Keresés: „Erk” (451 találat)

A női és férfi szerepek kerültek terítékre Dr. Csernus Imre előadásán pénteken, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A találkozón elsősorban a hölgyek mutattak érdeklődést a téma iránt.

Zavarba ejtő ötlet egy, eredetileg a női és férfi szerepekről szóló előadást azzal a kérdéssel kezdeni: Ön miért jött el? De a magány függönyét tépkedő publikum elé álló Csernus Imre számára nem is lehet jobb belépés a párkapcsolatok boncolgatásához.
A sztár-pszichiáterrel való találkozást kihívásnak érző emberkéknek a női, férfi szerepek témájának alapjaival kellett először ismerkedniük az esten. A tematika, az ingadozó hőfokú eszmecsere során nem is jutott sokkal tovább, Csernus a boldogságot firtatta a határozottság függönye mögé bújó szégyenlős hölgyek társaságában.

Hogy miért éppen a nőket érdekli ennyire nagy számban a pszichiáter előadása? Talán inkább önmaguk érdekli, őket, vagy önmaguk szorongásai, félelmei. Ezekkel egyedül nehéz szembenézni, közösen könnyebb, ahogy személyiségünkkel sem merünk egyedül birkózni és mindenáron társat keresünk hozzá.
Túl egyszerű az a válasz, hogy Csernus Imre kimondja azt, amit otthon magunk nem merünk, sem magunknak, sem a másiknak a fejéhez vágni. De vajon a kibeszélő show-ra hangolt közönség mit nem mer vállalni azon, hogy kishitűek, érzelmileg labilisek, önbizalom hiányosak és szorongók vagyunk? Vagyis érzelmi fogyatékosok.
A nagy érzelmi igazságok kimondatásának vágya vészesen jelzi, hogy pszichiáterre manapság mindenkinek szüksége van. Bár a beszélgetésen nem tűnt úgy, hogy a „szükség van éberségre és önmagunk elfogadására a párkapcsolatokhoz” szentencia letaglózná a közönséget. A visszakérdezetteknek mintha nem is ott járt volna az agyuk.
A sikerhez talán az is hozzájárul, hogy látszólag nem is olyan nehéz egy, (a szüleiről még le nem vált) férfit porba sújtani. Sőt, egy csésze teában vihart kavarni. Egy előadáson ez bizonyára vonzó az otthon a férjük mellett is unatkozó nőknek. Végre egy normaszegő, akit szerethetnek a normakövetők.
Mielőtt Csernus kivonulószínházat csinált az estből, a gyanútlan borzongani vágyó az előadásából azért megtudhatta, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolat négy alappillére a közös életvitel, a kölcsönös tisztelet, a szexualitás és a pénzhez való viszony.
Bár az izgalom csak emelte az est hangulatát, nem biztos, hogy mindenkinek bejött az, hogy súlyos probléma a kapcsolatban fel nem ismerni a hibákat. Bár ha a hibáinkat magunkban nem vesszük észre és nem valljuk be, ezeket a kapcsolatban sem fogjuk észrevenni.
A félelmek befolyásolhatóvá teszik az embert, így érzelmileg könnyen manipulálhatók. Ez ellen az éberség a megoldás, önbizalommal viszont megszüntethető a másik ember birtoklása.
Mégis sokan egy kényelmes péntek esti borzongásra vágytak. Egyébként a hölgyek és urak serege bizonyára a magány elől menekült be a pszichiáter színházába.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola szervezésében a Hotel Egerben találkoztak Heves és  a környező megyékben oktatással és továbbtanulással foglalkozó intézmények szakemberei.  A Regionális Munkaerőpiaci Workshop  lehetőséget nyújt az EKF -en végezhető szakok, az ott folyó színvonalas munka bemutatására, valamint a 2011-ben  módosításra kerülő felvételi eljárások ismertetésére. A több évre visszanyúló programmal szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásban a munkaerő piacon versenyképes diplomák megszerzésével ösztönözzék a középiskolások  továbbtanulását. A bővülő szakirányok miatt partneriskola hálózatot hoznak létre, a mentorok folyamatos képzésével magas szakmai színvonalat kívánnak elérni, így a tanárjelöltek gyakorlati képzésben  fontos szerepet kapnak az iskolák. Fontosnak tartják, hogy olyan képzést nyújtson a főiskola, hogy az itt diplámát szerzett diákok, megállják az életben és a munkájukban a helyüket,és a pedagógusi pálya újra elfoglalhassa a társadalomban megbecsült és fontos szerepét. December 7-én és 2011. január 18-án a EKF nyílt napot rendez, az EKF a sportcsarnokban ahol nem a szakemberek, hanem a  főiskola iránt érdeklődők ismerkedhetnek meg a felsőoktatási intézmény képzési kínálatával.

„Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az érdeklődők előadásokon ismerkedhettek meg többek között a 3 Dimenziós nyomtatással, az energetikai adatbázis lehetőségeivel és CMR vállaltirányítási rendszer előnyeivel.

A szakmai nap talán leglátványosabb témája, a sokak számára még újdonságnak tűnő háromdimenziós nyomtatás, melynek gyakorlati jelentőségéről Turi Norber a BIBUS Kft. képviselője számolt be.
A 3Dimenziós nyomtatás egy olyan technológia, mellyel tervezők, mérnökök gyorsan, hatékonyan hozhatnak létre prototípusokat.
Az eljárás sok területen megkönnyítheti a szakemberek munkáját, hiszen számítógépes adatokból közvetlenül gyártható le a háromdimenziós tárgy szerszám nélkül. A technológia a termékfejlesztés területén, a tervezési folyamatokban, teszteléshez, csomagoláshoz és a marketingnél nagyon jól alkalmazható. Kis szériás megoldások esetében akár a gyártás is elképzelhető a készülékkel.
Az eljárás során az elképzeléseket, termékeket 3D-s szoftver segítségével alkotják meg, majd a nyomtató átalakítja ezt kézzelfogható modellé. A termék előállítása speciális ragasztó és por segítségével, lézeres, valamint folyékony fotopolimeres eljárással történik.

A nap második témaköre az energetika volt, melyhez elsőként a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési főmunkatársa Becskei Márk előadása kapcsolódott.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara energia beszerzési társulást hoz létre, melynek eredményeként a tagok jelentős megtakarítással juthatnak villamos és földgáz energiához. Az ötlet az energiaszektor liberalizációján alapszik, mely lehetővé teszi több szolgáltató jelenlétét a piacon. A kamara összevonja a fogyasztókat, szakértő segítségével versenyezteti a kereskedőket, így lehetőséget teremt a vállalkozások költségeinek optimalizálására.
A beszerzés közösséghez kamarán kívüli szereplők is csatlakozhatnak, a közösség csak az árajánlatig él. Minden szereplő egyénileg köti meg a szerződést.

Az energetikai tervezés egy modern technológiával Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára ismertette meg a hallgatókat. A műszaki berendezések energetikai besorolásához hasonló a „Földcímke” program, mely a földrajzi területek adatbázisát hivatott létrehozni. A NAVENTER program segíti eligazodni és tájékozódni a felhasználót az energia kapacitások terén.

Forrás: Egriszín

Két napra ellepték a néptáncosok a várost. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban szervezték november 19-én 20-án a VI. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny döntőjét az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében. A versenyt kétévente rendezik meg Egerben.

Az egri döntőn az elődöntőkön való részvétel alapján az ország 72 legkiválóbb 15-18 év közötti néptáncos versenyzőjét láthatta a közönség. A legjobb lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a legjobb fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címet vihették haza. A zsűri tagjai Dr. Ratkó Lujza, néptánckutató, a Magyar Táncművészeti Főiskola óraadója, Németh Ildikó, Harangozó-díjas táncpedagógus, Demarcsek György, Aranysarkantyús Táncos, Lukács László táncpedagógus és Széphalmi Zoltán Aranysarkantyús Táncos voltak.

A pénteki megnyitón Saárossy Kinga, társadalmi megbízatású alpolgármester elmondta, hogy egykori néptáncos tapasztalatai szerint a néptánc tartást ad, s aki büszkén műveli ezt a művészeti ágat, az rossz ember nem lehet. A néptáncos egy csoportba tartozik, s ezzel együtt a nemzetét képviseli.

Gyöngygalléros táncosok lettek: Oláh Eszter, Szécsény Iglice TE; Szabó Kincső Ildikó, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Szilágyi Zita, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Juhász Viktória, Debrecen Hajdú; Bari Ildikó, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Eitler Ágnes, Győrújbarát Csobolyó; Szabó Renáta Alexandra, Győrújbarát Csobolyó; Oláh Ivett, Szécheny Iglice; Pethő Lilla, Miskolc Diósgyőr AMI- Szinvavölgyi Néptáncműhely; Mészáros Anett, Nyíregyháza Figurás

Ezüstpitykés táncosok lettek: Sipos Gergő, Szekszárd Bartina NE; Okányi Mihály, Békés Belencéres TE; Bordás Barnabás, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Farkas Máté, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Száraz Dávid, Figurás Te Nyíregyháza; Tomori Márk, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Bíró Márton, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Fényi Máté, Debrecen Hajdú; Rencz Norbert, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Szita Balázs, Győrújbarát Csobolyó NE; Botló Ákos, Nemeskosút Berkenye TE

Forrás: Egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével.  A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.

A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.

Forrás :Egriszín

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

A Független Médiaközpont november 10-én és 11-én az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével együttműködve Egerben tartott műhelyfoglalkozást újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek.

A résztvevők előadások és beszélgetések során szakértőktől kaptak tájékoztatást a migrációval és a társadalmi integrációval kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi adatokról, tendenciákról, emellett alkalmuk nyílt a problémák megvitatására is.

A műhelyfoglalkozás második része azt mutatta be, hogyan lehetséges az együttműködés újságírók és a civil szervezetek között, és ehhez milyen nemzetközi oktatási anyagok és esettanulmányok állnak rendelkezésre. Külön figyelmet fordítottak a konfliktusok, traumák áldozatairól szóló híradásokra is.

A műhelyfoglalkozás része a „Multikulturális Európa a médiában” (MEM) című nemzetközi projektnek, amelyben a Független Médiaközpont részt vesz magyarországi partnerként. A programot az Európai Bizottság „Alapvető jogok és uniós polgárság programja”, a Holland Nagykövetség és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.

Forrás: Egriszín