Keresés: „ünnep” (399 találat)

A hét végén ünnepelték a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját Egerben.

Ez alkalomból Szeleczki János, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte a nagy múltú családot a Városháza dísztermében rendezett ünnepségen, majd szentmisét tartottak a Bazilikában a jubileum jegyében, és koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon lévő emléktáblánál.

Az ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa (Felvidék, Szlovákia) Kolping családjai érkeztek, s rajtuk kívül Magyarország keleti körzetének tizennégy Kolping családja is részt vett a találkozón.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonultak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János alpolgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal köszöntötte, megemlítve az egyesület erényeit, célkitűzéseit.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes. Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indította el mozgalmát. Fiatal káplánként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből. 1856 májusában Magyarországra látogatott, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá.

Forrás: Heol

Felemelő és megható volt vasárnap az Egercsehiben tartott Bányásznap. Emlékhelyet avattak, melyet az Egercsehi Bányász Baráti Kör hozott létre pályázati pénzből és saját kétkezi munkájával.

A bányászat  az 1800-a évek végétől 1989-ig tartott Egercsehiben és környékén, akkor zárták be a bányát. A volt bányászok között erős kötelék él ma is. Az emberpróbáló munkában töltött évek, az erős munkakapcsolatok, az egymásra figyelés a mélyben, a közös felelősség a veszélyes munkában olyan közösséget kovácsoltak, amely most is összetartja őket. Ápolják a barátságokat, a hagyományokat.

A Bányász tér alakult át emlékparkká.  A már tavaly felállított monolit emlékkő körül, most csodaszép park teremtődött, hogy kellemes környezetet adjon az odalátogatóknak. Virágok, padok, lámpák szép pázsit várja az öregeket és fiatalokat. A téren álló templomban új, fából faragott Szent Borbála vigyázza őket. A templomtoronyból az ünnepség végén megszólalt az odatelepített elektronikus toronyzene, a Bányászhimnusz hangjai betöltötték a környéket, és a megjelentek múltlátó tekintettel énekelték vele együtt:  „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük…”

Simon Sándor a Baráti Kör elnöke számtalan köszönetet fogadott,  az elnökség és tagság megindultan lapogatta egymás hátát. A bányászok kemény legények, a könny csak a hozzátartozók szeméből csordult ki. A gyermekek és unokák látták, érezték, mit jelent a bányászok összetartozása. Milyen példát adnak a tisztességes emberi helytállásról, egymás megbecsüléséről, a közös múlt hagyományőrzéséről.

Forrás: Egriszín

Hét helyszínen, több mint 30 előadó várja a közönséget szeptember 12-én a Magyar Dal Napján. Eger ebben az évben a Magyar Dal Fővárosaként csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, melynek részleteiről a szervezők számoltak be ma délelőtt, a Forrás Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

2008-ban rendezték meg először a Magyar Dal Napját a Szigeten. Presser Gábor ötletéből mára országos fesztivál kerekedett, melynek tiszteletbeli fővárosa idén Eger. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ több intézmény mozgósításával, rendkívüli kínálattal készül az ünnepre. A város hét pontján szólnak a magyar dalok, amelyek között mindenki találhat ízlésének, zenei világának leginkább megfelelőt.
A kulturális értékeket felvonultató, és párhuzamosan gasztronómiai élményt kínáló esemény utat nyithat az intézmények közötti, további hatékony munkához, hangsúlyozta tájékoztatón Ponyi László az EKMK igazgatója, aki kiemelte, hogy a rendezvényen többféle zenei világ, műfaj jelenik meg és a produkciók minden korosztályt meg tudnak szólítani.

Szabó Attila a Csík zenekar tagja elmondta, hogy az eredeti elképzelés a Csík zenekar és Presser Gábor együttműködése kapcsán fogalmazódott meg, s így Eger mint helyszín rögtön felmerült.
A program hátterét több hónapos szervezőmunkával az Egri Kulturális és Művészeti Központ teremtette meg, a pénzügyi feltételeket pedig az FHB biztosítja. A pénzintézet Egerben is fontosnak tartja a magyar dalkincs támogatását.

A nem mindennapi zenei esemény fő helyszíne a Bikavér Színpad a Dobó téren, ahol a hivatalos megnyitón Presser Gábor lép közönség elő a Csík zenekar társaságában. Őket Pál Pista bácsi műsora, Ferenczi György és a Rackajam, a Gajdos Zenekar, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó, a Csík Zenekar és az este fénypontjaként a Kiscsillag.
A Kis-Dobó tér színpadán a Magyar Dal Napján délelőtt várja a klasszikus zene kedvelőit. A Cantus Agriensis hangszeres kísérettel magyar bordalokat, reneszánsz és középkori énekeket ad elő reneszánsz öltözetben, majd a Zenélő Iskolák nevű gyermekkórus fakad dalra.
A Minorita templomban egy hagyományos magyar misét tartanak, amelyen Seiben Mátyás Missa Brevis című művének hangjai csendülnek fel.
A Rádió Eger 16 éve ad ritmust a városnak, és veszi fel Eger tempóját. Nemcsak a zenében, hanem a fontos közhasznú információkban is. Így tesz a Magyar Dal Napján is, amikor műfajokon átívelő programmal készülnek,

Vasárnap a Dal főutcájává alakul a széchenyi utca. A fellépők sorát délelőtt 10 órakor a helyi fiatalokból alakult Ethnofil zenekar indítja, majd Huzella Péter és barátai, Agria Voices következnek. Délután a Popdaráló című műsor egyik vokálosával Büdi Szilárddal karaokézhatunk, majd a Rejtező zenekar, Hetedhét zenekar, Cabaret Band, Team Rock Band, a Shapat Terror és a Buszkasi következik. Az estét a NemJuci zárja.
Az egyik helyszín a már másfél évtizedes múltra visszatekintő Egal klub, aminek léte a magyar dal körül forog, jelentette ki Juhász Mihály, a klub vezetője. A helyszínen vasárnap 0 órakor kezdődnek az unplugged koncertek a Plusz Jel, a Superego és a Feeling Sheep közreműködésével. A klub programjában ez alkalomból szerepel a Magyar zenék háza is.

Különleges helyszínnek ígérkezik a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye, ahol „Presser Gábor és egri kortársai” címmel nyílik kiállítás, melynek anyagát az egri városi könyvtár olvasói, a zenei könyvtár tagjai, valamint a város közművelődési intézményei segítségével a zenei könyvtár állította össze. Régi hanglemezek, kották, fotók, vendégkönyvek, archív anyagok szerepelnek a válogatásban. A zenei programban közreműködik a Magyar Dal Napjára alakult egri formáció két fiatal duettje, Kabai Rozi és Jacsó Erik.. Repertoárjukon LGT, Quimby, Cseh Tamás dalok.  Őket egy szintén erre a napra létrejött alakulat a Hársfai-Fazekas-Hubay Trió Magyar musicalt és operett előadásaik követi, majd az Extázis zenekar: Unplugged koncertje zárja a könyvtári programokat. A Könyvtár Dobó téri sátrában a Magyar Dal Napja totó helyes megfejtői egy éves tagságot vehetnek át.

A szervezők a kisgyerekes családokra is gondoltak, egész nap játszóházak, gyermek műsorok, kézműves foglalkozások várják a kicsiket az Agria Parkban, ahol gyermekdalokat énekel a Dongó Együttes, majd a Kaláka és Farkasházi Réka lép fel.

A város egész nap a magyar dalt ünnepli, a zene mellett finom étkekkel és kiváló egri borokkal. A finom falatokat reggeltől estig az Excalibur Középkori Lovag étterem garantálja, a finom borokat pedig Gál Lajos és az Egri Bormíves Céh Egyesület borászai.
az eseményhez kapcsolódik a Magyar Dal Bora, amelyet kizárólag ezen a napon és csakis Egerben lehet megvásárolni a Dobó téri EKMK sátorban.
A „Magyar Bor Dalát” is ezen a napon hallhatja először a közönség. A közönséget a Zenevonat szállítja  a színpadok között.

Forrás: Egriszín

Az elsősök köszöntésével kezdődött a tanévnyitó ünnepség ma délután, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Az oktatási intézményben az előző tanévhez képest nőtt a tanulók létszáma.

A 2009-2010-es tanévben 789-ben fő volt a tanulók száma a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, míg az idei tanév kezdetekor 797 fő, ami örvendetes növekedést jelent, hangsúlyozta Bodnár Gábor igazgató ma délután az ünnepélyes tanévnyitón, ahol elsőként az első osztályosokat köszöntötték. Az alsótagozatosok zenés műsora a nyár végét búcsúztatta és a holnap kezdődő új tanévet is üdvözölte.
Az intézmény vezetője a vendégek, a pedagógusok, s az iskola tanulói tiszteletére léggömböket engedett a magasba, majd a tanév kezdetéhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, változásokat ismertette.

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>

Mátraderecskén a hétvégén negyedik alkalommal rendezték meg a Palóc Párnafesztivált.

A programok szombaton délelőtt kezdődtek a sportcsarnok pihenő parkjában, ahol palóc étkeket sütöttek-főztek a helyiek. Délután a népművészeti háznál került sor a fesztivál ünnepélyes megnyitójára, ahonnan a hagyományőrzők felvonulása is indult. A Lakásunk díszei című népművészeti tárlat a Mofettában nyílt meg, amelyen a mátraderecskei párnakülönlegességeket is kiállították.

A napot a hagyományőrzők, az iskolások műsora, később az esti órákban pedig koncertek zárták. Vasárnap kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket.

Forrás: Heol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Forrás: Heol

Az ünnep előestéjén az Egri Lokálpatrióta Egylet megtartotta hagyományos fáklyás királyköszöntőjét.

Az Egri Lokálpatrióta Egylet sajtótájékoztatót tartott a Fáklyás Királyköszöntő Ünnepségéről, bemutatták az Eger Csillagai jelöltjeit, az új honlapot és a szeptemberben megjelenő Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadványt.

Az Uránia Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón Habis László polgármester, az ELE elnöke beszédében kiemelte a megújult honlap jelentőségét, amely által naprakész tájékoztatást tudnak adni az egyletben folyó munkákról, rendezvényekről. Fontosnak vélte az Egri séta Egrieknek népszerű rendezvénysorozat szeptemberben megjelenő kiadványát, amely nemcsak az egrieknek szól majd. Hangsúlyozta a tehetségek és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézmények, szervezetek az Eger Csillagai program keretében történő díjazását.

Dr. Renn Oszkár tartott rövid tájékoztatást az induló kötetről. Elmondta, hogy bár a séták hangulatát nem adja vissza a könyv, az mégis heterogén szemléletet nyújt az olvasóknak. Várhatóan Eger Ünnepén jelenik majd meg. Habis László átvéve a szót, megköszönte az egri értelmiségiek önzetlen munkáját.

A holnapi Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség kapcsán elhangzott, hogy már idén is kiemelt szerepet szánnak a műsorban a helyi tehetséges fiatalok számára. Ezt a törekvést erősítve egy egész tanévet átfogó tehetségkutató versenyt szerveznek, amelynek döntősei színesítik a lokálpatrióták által majd jövőre is az ünnepség kínálatát.

Forrás: Egriszín

Négy magánszemély és egy közösség, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei szervezete vette át kiemelkedő munkája eredményeként a 2010. évi Heves Megyéért Kitüntető díjat ma délelőtt, a Megyeházán. Az 1992-ben alapított elismerést Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Sass Barna Attila Heves megye aljegyzője adta át.

A díjátadó ünnepségen a legrégebbi magyar ünnep kapcsán megemlékeztek a keresztény magyar államalapításról. Augusztus 20-a jó alkalom hogy erőt merítsünk a múltból, a jövőbe tekintve, hangsúlyozta köszöntőjében Sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy minden rendszer a saját arculatának megfelelően alakította az ünnepet, ami még mindig a legkevésbé megosztó alkalom.
Az eseményt a Pátzay János Zeneiskola ünnepi műsora zárta.

A Heves Megyéért Kitüntető díjat 1992-ben alapította a Heves Megyei Közgyűlés, a megye fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére, amellyel a képviselőtestület a megbecsülését kívánja kifejezni azok számára, akik az oktatás, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a civil szféra területén kimagasló színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

Forrás: Egriszín