Keresés: „lék” (701 találat)

A vidékfejlesztési miniszter 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

1. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezõen elõírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások

együttese;”

(2) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–j) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[E rendelet alkalmazásában:]

„g) nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet a pártok és szakszervezetek

kivételével, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szerinti közalapítvány, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján létrehozott nonprofit gazdasági társaság, valamint a statisztikai számjel elemeirõl és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 2. számú melléklet 599. pontja szerinti egyéb jogi személyiségû nonprofit szervezet;

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Csütörtök hajnalban tűz ütött ki egy Tisza-parti üdülőben. A tűzoltók hajnali egykor kapták a bejelentést, reggel hétkor még nem sikerült megfékezni a lángokat. A tűzesetben közel 80 millió forint értékű kár keletkezett.

Csütörtök hajnalban riasztották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tűzoltóságot, miszerint Poroszló mellett, a Tisza parton egy üdülőház ég. Az épület tetőszerkezete hajnali egykor kapott lángra, amit közel 8 órás oltásban sikerült csak megfékezni. A tűzoltóság 6 járművel és 30 tűzoltóval vonult ki a helyszínre. Az éjszaka folyamán 10 ember tartózkodott az építményben, a tűzoltók gyors kiérkezésének köszönhetően nem történt személyi sérülés. A 650 m2 területű épületben közel 80 millió forintos kár keletkezett.

A környéken „visszatérő vendégek” ezek a háztüzek. Az elmúlt években számos fogadó, étterem, vendégház vált a tűz martalékává. A helyiek szerint a nagy hőség a gyakori tűzesetek okozója, kizártnak tartják, hogy valaki szándékosan gyújtotta volna fel az épületeket.

Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják a rendkívüli tűzesetet.

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

Lemészárolta élettársát majd, öngyilkos szándékkal benzint ivott  a 44 éves mezőtárkányi nő,vasárnap hajnalban.
Már csak a két égő mécses emlékeztet a tragédia helyszínére,a ház redőnyei lehúzva. A szomszédok elmondása szerint 16 éve élt együtt a 33 éves férfi és a nő, a nagy korkülönbség ellenére, nyugodt és normális családi életük volt, amíg  fel nem bukkant az a bizonyos harmadik személy.

A több hete zajló csatározás után, a nő szerelemféltésből, megközelítőleg 60 késszúrással végzett élettársával aki megpróbált elmenekülni. A brutális gyilkosság előtt a szomszédban lakó hölgyet is többször megfenyegette, ablakait téglával bedobálta, mivel élettársa a szomszéd portán élő fiatal asszonnyal keveredett szerelmi viszonyba.

A szemben lakó idős néni elmondta, hogy tudomása szerint a nő idegileg labilis alkatú volt, folyamatosan gyógyszeres kezelés alatt állt.
Tettének végrehajtása után a nő értesítette a rendőröket,amíg kiérkeztek megpróbálta önmaga életét is kioltani, ez nem sikerült így jelenleg Egerben ápolják az intenzív osztályon.

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

A 2013. évi költségvetés önkormányzatokat, kistelepüléseket és azok gazdálkodását befolyásoló forráselvonásról tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő és dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője.

Mint elhangzott, a jövő évi központi költségvetés gyakorlatilag „kivérezteti” az önkormányzatokat főként kistelepülési szinten.

-    A kormánypárti politikusok saját hatalmi céljaikat kívánják érvényesíteni, a választók nem erre szavaztak nekik bizalmat 2010-ben. A települések lehetetlen helyzetbe fognak kerülni a 2013-as költségvetés forráselvonása nyomán. Az ÖNHIKI csak szépségtapasz az önkormányzatoknak – kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás.

A két szocialista politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan halad az önkormányzatiság, az önkormányzatok felszámolása felé.

-    Megszüntették a régiókat, elsorvasztották a megyei rendszert, csupán a fideszes elit megtartására van fenntartva a megyei önkormányzat. A járási rendszer bevezetésével hadat üzen a kistelepülési összefogásoknak a kormány, azt mutatják, hogy ezekre nincs szükség, teljes az államosítás – folytatta a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Konkrét példaként hangzott el, hogy Eger esetében akár az 1 milliárd forintot (Gyöngyösnél pedig 600 milliót) is elérheti az a forráselvonás, amely arányaiban százmilliós állami támogatást vesz el jövőre az önkormányzatoktól. Gépjármű-adó tekintetében 60 százalékot vesz el a kormány, és az illetékből sem részesedik majd a település, az iparűzési adóról pedig, – ami Egernél 2-3 milliárdot tesz ki – egyelőre nem lehet tudni semmit.

-    Ez az orbáni segítség: ahol elveszik az iskolákat, az önkormányzati vagyont, ahol újra centralizáció van, és csak a saját fideszes klientúra hiányainak betömködésére áldoznak. Az Orbán-kormány rossz úton jár, amikor a tavalyi mintegy 1040 milliárdos önkormányzatoknak folyósított központi támogatást lecsökkenti, alig több, mint 600 milliárdra, és ezzel 38 százalékos forráskivonást eredményez A 2013-as költségvetés új eleme, hogy a kistelepülések után a városoknak is hadat üzen, és az azoknak eddig juttatott központi támogatást csökkenti jelentősen – zárta dr. Nagy Imre.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Július utolsó napjaiban, 27. és 29. között rendezik meg városunkban a Végvári Vigasságokat. A rendezvény legfőbb látványossága az emlékcsata lesz, amely a 460 évvel ezelőtti, 1552-es ostromot eleveníti fel. A három nap során marcona vitézekkel, valamint vérszomjas török katonákkal találkozhatunk, de lesz ágyúdörgés és lőporfüst is.

Csillag Tamás, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta: több mint száz hagyományőrző jelenik majd meg július utolsó napjaiban Egerben, a várban és a belvárosban, karöltve az EGER 1552 Castingon kiválasztott főhősökkel. A város legnagyobb történelmi fesztiválja, a Végvári Vigasságok fő attrakciója az emlékcsata lesz, de már nem előzmények nélkül. Évekkel ezelőtt többször is megrendezték az ostromot, s most - kibővült létszámmal - az eddigi tapasztalatokat összegezve látványos, hangos ütközetet mutatnak be.

A Végvári Vigasságok három napja során testközelbe hozzák a 460 évvel ezelőtt történteket: a vezérfonal követi az eredeti események menetrendjét, ám négy év eseményeit vonultatják fel három napban.
Csillag Tamás kiemelte, hogy a pénteki napon emlékeznek Dobó István 1548-as Egerbe érkezésére, a Castingon kiválasztott Dobó bevonul a Várba és átveszi annak kulcsait a Vármúzeum igazgatójától. Ezt követi egy koszorúzással egybekötött emlékezés a várvédő katonák tiszteletére. Dobó mustrát tart a Várban, majd vigasság is következik, korhű zenével.

Szombaton megjelennek már a török katonák is, és portyázva előfordulhatnak a belvárosban, akárcsak a végvári alakulatok tagjai. Délután legalább egy órás hadi játékra számíthat az egri várba özönlő közönség. A csata menetrendje az eredetivel azonos lesz, nem színjátékkal, hanem hiteles küzdelemmel elevenítik fel a korabeli hadászatot, különös tekintettel a kézitusa mellett a muskétákra és ágyukra.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ostromjáték, délután levezetésként kiegészítő programelemek sorával találkozhatnak az érdeklődők, bármely korosztály, bármely képviselője talál majd magának érdekességet a Vigasságokon.

A Históriás Kft. vezetője új magyarországi műfajként emelte ki az egri programban a hadmérnöki interpretációt, s azt is, hogy az eskütételbe bevonják majd a várudvaron helyet foglaló látogatókat is. Olyan program valósul meg idén, amire a jövőben bátran lehet építeni - hangsúlyozta a törökkori katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szakember.