Keresés: „támogatás” (373 találat)

Fellélegezhetnek a segítők: újra adómentesek az adományok

· Belföld

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Polgármester a parlamentben

· Politika

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata

Az ellenzék által élesen bírált politikai nyilatkozatot a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az államigazgatási szervek épületeiben jól látható helyen ki kell helyezni.
A rendelet a köztársasági elnököt, a házelnököt és az önkormányzati vezetőket is kéri, hogy gondoskodjanak a nyilatkozat kihelyezéséről.
Az intézkedést élesen kritizálja az ellenzék. A közleményben az áll, hogy az Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben, hiszen a nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában az emberek akaratának elismeréséről van szó. A nyilatkozat kihelyezéséről nincs egyetértés a politikai pártok között.

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

A tájfutókat köszöntötte az alpolgármester

· Szabadidő

Szeleczki János alpolgármester irodájában fogadta Simon Ágnest és Hrenkó Ivettet, akik kiváló eredményeket produkáltak a magyar tájfutó bajnokságon. A lányok edzője, dr. Nagy Árpád szerint fontos céljuk egyben tartani a csapatot, amely ha sikerül, akár egy évtizedre is meghatározhatja az egri sportéletet.

A legutóbbi magyar tájfutó bajnokságon a címvédő Simon Ágnes, Hrenkó Ivett és a szlovák csapattag, Jana Macinska bebizonyították, hogy még a férfiaknál is eredményesebbek. Újabb arannyal tértek vissza, ezzel is gazdagítva városunkat. A jeles alkalomból Szeleczki János kedd délelőtt fogadta a bajnokhölgyeket és edzőiket. Beszédében kiemelte, hogy nagyon büszke az elért sikerekre, és hogy úgy tűnik, Egerben egyre népszerűbb ez a sportág. Az önkormányzat további támogatásáról bíztatta az Egri Testedző Club képviselőit, hangsúlyozva a klub teljes rendezettségét, amely kiváló alap az aranyérmek szerzésére. Hozzátette, hogy fontos a sport bázisának kiszélesítése.

Simon Ágnes, aki a téli sportok közül sítájfutásban is jeleskedik, megmutatta, hogy a nyári 37 fokos hőséggel szemben is képes győzelmet aratni. A találkozón említette, hogy a jelenlegi csapat már 2007 óta fennáll, azóta is töretlenül igyekeznek a legjobb helyezésekre. Tavaly már elhoztak egy arany-, és egy bronzérmet, amelyet idén meg is védtek. Elmondta, hogy amire mégis a legbüszkébb, az a tizenhárom perc előnyük volt a többiekkel szemben. A csapat másik tagja, Hrenkó Ivett arról beszélt, hogy kisebb térdsérülése ellenére is nagyon jól le tudta futni a hat kilométeres távot.

Honfi László, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség alelnöke egrikumnak nevezte a tájfutók sorra nyert bajnoki címeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények múlandók, ezért szükségesek az ily módon történő ünneplések.

Dr. Nagy Árpád, a lányok edzője azt nyilatkozta, hogy ezzel a találkozással az volt a céljuk, hogy a férfi teljesítmények mellett a nőit is figyelemmel méltassák. Hasonló sikereket remél a csapattól az őszi bajnokságon, amely a klub által kerül majd megrendezésre. Egyedülálló dolognak mondta a tényt, miszerint ők öt emberüket küldhetik ki az idei főiskolás vb-re, szemben a nagyobb tájfutó és infrastruktúrával rendelkező városokkal szemben, akiknek ez ilyenkor problémát szokott okozni. Zárásként az edzői utánpótlásról beszélt az alpolgármesternek, megemlítve, hogy szakmailag jelentős erő lenne a csapattagok letelepülése Egerben, amely akár egy évtizedre is meghatározná az egri sportéletet.

Forrás: Egriszín

Szakmai zsűri és a közönség is értékeli a kirakatokat

· Szabadidő

Még nem teljes a kép, de néhány belvárosi üzletben már megszépült a kirakat a bor éve jegyében.  A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület kezdeményezésére idén is megválaszthatja a közönség a legízlésesebb, legszínvonalasabb kirakatokat. A szakmai zsűri július 5-én kezdi az értékelést.

Jövő hét hétfőn 9 órakor indulnak a zsűritagok, hogy szemügyre vegyék a „2010 A BOR ÉVE EGERBEN” témához kapcsolódó kirakatokat. A versenyt az Eger belvárosában működő kereskedelmi, és vendéglátó-ipari vállalkozások és dekoratőrök részére hirdette meg az egyesület, Eger Megyei Jogú Város és sok más szervezet támogatásával. A szakmai zsűri által odaítélt díjakat július 11.-én 18 órakor a Bikavér Ünnep keretében a Dóbó téren adják át. A díjak összértéke bruttó 700.000 Ft.

A hét elején veszi kezdetét a közönségszavazás is, amit SMS-ben a +36 20 33 93 333 számra, vagy e-mailben az egrikirakat@gmail.com címre küldve, a kiválasztott kirakat sorszámát megadva lehet megtenni. A közönség által legjobbnak értékelt kirakat elnyeri a verseny "KÖZÖNSÉG KIRAKATA" címet, ami szintén értékes nyereménnyel jár együtt. Ennek átadása a verseny lezárulása után július 20-án lesz.

Forrás: Egriszín

Turisztikai fejlesztések: vár, völgy, érseki palota

· Szabadidő

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Kedvezményekkel segíti károsult hallgatóit az EKF

· Belföld

Az Eszterházy Károly Főiskola vezetősége és az EKF Főiskolai Hallgatói Önkormányzata egy egyeztető ülés keretén belül összeállított egy segítségnyújtási programot az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatók segítésére.

A segítségnyújtási program különböző, a hallgatók főiskolai tanulmányait és a mindennapi életét segítő és könnyítő kedvezményeket tartalmaz. A FHÖK az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatókat személyesen értesíti a kedvezmények, lehetőségek részleteiről és az igénybevétel módjáról – tudatta közleményében a főiskola.

Az igénylések nyomán a kedvezményben részesülő hallgatóknak lehetősége van a nyári időszakban díjmentes bentlakásra a főiskola kijelölt kollégiumában, illetve a 2010/11-es tanévre szóló kollégiumi férőhelyük is biztosított.

A nem államilag támogatott finanszírozásban tanuló kedvezményezett hallgatók költségtérítési díjuk csökkentését kérhetik, amihez a főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa nyújt támogatást.

Mindemellett az FHÖK adománygyűjtésbe is kezdett az árvíz által kiemelten sújtott településeken élők megsegítésére, illetve egy állandó önkéntes csoportot hozott létre, aminek tagjai a helyreállítási munkálatokban segédkeznek.

Forrás: egriszín

Zárul a Szín-tér

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín

IV. Szederinda néptánc fesztivál

· Kultúra

Nemzetek táncházával vette kezdetét a IV. SZEDERINDA NEMZETKÖZI GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI NÉPTÁNC FESZTIVÁL tegnap este, az EKMK-Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. A néptánc nemzetközi hívei három napig tartó találkozón fogalmazzák meg kultúrájukat zenében, táncban.

A hagyományos találkozót angol nyelven köszöntötte Ponyi László, az EKMK igazgatója. A három napig tartó összejövetelen 19 csoport határainkon innen és túl mutatja be hagyományait az egri közönségnek.

Három napig áll a bál, és nem pihen ki táncra kap a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Nemzetek táncházával vette kezdetét a IV. Szederinda Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál tegnap este. Az egri Szederinda Alapítvány Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával rendezte meg immár negyedik alkalommal a Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptánc Találkozót melyre az országban és határainkon túl működő gyermek és ifjúsági néptáncegyüttesek érkeztek. Az idei találkozón 19 csoportot láthat a közönség, nemcsak a házban, hanem a városban is, hiszen ma este felvonulással köszöntik a várost a táncosok és zenekarok.

Forrás: Egriszín

Sportolnak a város vezetői

· Szabadidő

Önkormányzati sportnapot tartanak ma Egerben, melynek keretében megannyi sportágban mérik össze tudásukat, ügyességüket az önkormányzati dolgozók és a meghívott vendégek.

A legfontosabb persze a jókedv, a kellemes időtöltés a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban és környékén. A résztvevők többek között asztaliteniszben, tollaslabdában, labdarúgásban, kosárlabdában és tekében versenyeznek egymással. A 11. alkalommal megrendezett önkormányzati sportnapot Habis László polgármester és Kovács Géza, a lebonyolításban segítő Városi Sportiskola igazgatója nyitotta meg. A nap során helyszínül szolgál az egészséges életmódot is népszerűsítő rendezvénynek a sportcsarnok, a stadion füves pályája, a salakos pálya, a tekecsarnok, a felújított teniszpálya és az annak szomszédságában lévő klubhelyiség.

A felújított teniszpálya és klubépületének átadására is ma reggel került sor. A teljes salakcserén átesett játékteret és a megszépült épületet egyelőre határozatlan időre kapta meg a Városi Sportiskola, a végleges döntés a kezdeti tapasztalatok után születhet meg. Kovács Géza elmondta, hogy 1500 munkaórát töltöttek a területen, Eger Megyei Jogú Város támogatásával 3 millió forintot költöttek a beruházásra, amely a város teniszéletét szolgálja a jövőben. A pályákat továbbra is használja az Érsekkert Tenisz Klub.

Forrás: Egriszín

A mai Városi Közgyűlés percről-percre

· Belföld

A délelőtt során – többek között – képviselői esküt tett Dr. Gyulai Katalin, aki a májusban lemondott Sneider Tamás helyét vette át a testületben. Továbbá kisebb vitát követően elfogadták a rendőrség 2009. évről szóló beszámolóját, illetve szavaztak arról is, hogy támogatják a rendőrség terepjáró vásárlási kérelmét. Délután a zárt ülés után a lakossági hozzászólók között volt az Egri Est Café üzemeltetője is, mivel többszöri kérésre sem kapott korábban időpontot a polgármestertől.

9.30: 25 képviselőből 22 jelent meg. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Az előző közgyűlésen lemondott Sneider Tamás (Jobbik) helyére Dr. Gyulai Katalin került, mint képviselő. Az ő részére átadta a képviselői megbízólevelet Habis László polgármester, illetve Gyulai Katalin letette a képviselői esküt is.

9.40: Az Idegenforgalmi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjának megszavazták Dr. Gyulai Katalint. Sneider Tamás helyét veszi át.

10.00: Az Egri Rendőrkapitányság Eger Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolóját, és az Egri Városi Rendőrkapitányság részére történő terepjáró gépjármű beszerzésének támogatását tárgyalják. Petrovics András r. ezredes, az Egri Városi Rendőrkapitányság vezetője beszámolt a rendőrség előző évi tevékenységéről.  A közbiztonság tekintetében úgy gondolja, történt előrelépés Egerben.  Említést tett az állomány létszámhiányáról, amelyet a kezdeti nagyobb problémák után sikerült optimalizálni. A közbiztonság helyzetéről elmondta, hogy 2009-ben az ismertté vált bűncselekmények száma Egerben 4311 volt. Ez évek óta csökkenő tendenciát mutat. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2875 volt 2009-ben. 1583 lopást és több mint 600 betöréses lopást jelentettek be 2009-ben. Az elmúlt évben 28628 óra túlóra elrendelésére került sor. 2008-hoz képest a közterületen töltött órák számát növelték. A tavalyi közúti balesetek elsődleges oka a gyorshajtás volt az előző évben is. Petrovics András megemlítette, hogy beindították az elektronikus ügyintézést. A kapitányság szolgálati autóinak minőségét elfogadhatónak nevezte. A 2 régi terepjáró mellé szeretnének még néhány újat. Kiemelte, hogy a térfigyelő rendszer is mindenképp felújításra szorul.

10.25: Dr. Gyulai Katalin hozzászólásában megjegyezte, hogy 2007 óta miért csak most került a közgyűlés elé a beszámoló. Némi választások előtti spekulációt is látni vél ebben. Szerinte a rendőrség nem pártsemleges, amit láthattunk a 2006-os októberi zavargások leverésének módjában is. Ő úgy látja, hogy a rendvédelmi szervet sokszor a félelemkeltés céljával használta az akkori politikai erő. Kiemelte, hogy Egerben a kórházvédők megemlékezései során is indokolatlanul túlzott volt a rendőri jelenlét. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt az ünnepelni akaró magyar polgárok már nem mernek közösségben az utcán ünnepelni. Felvetette, hogy a rendőrségi, bevetések közbeni kamerázásnak milyen feltételei vannak, és meddig lehet ezeket a felvételeket megtartani. Dr. Gyulai Katalin azt mondta, hogy a túlbiztosításokon lehetett volna spórolni, és akkor vehetnének abból az összegből terepjárót. A térfigyelő kamerák kapcsán azt mondta, hogy anno inkább a minőséget kellett volna szem előtt tartani a vásárlásnál, mint az árat.

10.50: Császár Zoltán a terepjárók beszerzéséről beszélt. Mindenképp támogatja a rendőrség segítését. A rendőrségi beszámolóból kiemelte, hogy az idelátogatók miatt is támogatni kell a rendőrség közbiztonság szavatolásának törekvéseit. Szerinte a Polgárbarát Rendőrség azt is jelenti, hogy nem lehet célja a rendőrségnek az, hogy minél több büntetést szabjanak ki. Ez nem tartozhat hozzá a Polgárbarát Rendőrség arculatához. A strand közbiztonságának növelését is szorgalmazta, hiszen ez az idegenforgalom miatt is kiemelten fontos.

11.00: Deák Boldizsár szintén a rendőrségi beszámolóról beszélt. Szorgalmazta, hogy a városban, a közterületeken éjszaka is erősítsék meg a rendőrségi jelenlétet a szórakozó, részeg fiatalok miatt. Utalt arra is, hogy bizonyára a belső udvarokban többször drogoznak a fiatalok. Ezeket az eseteket jobban fel kellene deríteni. Szerinte a kisebbségi gyermekek majd felnőve, az elkövetkező években sok gondot okozhatnak, és bűnözhetnek a városban. Nem szeretné, ha ez Egerben is érzékelhető lenne. Kéri a rendőrséget, hogy erre figyeljenek.

11.05: Nagy István megköszönte a rendőrség munkáját. A beszámolóból kiemelte azt az adatot, amely  a vagyon elleni bűncselekmények csökkenését mutatja. Támogatja a terepjárók beszerzését. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseiről kritikusan nyilatkozott. Felháborítónak nevezte a Jobbik új képviselőjének a rendőrséghez való hozzáállását. Szerinte a rendőri biztosításoknak is köszönhető, hogy az országban nem lett teljes felfordulás 2006-ban. Kérte Gyulai Katalintól, hogy kezelje helyén a rendőrséget.

11.10: Habis László is hozzászólt a vitához. Hasznosnak tartana egy olyan statisztikát is, amely tartalmazza az elkövetők lakhelyét is, így számon lehetne tartani, hogy mennyire célpont Eger. Szakmailag alapos anyagnak nevezte a rendőrség éves beszámolóját. Dr. Gyulai Katalin felvetésére, hogy minden évben kérjenek ilyen vaskos anyagokat a tevékenységről azt mondta, hogy a rendőrség és az önkormányzat kapcsolata nagyon jó. Sokszor konzultálnak, és a rendvédelmi szerv folyamatosan beszámol a tevékenységeiről. Ezt elegendőnek nevezte. A terepjárók beszerzését ő is szorgalmazza.

11.20: Csákvári Antal szerint Eger város közbiztonsága jó kezekben van. A rendőrök munkájával elégedett, bár azért szerinte vannak olyan részletek, amelyekben javulásra van szükség. Ő is kiemelte a terepjárók beszerzésének támogatását. A térfigyelő kamerák kapcsán kérdezte, hogy ezek az eszközök hányszor és miben segítették a bűncselekmények felderítését. Kérte, hogy a következő éves költségvetésből áldozzanak a térfigyelő rendszer fejlesztésére. Értelmetlennek és felesleges pénzköltésnek nevezte ő is néhány politikai rendezvény túlzott rendőri biztosítását.

11.25: Császár Zoltán felháborítónak nevezte azt Csákvári megjegyezését, miszerint csak néhány képviselő lesz a mostaniak közül a következő ciklusban is tagja a közgyűlésnek. Kérte, hogy „Isten irgalmasságának és bölcsességének ne szabjon határt” az ilyen kijelentésekkel.

11.26: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kerülje a felesleges személyeskedéseket.

11.28: Szeleczki János alpolgármester szerint sok lépést tettek azért, hogy Egerben egy polgárbarát rendőrség jöjjön létre. Nagyon fontosnak gondolja a rendőrség és a lakosság kapcsolatának kiszélesítését. A térfigyelőkről azt mondta, hogy nagy gond, hogy nem működik megfelelően a rendszer. Informált, hogy 3 új, modern, éjjel is látó kamerát fognak a közeljövőben felszerelni.

11.30: Petrovics András városi rendőrkapitány reagálva a felvetésekre elmondta, hogy a rendőrségnek joga van önkényesen felvételeket készíteni, amelyeket 30 napig, vagy ha eljárás indul, akkor az eljárás végéig tárolhatnák. Kiemelte, hogy neki is célja, hogy minél több rendőr legyen az utcán.  Még nem elégedett az állomány létszámával, de jelenleg ennyi fővel kell minél jobb eredményeket elérni. Igyekezni fog megerősíteni a közterületek éjszakai megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy nem jellemző, hogy a térfigyelő kamerák látóterében bűncselekmények történnének.

11.45: Juhász István megyei rendőrkapitány a korábbi felszólalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem köthető a választásokhoz az, hogy éppen most nyújtották be a beszámolót. Megtudtuk, hogy ő kérte a polgármestert, hogy most számoltassa be az Egri Rendőrkapitányságot. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseihez hozzáfűzte, hogy a budapesti zavargások kapcsán egyetlen Heves megyei rendőrrel kapcsolatban sincs vizsgálat. Azt mondta, hogy a rendőrség mindig pártsemleges. Nem érkezett semmilyen párttól kérés, de ha érkezne, akkor sem tennének annak eleget. A túlbiztosításról az a véleménye, hogy csak azután derül ki egy eseményről, hogy túlbiztosították, miután már annak vége van.  S lehet, hogy azért nem történtek zavargások, károkozások, mert nagyobb számban vonultak ki.

11.55: A közbiztonsági beszámolót nagy többséggel elfogadták. Támogatják a gépjárművek beszerzését is.

12.30: Kisebb határozatokról szavaznak.

12.50: A könyvvizsgálói feladatok ellátásának meghosszabbítása kapcsán Császár Zoltán kért szót. Az Eger Audit Kft. vezetője, Dr. Gál János könyvvizsgáló a képviselő szerint kiválóan végzi feladatát. Bodnár Pál képviselő is méltatta a könyvvizsgálót. Dr. Gál János felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékos gazdálkodás lényeges elem kell, hogy legyen a város működtetése során. Szerinte eddig az önkormányzat jól gazdálkodott.

13.00: Császár Zoltán felvetette azt a kérdés, hogy miért választanak új Választási Bizottsági tagokat, delegáltakat azok után, hogy ezt már idén egyszer megtették az országgyűlési forduló előtt. Dr. Estefán Géza főjegyző válaszában azt mondta, hogy csak bizottsági tagokat választanak újra, a szavazatszámlálók maradnak azok, akiket már korábban is kijelöltek.

13.30: A különböző tájékoztatók elfogadása folyik.

13.40: Jelenleg zárt ülésen tárgyalják a napirendi pontokat.

14.00: Császár Zoltán szót kért. Több egri pince leomlott homlokzatával kapcsolatban kifogásolta, hogy februártól mostanáig tartott az a procedúra, amely során segítséget tudtak nyújtani. Javasolta az önkormányzatnak, hogy egy csoport állandóan figyelje azokat a pályázatokat, amelyek kiegészítik a vis major keretet. Kérte Habis Lászlótól, hogy mint országgyűlési képviselő intézkedjen, hogy valamely forrásból tudjanak támogatást biztosítani a védett pincesorok számára. A képviselő szorgalmazta még azt is, hogy minél több kivilágított gyalogátkelőhelyet hozzanak létre Egerben.

14.05: A lakossági hozzászólások következnek.

14.05: M. Sós Tamás orientalista, az arab világ kiemelkedő szakembere kért szót. Pénzt kért az eddig felajánlott 1,2millió forint mellé az egri vár által megrendelt, török korabeli ágyú elkészítésének többletköltségeinek biztosítására. Elmondta, hogy ő és családja már megelőlegezték a többletköltséget, de kéri a közgyűlést, hogy anyagi lehetőségeivel és kapcsolataival segítse a pénz előteremtését.

14.10: Fábián Mária egri lakos közölte, hogy a Városgondozás Kft.-t bepereli azért, mert 9 darab hibiszkuszát önkényesen kivágták többször is, és nem kárpótolták őt. Számon kérte az önkormányzatot a város zebráinál tapasztalt autóvezetői morál miatt.

14.25: Az Egri Est Café üzemeltetője az Ifjúsági Ház felújítása kapcsán érdeklődött saját helyzetükről. Elmondása szerint már többször kértek időpontot a polgármestertől, de mindig visszautasították őket.  Hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudják, hogy mi lesz velük annak ellenére, hogy július elsején átveszi az új üzemeltető az épületet. Nekik még évekig élő bérleti szerződésük van, tehát jogosultak még az Ifjúsági Házban zavartalanul működtetni a vendéglátóipari egységet. Érdeklődött, hogy kapnak-e csere helyiséget, és hogy miért nem válaszoltak eddig, továbbá ha költözni ük kell, akkor ki fedezi majd a költségeiket.

14.30: Deák Boldizsár szólalt fel ennek kapcsán.  Az, hogy a fejük fölött döntöttek az Egri Est Café üzemeltetőinek, nem jelenti azt, hogy nem kell nekik segíteni. Szerinte inkább támogatni kellene a kis- és középvállalkozókat, mint ilyen intézkedésekkel akadályozni.

14.45: Császár Zoltán önkormányzati képviselő, mint egri lakos, lakossági hozzászólásban szólt a közgyűléshez. Eger parkjairól beszélt, amelyek szerinte már a hajléktalanok parkjaivá váltak. Ez rontja a városképet, és sürgős intézkedésre szólította fel a testületet.

14.55: A közgyűlést Habis László polgármester befejettnek tekintette, a következő ülés minden bizonnyal augusztus 5-én lesz.

Forrás: Egriszín