak, hogy egy másik, a korábbihoz közel fekvő intézménybe éthelyezik.

13.40: Bányász Róbert azt kérdezi, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik rendszeresen látogatták az Ifjúsági Ház programjait. 

13.35: Császár Zoltán kérdezi Habis Lászlótól, hogy miért van az, hogy a jobboldaliak közül ennyien nem támogatták az előterjesztést tavaly. Javasolja, hogy a város lakóinak több lehetőséget adjanak a véleménynyilvánításra. Kér mindenkit, aki korábban tartózkodott, hogy most merje elmondani a véleményét. A Kepes-hagyaték értékét nem vitatja, de az elhelyezését nem tartja a legideálisabbnak. Habis szerint hónapokon át folyt az egyeztetés, és nincs is szó itt semmilyen háttéralkukról.

13.30: Kalmár Péter szocialista képviselő Császár Zoltánhoz fordulva azt mondja, hogy nekik nincsenek érdekeik abban, hogy az alapítvány felújíthassa a házat, és fellendítse a város kulturális kínálatát. Szerinte érdekük csakis az értékekben rejlik. Kéri a képviselőket, hogy ne szavazzanak a kezdeményezés ellen.

13.25: Pál György töréspontnak nevezi a mostani témát. Töréspont abban, hogy bekapcsolódik-e Eger a nemzetközi képzőművészeti életbe, vagy marad a 40ezres fesztiválok városa. Ő a szocialista frakcióval együtt támogatja a Kepes-központ létrehozását. 

13.22: Orosz Ibolya kérdezi Bányász Róbertet, hogy mégis milyen félrevezető információkkal találkozott a korábbi előterjesztésben. Ha ilyenek tényleg vannak, akkor tárja a közgyűlés elé. 

13.20: Deák Boldizsár elmondta, hogy nem láthatta még a szerződést. Küldözgették ide-oda, de végül nem láthatta azt, pedig joga lenne rá.  

13.18: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. Mint a Pénzügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy ha a közgyűlés és a polgármester be tudja mutatni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a ház nem kerül át más tulajdonába semmilyen ügyeskedéssel, akkor támogatható a kezdeményezés. Kéri, hogy a jelenlegi bérlőkkel egyezzenek már meg, hiszen még vannak olyanok a házban, és még élő szerződésük van.

13.15: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. 

13.10. Dr. Gyulai Katalin visszautasítja Láng András azon a felvetését, miszerint ez a rendkívüli közgyűlés csak azért jött létre, mert közelegnek az önkormányzati választások, és bizonyos körök már próbálnak mozgolódni.

13.05: Császár Zoltán kótyavetyélésnek nevezi a Kepes-projektet. Szerinte Láng András fordítva ült a lóra. Habis Lászlónak elmondja, hogy ő mindenben támogatta korábban elképzeléseit. Kiemeli, hogy volt olyan, hogy az ő szavazata hiányzott lényeges ügyekhez, és ő a kórházból ment be szavazni, s ezért semmilyen köszönetet nem kapott soha. De ebben a kérdésben nem tudja támogatni Habist. Szerinte a polgármester nagy hibát követett el akkor, amikor nem szervezett közmeghallgatást az Ifjúsági Ház ügyében. Amikor ezt elmulasztotta, nem tisztelte a város polgárait. Ő is kiemeli, hogy a fiatalokat nem tartja itt a központ. Érthetetlennek tartja azt, hogy az értéknövelő beruházásokat beszámítaná az önkormányzat a bérleti díj összegébe. Felrója a polgármesternek és Láng Andrásnak, hogy csak ők szavaztak igennel a jobboldalról. Habis szerint ez nem jobb- vagy baloldal kérdése. 

13.00: Jánosi Zoltán elmondta, hogy azért írta alá a rendkívüli ülést támogató kezdeményezést, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy ő és képviselő társai jobban informálódhassanak az ügyről. Szerinte a polgármester nem tájékoztatja pontosan a képviselőket az ilyen és az ehhez hasonló ügyek részleteiről. Felvetette azt, hogy az EGAL, az Egrix és a Vitkovics-ház legyen együtt a központja a fiatalok szabadidős tevékenységének. Fontosnak tartana egy hosszú távú konstrukciót annak érdekében, hogy értelmes programokat tudjanak nyújtani a fiataloknak.

12.57: Láng András szerint itt most minden csak a választások miatt van. Amúgy nem ülnének itt.

12.55: Bányász Róbert szerint a fiatalokat kellene megkérdezni, és nem azokat, akik a közgyűlésen ülnek, és kaszinó létrejöttének alapját szeretnék megalapozni. Habis kéri, hogy Bányász ne erőltesse a kaszinózást.

12.50: Láng András képviselő szerint arról kellene beszélni, hogy a városnak milyen kára származik majd abból, ha visszalépnek. 

12.45: Deák Boldizsár az Alapítvány üzleti tervéből idéz, amelyből az derült ki, hogy több mint 500ezer forintba kerül majd egy négyzetméternyi terület felújítása. Szerinte ez túlzás. A képviselő a költségvetési tervben csúsztatásokat vél felfedezni. A 108 millió forintos jegybevétel az éves forgalomból is enyhe túlzás. A személyi változások terén a vezetőknek több mint 400ezret fizetnének majd az intézményben, és a teremőröknek is 105 ezer forintos fizetést írnak. Deák Boldizsár úgy véli, ez jóval magasabb, mint az ország más, hasonló méretű és jelentőségű intézményeiben. 

12.40: dr. Gyulai Katalin érdekesnek tartja, hogy az Ifjúsági Ház névváltoztatása után már meg is szavazzák a bérbeadást. Az Összefogás Egy Jobb Egerért nevű egyesület képviseletében ő is kifogásolja azt a megállapítást, hogy ez a Kepes-projekt a városban marasztalná a fiatalokat és az értelmiségieket. Szerinte nem egy ilyen fotóművészeti kiállítás kedvéért maradnának itt, hanem az olyan meghatározó élmények miatt, amelyek közösséggé kovácsolná őket. Erre kiváló terep lehetne az Ifjúsági Ház, ha lennének erre alkalmas programok. 

12.37: Bányász Róbert azt is elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a polgármester egyenként hívta be magához azokat a képviselőket, akiktől remélte, hogy a bérbeadást újra megszavazzák. 

12.35: Bányász Róbert szól a közgyűléshez. Ismerteti az előterjesztésük részleteit, hátterét. Kifogásolja azt a tavalyi közgyűlési előterjesztést, amelyben szerinte félrevezették a képviselőket a szavazáskor. Felteszi a kérdést, hogy a város vajon nem lett volna képes egyedül megvalósítani a Kepes-központot. Szerinte a felújítás nem a város hagyományaiból indul ki. A fiatalok egészét nem fogja ez a kortárs művészeti központ tömegével vonzani. Bányász Róbert, aki olvassa a szöveget, úgy véli, hogy a Kepes-hagyaték legjobb helye a főiskola Vizuális Tanszékén lenne, a Kepes György Szakkollégium mellett. 

Bányász Róberték szerint más szerepel az előterjesztésben, mint az aláírt szerződésben. Feltételezi, hogy ez a bérbeadás háttéralkuk eredménye. Felteszi a kérdést a polgármesterhez, hogy netán nem kaszinó lesz majd idővel a most bérbeadott intézmény. Szerinte az Ifjúsági Ház nem adható bérbe licit nélkül és 10 évnél tovább. 

12.25: Bányász Róbert szólal fel. Nyílt szavazást kér. 5 képviselő frakciót alapított Bányász Róbert vezetésével. Ezt írásban is benyújtották.

Császár Zoltán szerint nem frakciót alapítottak, hanem képviselői csoportot. Habis szerint a frakció és a képviselőcsoport rokon értelmű fogalmak. 

12.20: Habis László sürgősségi indítványáról szólal fel. Mintegy 40 millió forintos munkát kellene elvégezni a Servita templom rendbetételéhez. Az önkormányzattól 10 milliós támogatást várnak. A polgármester támogatja a segítségnyújtást. A támogatást 18 igennel megszavazták. 

12.15: 26 képviselőből 21 megjelent, a közgyűlés határozatképes. 

12.10: Megérkezett Habis László, hamarosan kezdődik az ülés. 

12.00: Nagy a lakossági érdeklődés, megtelt a Városháza Díszterme a város közügyei felől gyorsan tájékozódni vágyókkal. S úgy tűnik, hogy a határozatképességhez elegendő képviselő is jelen van.

Az Ifjúsági Ház felújításának és funkcióváltásának ügye hetek óta témát ad a választások előtt ide-oda helyezkedő politikusoknak is, maguk mögé állítva a város polgárait.

Bányász Róbert önkormányzati képviselő elmondása alapján többüket félrevezették akkor, amikor a ház bérbeadásáról szóló indítványt tárgyalták tavaly. Az ügy érdekessége, hogy a Kepes-hagyatékot hasznosító Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozásáról szóló szerződést Az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért és az önkormányzat már aláírták. Ha a mai közgyűlésen a szerződés felbontását kezdeményező határozat születik, az több mint félmilliárdos veszteséget is okozhat a városnak.

A közgyűlést kezdeményezők:

Bányász Róbert (Együtt Egerért Egyesület), Jánosi Zoltán, Nagy István (MSZP), Deák Boldizsár, Bodnár Pál(Fidesz), Császár Zoltán (Független) dr. Gyulai Katalin (Összefogás egy Jobb Egerért).

A közgyűlés elé terjesztett anyagot az alábbi linkre kattintva olvashatják:  http://www.eger.hu/portals/0/k%C3%B6zgyulesek/20100726/rendkivulikgy.pdf

Forrás: Egriszín

A közoktatás minőségi javítása a célja annak a TÁMOP pályázatok által működtetett projektnek, melyet ma délelőtt mutattak be a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményénél.

A „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon” című projekt feladata, a kompetencia alapú oktatásra való átállás, az esélynövelés a segítése, referenciaintézmények létrehozásával a közoktatási intézmények közötti horizontális együttműködés kiépítése.
Az elmúlt évtizedekben, a 90-es évek kezdetétől az eredményesség, hatékonyság, irányítás, finanszírozás tekintetében nagy változásokon keresztülment magyar közoktatás rendszere további fejlesztését, megújítását célozza a TÁMOP "Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" című projekt, mely a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének kialakításával, fejlesztésével, valamint fejlesztési szolgáltatások nyújtásával vállal szerepet a régióban. A projekt számára az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 418 194 392 Ft.
A projekt keretében a projektmenedzsment felügyeletével projektiroda működik, melynek munkatársai három helyszínen végzik tevékenységüket. Honlapunk segítségével és egyéb formában is folyamatosan információkkal látjuk el az érdeklődőket. Tájékoztató fórumok, konzultációs napok, workshopok szervezésével kívánjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni azokat a hasznos ismereteket, amelyek a pedagógiai gyakorlat gazdagítását, megújítását, hatékonyabbá tételét szolgálják.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola hagyományos programja, hogy támogatást nyújt a tehetséges, költségtérítéses képzésre felvett hallgatói számára.

Az EKF Lyceum Pro Scientiis Alapítványa valamennyi nappali tagozatos mesterképzésre legalább 80 ponttal felvett és beiratkozott hallgatónak, és az itt felsorolt alapképzésekre (andragógia, anglisztika, emberi erőforrások, ének-zene, germanisztika, informatikus könyvtáros, kémia, magyar, matematika, nemzetközi tanulmányok, szabad bölcsészet, történelem) nappali tagozaton legalább 350 ponttal felvételt nyert és beiratkozott hallgatónak  támogatásokat biztosít.
Az első (2010/2011-es) tanév költségtérítését a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány – az EKF tudományos és kulturális tevékenységeket támogató és tehetséggondozó alapítványa – magára vállalja. Illetve két teljesített félév után tanulmányi eredmény alapján lehetséges az államilag támogatott képzésbe történő átsorolás.
Ezek mellett, a korábbi évekhez hasonlóan minden nappali tagozat alap- vagy mesterképzésre felvett
elsőévesnek hordozható számítógépet is adnak kedvező feltételek mellett.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.

– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.

Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.

Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.

Az egri főiskola alapítványa is támogatást nyújt

– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.

– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.

– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre  is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.

Forrás: Heol

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Eger Megyei Jogú Város a Dobó téren és környékén több mint 4,5 milliárd forintos felújítási projektet valósít meg uniós támogatásból és saját forrásból 2011-2013 között. A lakók véleményét is várják a város honlapján.

A projekt célja a Dobó tér, az Eger patak belvárosi szakasza és a belvárosi térsor megújítása. A projekt részét képezi a többek között a Dobó tér - dísztér és rendezvénytér kialakítása, a Minorita templom homlokzat felújítása és kilátó kialakítása, a Kis Dobó tér közösségi tér kialakítása, az Irgalmasok Kápolnája és néhány védett épület homlokzatának felújítása, új tér kialakítása a Centrum parkoló (volt Halpiac) helyén, a Buttler ház környezetének megújítása, a Szúnyog-köz patakpartján új tér kialakítása, a Kis Zsinagóga mellett új híd építése, kerékpár út kialakítása a belvárosban és új parkolóház építése a piac mellett. 

Az önkormányzat az eger.hu honlapon egy kérdőíves felmérést készít, melynek célja, hogy az egri lakosok, és ezen belül a belvárosban élők közterületekkel kapcsolatos problémáiról, igényeiről és elképzeléseikről minél pontosabb információik legyenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy önök hová helyeznék át a lovas szobrot, milyen rendezvényeket látogatnának a jövőben a belvárosban, vagy, hogy mely turisztikai látványosságok felújítását sürgetnék még?

A kérdőív kitöltése névtelenül történik, a válaszadás semmiféle személyes adatszolgáltatást nem igényel. A kérdőívet kitölteni és elküldeni legkésőbb 2010. július 23-ig lehet az Egri Városfejlesztési Kft. részére (3300 Eger, Dobó tér 8.)

Forrás: Egriszín

Harmadik Európa bajnoki címét szerezte meg a szerbiai Szabadkán rendezett korcsoportos rapid Európa Bajnokságon Gledura Benjamin. A még mindig csak 11 éves egri tehetséget ennek apropóján köszöntötték ma a Városházán.

Nézze meg videónkat!

Hét győzelemmel, egy vereséggel és egy döntetlennel utasította maga mögé a kontinens sakkozóit az egy évvel idősebb korosztályban induló Benjamin az elmúlt hétvégén, aki első kiemeltként végig az első táblán játszott. Gledura a Fide lista alapján európai ranglistavezető korcsoportjában, sőt a közelgő világbajnokságon (Görögország október 19-31) megmérkőzhet a világranglistán élen álló kínai fiúval. A vb-n való indulásnak azonban tetemes az összege, mintegy 600 ezer forint kellene a több mint tíznapos versenyhez.

Szeleczki János is gratulált az eredményhez és ajándékkal kedveskedett az ifjú sportolónak. Az alpolgármester kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolata a sakkszövetség vezetőivel, a legfőbb téma, hogy milyen módon tudják biztosítani Benjamin fejlődését. Komoly szövetségi támogatásra van kilátás, ám még nem dőlt el, hogy Egerben marad-e, avagy Kazincbarcikára, esetleg a Budapesti Honvédhoz kerül a sakkozó.

A köszöntésen részt vett az egri sakkélet motorja Rauch Ferenc is, aki a sportágat övező légkörről szólt. Mint elmondta, Egerben minden adott lenne a jó szerepléshez, vannak nagyon jó versenyzők, fiatal tehetségek, ám a pénz korántsem áramlik a sportágba. „Sajnos a sakk nem tartozik a látványos sportok közé, ezért nagyon nehéz támogatókat találni. Sokat próbálkozunk pályázatokon, kevés sikerrel. Körülbelül 300-500 ezer forintra lenne szükség, hogy Egernek NB II-es sakkcsapata legyen.” – tette hozzá Rauch Ferenc. Végül beszámolt a már hagyományos nemzetközi Agria Sakkfesztiválról, melyet július 20-25. között immár 34. alkalommal rendeznek meg Egerben. Az önköltséges eseményre körülbelül 100 versenyzőt várnak.

Forrás: Egriszín