Keresés: „érték” (687 találat)

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.

Országos hideg rekordok helyszíne Zabar, Nógrád megye legkeletibb részén fekvő falva. Az eddig itt mért legalacsonyabb hőmérséklet -31,9 C volt.

A falu és a környéke minden évben hideg rekordokat dönt.  Zabar egy olyan felszíni mélyedésben, fagyzugban helyezkedik el, amelybe minden oldaláról beáramlik a levegő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően már több mint negyvenszer mérték itt a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban.
A hideg időjárás itt már kora ősszel elkezdődik, a hőmérséklet egy őszi hajnalon akár a mínusz 6-8 fokot is elérheti.

Szerdán reggel 7 óra környékén -19C körüli hőmérsékletet átlagosnak ítélték meg az ott lakók. Mindenki felkészülten várja a hétre várható hideg időt, ki fával, ki gázzal próbál meleget varázsolni otthonába.

A faluba néhány éve már meteorológiai mérőállomást is telepítettek, így hivatalossá vált az, amit a helyiek eddig is tudtak, miszerint a településen jóval hidegebb van, mint az ország más részein. Ezt a nagy hideget jelképezi az a hópihe, amelyet a falu címerében helyeztek el, utalva a nagymértékű fagyokra és a hidegrekordokra.

Az idősebbek elmondása szerint az utakat rendszeren takarítják, ha nagy hó esik, így nem hinnék, hogy bármilyen fennakadás lenne majd az élelmiszer vagy esetleg a személyszállításban.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

Pénteken a város több pontján, és különféle formában emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Idén a városi díszünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont.

Az ünnepség a himnusszal kezdődött, melyet Ungvári P. Tamás előadásában hallhattuk, majd Habis László Eger polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyet egy Wass Albert idézettel kezdett: „„A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”

Minden évben összegyűlünk a Magyar Kultúra Napján, hogy együtt ünnepeljünk és elmélyedjünk értékeinkben. A kultúra a nemzet túlélésének a záloga- fogalmazott a polgármester. A kitartó és fárasztó munka mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti identitásunk. Nemzetünk rendkívül gazdag, melyet tapasztaljuk itthon és akkor is, amikor gyergyói nemzettestvéreink tesznek állampolgári esküt. Fontos kultúránk ápolása, büszkék lehetünk rá. A színvonalat bizonyítja, hogy díjat nyert tavaszi fesztiválunk, jubileumot ünnepelnek együtteseink, többek között a Gajdos és a Lajta. Városunk programjai között több nemzetközi fesztivál is szerepel, és azt se felejtsük el, hogy a Jézuska hozott nekünk két színházat is - emelte ki Habis.

Ezután a polgármester átadta az elismeréseket, kitüntetéseket. Majd Egri Szimfonikus Zenekar adott koncertet Szabó Sípos Máté vezénylésével.

Kitüntetések:

Nemzeti Erőforrás Minisztere a Magyar Kultúra Napja alkalmából Aranykatedra Emlékplakett kitüntetést adományozott Fülöp Attilánénak, a Balassi Bálint Általános Iskola tanítónőjének.

Az irodalmi pályázatra  főiskola kategóriában az alábbi eredmények születtek:

Első díjban és 15.000,- Ft-ban részesül esszéjéért, verseiért és prózájáért:
-    Kispál Dániel magyar szakos főiskolai hallgató.
Második díjban és 12.000,- Ft-ban részesül tanulmányáért:
-   Farkas Anett magyar- kommunikáció szakos főiskolai hallgató
Harmadik díjban és 10.000,- Ft- ban részesül esszéjéért:
-   Dávida Katalin magyar szakos főiskolai hallgató.

Teljesítményükért az alábbi hallgatók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
-   Kiss Dávid I. éves, és
-   Báthory Kinga III. éves magyar szakos hallgatók, mindketten az EKF diákjai.

II. A második, tehát a középiskolai kategória eredményei a következők: Első díjban és 12.000,-Ft- ban részesül válogatott novelláiért: - Agócs Martina, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnáziumának 12/a osztályos tanulója. Második díjban és 10.000,-Ft- ban részesül novellájáért - Pécsi Zsófia, a Dobó István Gimnázium 11/b. osztályos tanulója Harmadik díjban és 8.000,-Ft.- ban részesül mesekölteményéért: -  Varga Abigél a Sancta Mária Gimnázium 10/n osztályos tanulója.

Színvonalas pályamunkájukért az alábbi tanulók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
- Forgács Fanni az EKF Gyakorlógimnáziumának 10/c osztályos, valamint
- Farkas Ábel a Dobó István Gimnázium 10/a osztályos tanulója.

III. A harmadik – az általános iskolai kategória eredményei a következők:
Első díjban és 10.000,- Ft-ban részesül mesenovellájáért:
- Hídvégi Rebeka a Sancta Mária Általános Iskola 7. osztályos diákja
Második díjban és 8.000,-Ft- ban részesül recenziójáért:
- Hajós Tamás Boldizsár az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b. osztályos tanulója.
Harmadik díjban és 6000-Ft-ban részesül esszéjéért:
- Gál Katalin a Lenkey János Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Kiemelkedő pályamunkájukért könyvjutalomban és dicséretben részesülnek  az alábbi tanulók:
-    Asztalos Ábel a Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának 4/a osztályos diákja és
-    Novák Blanka az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b osztályos tanulója.

Kép:Nemes Róbert (fotonemes.hu)

Forrás: Egriszín

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

Hétfőn reggel érkezett bejelentés az Egri Rendőrkapitányságra ismeretlen tettes ellen, aki a bejelentést megelőzően Eger külterületén az Eged hegyi kilátónál található körülbelül 6 méter magas acélkeresztet eltulajdonította.

A keresztet még 2004-ben állította a Segít a Város Alapítvány, melynek az akkori értéke közel 650 ezer forint volt, de a magas színesfém árak miatt most ez sokkal többe kerülne. A pontos kárérték még nem ismert a rendőrség előtt. Az eljárás jelenleg is folyik. Tájékoztatta szerkesztőségünket Lázár Levente a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium idén is megszervezte a már hagyományos számítástechnikai versenyét.

A verseny 16 évvel ezelőtt indult útnak, legfőbb célja a megyében élő diákok informatikai tudásának felmérése.
A megmérettetésre szombat délelőtt 9 órától várták az érdeklődő nebulókat, akik a tárgyjutalmakon kívül akár felvételt is nyerhetnek az iskolába.

A verseny két részből áll, egyrészt egy elméleti teszt kitöltésével kell az általános iskolásoknak bizonyítaniuk rátermettségüket, másrészt egy gyakorlati feladatban is jeleskedniük kell, amely állománykezelési, szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatokból áll.
A versenyről a megye összes általános iskoláját kiértesítették, azonban - ahogy Busák István, a középiskola igazgatója elmondta, - egy egri iskolából sem érkeztek a megmérettetésre diákok.
Az egyéni értékelés mellett a legeredményesebb iskolát értékes jutalomban részesítették.

A verseny eredménye:

	Tanuló neve	Elért pontszám	Felkészítő tanár	Intézmény
1.	Kovács Márk	92 pont	Tóth István	Kossuth Lajos Általános Iskola, Mezőkeresztes
2.	Bukovinszki Donát	89 pont	Kovácsné Tóth Dorottya	Kodály Zoltán Általános Iskola, Hatvan
3.	Zubik Zalán Márk	84 pont	Asztalosné Pap Ágnes	Figedy János Általános Iskola, Óvoda, AMI, Noszvaj
4.	Szívós Ádám	81 pont	Asztalosné Pap Ágnes	Figedy János Általános Iskola, Óvoda, AMI, Noszvaj.
5.	Hornyák Ádám	78 pont	Csorba Gáborné	Verpelét Általános Művelődési Központ
6.	Molnár Dániel	68 pont	Szegedi Mónika	I. István Általános Iskola és Óvoda, Maklár

Rendhagyó kiállítás nyílt hétfőn a Bicskey Aladár uszodában. A szomszédságában lévő Bárány uszoda rekonstrukciójára kiírt pályázat, beérkezett terveiből készült tárlat.

Még tavaly ősszel kihirdették a Bárány uszoda tervpályázatának nyerteseit, melyre 48 pályamű érkezett, amiből 45 volt értékelhető. Most ezeket hozták nyilvánosságra, és bárki számára megtekinthetővé a Bicskey uszoda második emeletén. A művekből egy katalógus is készült – emelte ki Rátkai Attila főépítész. A kiállítás célja, hogy az egriek és más érdeklődők is megismerhessék a pályázat anyagát.

A megnyitón Habis László kiemelte, hogy olyan tervet kerestek, amely korszerű eszközökkel gondolkodik, de beleillik a város képébe, valamint megőrzi a már megszokott „bárány” atmoszférát. Nem akarták a régi uszodát újjáálmodni, se fenekestül felforgatni, de azt sem, hogy az új elnyomja a Makovecz Imre által tervezett Bicskey Uszodát. A környék számára fontos ügy a fürdővizeink hasznosítása, és a vízilabdasport számára kiemelt háttér az uszoda, mely kedvelt célpont az edzőtáborozóknak is. Nehéz volt dönteni- fogalmazott a polgármester.  A tervek kapcsán várják az észrevételeket, melyeket a további munkában figyelembe fognak venni. A tervekkel a város kiemelt kategóriában pályázatot nyúlt be turisztikai attrakciófejlesztésre- fejtette ki a polgármester.

Összesen hat díjat osztottak ki, egy első díjat, melynél a továbbtervezésre is kiadja a megbízást az önkormányzat. Egy második díjat, két darab harmadik díjat, és két, úgynevezett megvételt, ahol a pályaműben olyan elemek találtak, amiket a továbbtervezésnél hasznosítani szeretne a pályázatíró. A beruházás közel egymilliárd Ft költséget jelentene- mondta el a főépítész.
A kiállítás január 9-től január 22-ig látható.

Forrás: Egriszín